Magyar népmese-típusok^*

HAHN 1. és 7. GOMME 1. 9. 21. és 58. SAINEAN I. l. A.

A) 1. Az állat- vagy szörnyalakba varázsolt a)

vagy ilyennek született b)

férj időnkint ember alakban találkozik feleségével,

2. de ennek ez alakban nem szabad őt látnia a)

vagy titkát másoknak elárulnia b)

3. a nő e tilalmat megszegi

4. s ezzel férjét hosszabb időre elveszti;

5. a nő vezeklő útra indul férje után s több nehéz próba megállása árán vele egyesül.

B) és C) 1. Az állat- v. szörnyalakba varázsolt férjet nejének önfeláldozó szerelme váltja meg,

2. amit esetleg a nő irigyeinek ármánya folytán újabb bonyodalom s ennek szerencsés megoldása követ.

1. GAAL^* 364: Der Schlangenprinz.

1. Öreg királyi pár gyermeket óhajt.

2. Királyné kölykes kígyót látva, azt kívánja, vajha gyermeke lenne, még ha kígyó alakú is.

3. Kígyópikkelyes fia születik.

4. Királyfinak a varázsló megjósolja, hogy kígyóruháját nászéjén először s aztán minden éjjel levetheti, de vigyáznia kell, hogy el ne veszítse.

5. Felesége (királyleány, kit a német szöveg Lämmchen-nek nevez) rövid boldog együttélés után áldott állapotba jut s mivel attól tart, hogy férje szörnyalakjára „ráfeledkezik”, megszegi a tilalmat, s egy éjjel elégeti a kígyóbőrt, amire férje megátkozza, hogy addig ne szülhesse meg magzatát, amíg eltűnt férjét föl nem lelve, tőle bocsánatot nem nyer; ugyanaddig cipőit ne vethesse le lábairól.

6. A férj eltűnik, s egy szigetre kerül, amelynek özvegy királynéja beleszeret, s őt választja urának.

7. Elhagyott felesége útnak indul s

a) a Hold anyjához,

b) a Nap anyjához,

c) a Szél anyjához jut,

aa) a Hold anyjától egy aranyorsót,

bb) a Nap anyjától aranymotollát,

cc) a Szél anyjától aranytyúkot hat aranycsirkével kap, s a Szél arra a szigetre viszi, ahol férje lakik.

8. A királyné előbb az orsóért, majd a motolláért, egy-egy éjszakára a férjével engedi hálni, de az első éjjel a férj álomportól elaléltan nem ébred fel kedvese költögető szavára. Második éjjel azonban egy hű kamarás segítségével kiderül a gonosz királyné ármánya, s mikor a harmadik ajándékért újabb éjszakára akarná kikölcsönözni urát, elveszi büntetését; a hű feleség megszüli gyermekét, miután cipői is leváltak lábairól

2. GAAL^* 35. (III. 86.): A kígyó királyfi. (Csak az előbbitől eltérő vagy újabb vonások felsorolásával.)

3. Gyermekóhajtó öreg királynéval egy bűbájos asszony egy csomó virágot szagolgat s ettől teherbe esvén a királyné, kígyót szül.

4. Hét esztendős korában kígyó fára jár fütyülni, amit a bűbájos asszony arra magyaráz, hogy házasodni akar; előbb egy vén királyleányt adnak neki feleségül, de azt mindjárt az első éjszaka megöli; erre egy szegény ember leányát adják neki s ezzel egy ideig boldogan él. A többi, mint fönt, csak

5. azzal az eltéréssel, hogy a kígyóruhát az öreg királyné égeti el. Addig ne tudjon szülni, míg férje a kezét rá nem teszi. (Cipő nem szerepel.)

6. Tündérkirályné férje lesz az elbujdosó királyfi.

7. Sorrend más: a) Szelek királynéja, b) Hold, c) Nap;

Tárgyak részben mások:

aa) arany orsó, bb) aranyfonó rokka, cc) aranykarszék.

8. (Epizód; Tündérországban egy leány a király kendőjéből vérfoltot nem tud kimosni, vándorúton lévő királyné kimossa.) Kamarás helyett hű inas. Csak a harmadik éjjel hiúsul meg a tündérkirályné ármánya.

 

3. MERÉNYI^* I. 3-40: A kígyóbőr. (Csak a lényegesebb s a fentiekkel párhuzamos mozzanatok felsorolása. )

1. Szegény gyermektelen házaspár gyermeket óhajt. Az asszony óhaja: ha mindjárt fél-kígyó, fél-ember lesz is.

4–5. Feleségül királyleányt kap. Kígyóbőr cserbenhagyott tündérkirályné átka. (Ellentmondás az előzményekkel.) Feloldás: a hitestárs egy évi, egy napi, és egy órai titoktartása. Az asszonyt anyja veszi rá a kígyóbőr elégetésére. (A kígyóbőr minden aranypikkelyéből egy-egy tűztojás lesz, s ezek mindegyikéből egy-egy tűzmadár kel ki, megannyi szolgalélek, akik denevér alakban repülnek ki a kéményen.) A férj átka: Csak az újra föllelt férj keze feltevése után szülje meg a nő magzatát, de előbb tizenkét pár vasbakancsot koptathat el, míg odajut. (Ellenátok: A feleség felhasadt ujjából kiserkent három csepp vér a férj ingéből addig ki ne legyen mosható, míg a feleség azt saját kezével ki nem mossa. Vö. az előbbi mese 8. epizódjával.)

7. a) A hold anyja (Dávidné), b) a nap anyja, c) a szél anyja; aa) Két aranyhal, bb) aranyguzsaly, cc) egy pár aranyorsó.

6. és 8. Második asszonytól való megvásárlása a férjnek hiányzik.

 

3. SKLAREK^*: 41. l. (Az előbbinek német fordítása. L. hozzá a 289. l. összehasonlító jegyzeteit.)

 

4. PAP^* 3. sz.: A kígyó ruha. (Átmeneti és töredék alakulat.)

1. Szegény ember erdőn kígyót talál fatörzsben, hazaviszi magával.

2. Kígyó enni kér s kiküldi nevelő apját az éléskamrába, mely tele arannyal minden jóval.

3. Nevelő anyját a kígyó a királyhoz küldi, hogy kérje meg tőle legifjabb leánya kezét.

4. Király odaígéri, ha egy embermagasságú zsákkal teli aranyat küld neki a kígyó, aki ezt megteszi.

5. Mikor a leány vőlegényével a palotában megjelenik, hol ugyanakkor a két nénje lakodalmát ülik, a király a furcsa vőt leányával együtt kikergeti s a baromfiudvarba, száműzi. Itt élnek, míg a kígyóra nehezedő átok (12 évig tartó) ideje le nem telik.

6. Erre a kígyó előbb szép aranyhajú ifjúvá lesz, majd fehér galamb képében haza (igazi apjához) repül s onnan vitézi fegyverzetben, deli ifjúként nyargal vissza a királyi udvarba. Itt előbb az egybegyűlt vendégeket mindenféle átváltozással mulattatja s aztán a feleségét aranyos-ezüstös ruhába öltöztetve, apja elevezeti.

 

5. ERDÉLYI^* II. 343: A szóló szőlő, mosolygó alma és csengő barack.

1. Király három leánya vásárra menő apjuktól vásárfiát kérnek,

a) aranyos ruhát b) ezüst ruhát c) szóló szőlőt stb.

2. Első kettőt megveszi, harmadiknak kívánságát nem teljesítheti. Hazamenet kocsija elakad.

3. „Ronda, szurtos sertés” kiszabadítja, ha legkisebb leánya kezét odaígéri neki.

4. Sertés taligát húzva királyleányért jön; parasztleányt akarnak helyébe csempészni, sertés kifordítja a taligából, s az igazi királyleányt elviszi.

5. Ólban tartja: de mire másnap a leány felébred, tündérpalotá-ban találja magát. Sertés helyett gyönyörű ifjú fogadja, kertbe vezeti, s itt a kívánt csodás gyümölcsöket is felleli.

6. Varázslat folytán volt sertés-alakba átkozva, melyből csak az a leány válthatta meg, aki szóló szőlőt stb. kíván.

 

5. STIER^* 56. l. (Az előbbinek német fordítása, 139. l. 8. sz. a fordító jegyzeteivel. )

 

5. KROPF^* XXV. 130. l. (Ugyanannak angol fordítása s hozzá a 383. lapon JONES jegyzete.)

 

6. MERÉNYI^* I. 128–133: A princeszné és a sündisznó. (Csak az eltérő vagy új vonások felemlítésével. )

(1.) b) bíboros-bársonyos ruhát kér a második leány.

(3.) kis sündisznó segíti ki a király kocsiját.

(4.) kétszer akarják rászedni, előbb juhászleánnyal, aztán kondásleánnyal.

Mind a kettőt kősziklához vágja.

(6.) Szörnyalak oka nincs említve.

 

7. NYELVŐR II. 233. A cséros disznó. (Csak az eltérő vagy új vonások felsorolásával.)

(1.) a) a) ezüstös-aranyos ruhát kér mind a két nagyobb leány;

c) csengő barack, mosolygó alma (szóló szőlő elmaradt).

(3.) „cséros” disznó segíti ki a „csérbu” (vaj izej a kátyubu) a királyt, miután előbb háromszor odaígérte neki a legfiatalabb leányát.

(4.) A szomszéd leányával akarják megcsalni a cséros disznót. (A csalást észrevéve, csak kiszállítja a talicskából.)

(6.) Varázslat oka itt sincs említve.

 

8. MERÉNYI^* II. 7–48: A sündisznó.

E több meséből összeszőtt darabnak csak a 20. lapig tartó első része tartozik ide. Ebben is, úgy látszik, a Merényinél gyakori halmozás jellemző példájával van dolgunk. Egy helyett három párhuzamos szálból indul a mese, amely aztán egészen más típusba megy át. Az idetartozó első rész a következő főbb mozzanatokból áll:

(1.) a) kalmár, b) király, c) szegény ember; a) és b) vadászni, c) száraz gallyat szedni megy az erdőre, s ott eltévednek.

(3.) mind a hármat kis sündisznó igazítja az útra, ezért jutalmul

a) a kalmár három zsák (arany, ezüst, réz) pénzt s legszebb leányát ígéri neki;

b) a király három kocsi pénzt s a legszebbik leányát;

c) a szegény ember fiának fogadja.

(4.) El is jön hozzá s egy ideig ott él nála. Megtakarított két csizmadia-tallérját elkéri a szegény embertől, s rajta a piacon áruló vénasszonytól egy fekete kakast vetet vele, egy szíjgyártótól meg rongyos nyeregszerszámot, mind a kettőt „két áron”: felkantározza a kakast, s azon állít be a kalmárhoz s elviszi a neki szánt pénzt és kiválasztja a középső leányt. De mikor útközben látja, hogy sír, visszaviszi, a pénzt azonban megtartja, s vele a nevelő apját meggazdagítja. – Királytól ennek legkisebb leányát kapja s elmegy vele. Útközben kérdi tőle, nem utálja-e, mikor azt hallja, hogy nem, tüstént gyönyörű ifjúvá változik át. – A mese folytatása a mellőzött középső kalmárleány ármánykodásával van az elejéhez fűzve, de aztán egy alábbi típusba (a Genovévafélékkel rokon alakulatba) megy át. Erről tehát majd szó lesz ott.

 

9. MERÉNYI^* II. 103–125: A csodaszörny.

1. Gazdag kalmárnak két szép leánya van: ha nevetnek, rózsa nyílik arcukon, ha sírtak, igazgyöngy hullt a szemükből, lábuk nyomába arany hullott a sarkukból. Mindez csak addig, amíg bűnt nem követnek el.

2. Kalmár hosszú útra megy. Mit hozzon leányainak?

a) selyemruhát, b) rózsát kíván.

3. Leányai mindegyikére egy-egy bokor rozmaringot biz, hogy szorgalmasan öntözgessék rózsavízzel, míg háza nem jön.

4. Selyemruhát vesz, de rózsát sehol sem talál. Egy szigetre jut, ott varázspalotába jut, hol minden magától (láthatatlan szolgalelkek kezeivel) szolgálja ki őt. Reggelre kelve a kertben fehér rózsát szakít.

5. Erre fekete felhőből ott terem egy kígyóhajú csodaszörny, ki harmadnap elteltével a szebbik leányát követeli tőle a rózsáért váltságul.

6. Távollétében a nagyobbik leány rozmaringja elhervadt, csodás tulajdonságai megszűntek.

7. Kisebbik leány a szigetre kerül. Eleinte magában él, csak álmában lát néha tündérszép ifjút. Egyszer egy aranyhajszálat is hagy nála az ifjú, de ez reggelre sertésszőré változik. Egyszer, amint unalmában valami élőlény után kívánkozik, megjelenik a csodaszörny, de mert a leány irtózik tőle, ismét eltűnik, egy harangvirágot hagyva hátra, hogy azzal hívja, ha kívánkozik utána, Utóbb megteszi, majd gyakrabban hívja, végül egészen megszereti.

8. Övéit kívánja látni. Csodaszörny varázsgyűrűt ad neki, mely nevetlen ujjára húzva s lefekvéskor háromszor megforgatva reggelre hazaszállítja. De egy hét múlva vissza kell térnie.

9. Irigy nénje másik hazatérésekor ellopja tőle a bűvös írt, mely hazaszállította és visszavitte volna, s csak két hét múlva adja vissza. Mikor visszatér, a csodaszörnyet a kertben aléltan találja. De forró könnyeivel és csókjaival életre kelti, mégpedig gyönyörű 24 éves ifjú alakjában támad életre.

10. Elmondja elbűvölésének okát: Boszorkány volt a szeretője. Egyszer megleste, amint a fejét maga elé téve szépítgette. Erre ott hagyta, de a boszorkány elátkozta őt, szörnyalakká varázsolta s palotájában minden élőlényt kővé változtatott. A szép leány varázsvesszővel mindent életre kelt s a tündérkirályfi felesége lesz. Kalmár idősebb leánya irigységében boszorkánnyá lesz.

 

10. NYELVŐR I. 330. Az elátkozott gróf úrfi.

1. Szegény asszonynak három leánya. Tehenet kell legeltetni, s közben egy folyón átkísérni.

2. Két nagyobb leány restelli, tehén tőgye üres marad. Harmadik megteszi.

3. Túl a folyón elátkozott kastélyhoz ér.

4. Ott hál. Éjjel ablakon zörgést hall. Csúnya, szőrös fekete ember zörget s így szól:

Majd pedig így:

Harmadszor meg:

5. Nagy félelemmel ugyan, de megteszi mind a hármat.

6. Másnap reggel a szörny helyett szépséges gróf úrfit talál maga mellett. Azzal, hogy vele hált, megváltotta.

II. ERDÉLYI^* III. 312: A csuda-béka.

1. Apa három leányát egymásután kútra küldi vízért. Kút fenekéről nagy béka felkiált, hogy csak ledobott arany gyűrűért ad vizet. Csak a legifjabb leány (Örzsike neve) teszi meg s kap vizet.

2. Béka érte jön s a) enni, majd b) inni, végül c) fekvőhelyet kér és kap.

3. Sorba kéri az embernek a) a legidősb, b) a középső, c) a legifjabb leányát. Első kettő vonakodik, harmadik hozzá fekszik.

4. Béka meggyújtott mécsest háromszor kioltja.

5. Reggelre a béka helyett szép barna legény van a leány mellett.

5. Két nénje irigyen nézi a legifjabbnak nyalka vőlegényét.

II. KROPF XLII. 224. l. (Az előbbinek angol fordítása. L. hozzá a 404. lapon JONES jegyzetét.)

 

HAHN 37. és 40. GOMME 32. SAINEAN II. l. A.

1. A csodálatos erejű hős egyéb kalandok után az alvilágba száll, s onnan egy v. több hajadont szabadít ki;

2. testvérei (v. társai) árulása folytán maga egy ideig az alvilágban marad.

3. De utóbb csodálatos segítséggel visszatér

4. s hűtlen testvéreit (v. társait), akik egy ideig diadalmaskodni látszanak, leálcázza és megbünteti,

a) vagy pedig nagylelkűn megbocsát nekik,

b) Ezt rendesen bevezetésül megelőzi a hős csodálatos születésének s ifjúkori kalandjainak (v. csínytetteinek) története.

E típus szélesebb körben mozgó elemzését 1. az Etnograpbia I. 227–231. és 364–371. lapjain. Itt csak az alája tartozó magyar változatok főbb mozzanatait adjuk.

 

12. ARANY^* 202. Fehérlófia.

1. Fehér ló fiát hét esztendeig,

2. Sikertelen erőpróba (fa kérgének lehántása) után újabb hét évig szoptatja.

3. Próba megismétlésekor sikerül, a fiút anyja világgá küldi, maga kimúlik.

4. a) Fanyűvő, b) Kőmorzsoló, c) Vasgyúró óriás legyőzése után Fehér ló fia velük az erdőben megtelepszik:

5. a) Előbb Fanyűvő, majd b) Kőmorzsoló, végül c) Vasgyúró marad otthon kását főzni, míg többiek vadászni vannak, Hétszünyü Kapanyányimonyók mind a hármat megszégyeníti, csak Fehérlófia fog ki rajta s a szakállánál fogva egy fához kötözi.

6. A megkötözött magával rántja a fát s vele együtt egy lyukon a „másvilágra” tűnik el.

7. Előbb a) Fanyűvő, majd b) Kőmorzsoló, utóbb c) Vasgyúró próbál leszállani, de gyáván 1/4, 1/3, illetőleg 1/2 útról visszahúzatják magukat.

8. Fehérlófia leszáll, s lenn egy házikóban találja H. K.-ot, megeszi a hasáról a kását (mint az előbb vele akarta volt tenni) s egy fához köti, aztán odább megy.

9. a) Rézmezővel és -erdővel körülvett rézárban királykisasszonyt talál, kinek ura a háromfejű sárkány;

b) ezüstmező és -erdő körítette ezüstvárban másikat, előbbinek testvérét, kinek ura a hatfejű sárkány;

c) aranymező és -erdő körítette aranyvárban harmadikat, előbbiek legifjabb testvérét, kinek ura a tizenhét fejű sárkány; aa) rézszérűn, bb) ezüstszérűn, cc) aranyszérűn megbirkózik az illető sárkányokkal, s mindeniktől kiszabadít egy-egy királyleányt.

10. Ezeket a kosárban, mellyel leereszkedett, felszállítja, míg maga lenn marad s várja, hogy érte is eresszék le, de hiába.

(Társai hűtlenül cserbenhagyják.)

11. Griff madár fészkében ennek három fiókját záporeső ellen a szűrével megvédi;

12. ezért hálából griff felszállítja a felvilágra (az útra három kenyeret és három mázsa szalonnát visznek magukkal, s mikor az elfogyott, Fehérlófia a saját levágott bal karjával, majd a jobb lábával csillapítja a griff éhségét. Hálából a griff utóbb csodatévő borral, helyre állítja teste épségét.)

13. A hűtlen társaknak megbüntetése után F. a legifjabb királyleányt feleségül veszi.

 

13. NYELVŐR II. 370: Mese a Lófi Jankuru.

1–3 hiányzik.

4. a) alighanem csak a feljegyző tévedése folytán fordítva történik az első viadal kimenetele, de már b) és c) úm. fönt, csupán a sorrend van megcserélve: előbb lévén a vasgyúró, mint a kőmorzsoló. Az elsőnek itt nyírfa-nyüvő (nyírfa nyövő) a jelzője.

5. Az eredeti kalandban a höcsön szakállú szerepel, (aki nem a. m. hosszú szakállú, mint a feljegyző mondja, hanem hét sing szakállú, vö. az előbbi mese Hétszönyű-jével, mely szintén ebből van elcsavarva) s

6. vele együtt szállnak le az alvilágba (mesénk, asu ivindiának nevezi, ami talán az India elferdítése).

7–13. hiányzik, s helyette csak a felvilágra való visszatérés következik a „höcsön szakállú” segítségével, kinek tanácsára mindenféle csúszómászó állatból 70 darabot szednek össze, s ezek segítségével jutnak fel (a mese nem mondja meg, tulajdonképpen hogyan), s mikor felértek, a három társat lehajigálják, mert a mese szerint azok miatt jöhettek olyan nehezen föl, de nincsen megmondva, miért s miképpen.

E mese, amint e vázlatból is látszik, csak töredéke a fenti teljesebb szerkezetnek, de vele mégis feltűnően egyezik meglévő részében. Hiányzik ugyan az elejéről is a hős állati származásának és csodálatos nevelkedésének előadása, de az előbbire világosan céloz a hős Lófi neve.

 

14. ERDÉLYI^* III. 319: Juhász Palkó.

1. A mezőn talált csecsemő fiúcskát anyajuh állat szoptatja.

2. Erőpróba és kétszer hét évi szoptatás (mint 12-ben).

4. a) Fanyűvő, b) Kőmorzsoló, c) Vasgyúró (mint 12-ben).

5. Hegyes szakállú törpe emberke.

6. mint 12-ben. – 7-8. hiányzik.

9. a) hat-, b) tizenkét-, c) tizennyolc fejű sárkány (réz-, ezüst-, aranymező, -erdő és megfelelő szérű hiányzik, de kastély mindenütt varázsvesszővel érintve aranyalmává változik, s Palkó magával viszi.)

10–12. hasonló 12-hez csekély eltérésekkel és felszállás részleteiben.

13. Mint 12-ben csak a kastélyok motívumával megtoldva.

 

14. KROPF^* XLVI. 244. l. (Az előbbinek angol fordítása, a 407. lapon JONES összehasonlító jegyzeteivel.)

 

15. PINTÉR^* 67–78.1: Mese Juhaczi Peeterreő meg Heecsin szakálaó ördögreő.

1. J. P. juhásznak és sánta juh képében rejtőző boszorkánynak a fia. (Anyja a juhász lába rúgásától esik teherbe!)

2. Hét esztendeig szopik.

3–4. a) Hegyforgató, b) Fanyőveő, c) Kőgyuraó; két első mérkőzés velük sikertelen, csak újabb kétszer hét évi szoptatás után sikeres.

5. Címben nevezett ördöggel való kaland nagyjában ugyanaz, mint a 12. és a 14. sz. mesékben.

6. mint az idézett mesékben.

7–8. hiányzik.

9. a) hétfejű, b) tizenhétfejű, c) huszonnégyfejű sárkány (utóbbival együtt az apja: a Hétsingszakállú ördög is);

aa) réz szérűn, bb) ezüst szérűn, cc) arany szérűn történik a sárkányokkal való birkózás.

10. Felszállás három részletben s ármány jobban motiválva, mint az eddigi mesékben.

11–12. Felszállító madár csak „rémiszteő nagy” (nem griffm.) hála motívuma hiányzik. Útravaló hasonló, mint az eddigiekben, s különösen J. P. önfeláldozó készsége, mint a 12. sz. mesében.

13. Hős az áruló társaknak megbocsát.

 

16. NYELVŐR VII. 37: A veres juhocska.

1–2. Vörös juhocska megesik a juhásztól s fiát, Pétert hét, majd két erőpróba (de másféle, inkább a 12. sz. mesében lévőre emlékeztető kísérlet) után újabb kétszer hét esztendeig szoptatja.

2.) Epizód: Anyja magára hagyja és visszatér az apjához, ki az óta hét vasbocskort nyűtt el őt kerestében [vö. az I. A mesetípus némely változatának hasonló vonásával], aztán varázssípot ad neki, melynek megfúvásával segítségül hívhatja.

3. a) Hegytoló b) Fanyövő, harmadik hiányzik.

4. Erdőben tanyáznak s vadászgatnak. Egy idő múlva feleséget kíván magának mindenik.

5. Odúban terített asztalt találnak. Meg akarják lesni, kik laknak ott, a) első nap Hegytoló, b) második nap Fanyövő marad otthon, de mindegyikük elalszik.

6. Péter macskatövist tesz a lyuk elé, ahonnan lesi a történendőket s nem alszik el.

7. Három gyönyörű menyecske jön, kiket P. meglep, s a legszebbiket magának választja.

A (2.) alatt említett síp alább nem kerül szóba, használatának alkalmát a különben is töredékes mese elejtette.

 

17. KÁLMÁNY^* II. 115–118. 1: Tehén fijú, szép, vitéz Jankó.

1. Tehén a fiát 7 esztendeig szoptatja.

2–3. hiányzik.

4. a) Fanyűvő, b) Kőmorzsoló, c) hiányzik.

6. Kásafőzés motívuma összeszőve a 16. számú mesének 5. mozzanatával, de ez oda módosítva, hogy 12 hattyúból lett Tündérleány a Hétsing embör szolgálatában nyomtat a „gilice tüskön”.

6. Miután Jankó a Hétsing szakállút legyőzte, s az eddigi mesék legtöbbjéből ismert módon a szakállánál fogva fába szorította, a Hattyúnők legszebbike, Tündér Ilona, Jankó felesége lesz, és együtt elbujdosnak.

A mese végén nyilván töredékszerű s benne más mesekörből valók a Hattyúnők.

 

18. ISTVÁNFFY^* 11–27. 1: Babszem Jankó.

E legalább is két mesetípushoz tartozó részekből kevert változatnak csak a 18. lapon kezdődő második fele való ide.

Az előzőkből csak annyi, hogy a hős itt is csodagyerek: egy gyermektől megfosztott özvegynek gyermekáhító kívánságára babszemből született fia. Hetednapra születése után már kalandra indul, s előbb kiszabadítja eltűnt testvéreit. (E kalandok más mesekörbe tartoznak.) Testvérei irigysége elüldözi hazulról, s csak itt kezdődik mesénknek a fentiekkel párhuzamos része, mely elé még a buzogány-kovácsolás eddig elő nem fordult, de számos külföldi rokon mesében meglévő motívuma ékelődik.

4. a) Fanyövő, b) Kőgyúró, c) Hegyhengergető. Birkózás nélkül szegődnek hozzá pajtásokul.

5. Hétsinyű szakállú (a feljegyző szerint is a. m. Hétsingű-, v. hét rőf szakállú) elvitte a király három leányát, emiatt a király városa gyászba van vonva. B. J. és társai vállalkoznak kiszabadítására Erdei kaland, mint 12-ben.

6. Mint az id. mesében; B. J., ki tetszése szerint változtatja alakját, most akkora lesz, „mint egy igazi babszem”, s követi a föld alá tűnt Hétsing szakállát.

9. Föld alatt a) pulyka-lábon, b) lúd-lábon, c) kacsalábon forgó vár s mindegyikben egy-egy, a harmadikban a legifjabb királyleány; varázsvesszővel érintve várak aranyalmákká változnak, mint a 14. sz. mesében.

10. Felszállásra B. J. próbára maga helyett nagy követ köt a kötélre. Cserbenhagyatva,

11–12. hálás griffmadár, melynek jégesőtől agyonütött fiát B. J. feltámasztja, felviszi (útravaló 6 font hús, B. J. a saját húsából nem kénytelen megtoldani).

13. Ármányosok leálcázása leányoktól kapott gyűrűk segítségével. Büntetésül felakasztja őket a király, B. J. pedig elveszi a legkisebb királyleányt.

 

19. GAAL^* 77: Die Speckfestung. (A német nyelvű közlés ideje 1822.)

 

19. GAAL^* III. 72: A szalonnavásár. Az előbbinek magyar eredetije, mely azonban sokkal rövidebb előadású, mint a régibb német nyelvű közlés.

1. E mese bevezetése más típushoz tartozik. Benne egy királynak három fia van s egy szalonnavára, melyet a két nagyobbik egy a szalonnát pusztító sárkánytól nem tud megvédeni, míg a legkisebb meglesi, hogy a sárkány a szalonnával egy földalatti üregbe száll le.

2. Buzogányt (40 mázsás vasbotot) kovácsoltat magának (vö. a 18. sz. mese bevezetésével) s aztán leszáll a föld alá.

9. Három sárkánnyal megvív, mindeniknek hatalmából egy-egy királyleányt szabadít ki, akik segítségére vannak: a) és b) varázsitallal, mely 7000, ill. 8000 ember erejét adja neki, c) pedig egy gyűrűvel, mely még több erőt önt belé, ha az ujján megfordítja, mint az előbbinek adománya. Aranyvesszővel megvágja a harmadik várat s azt aranyalmává változtatva, magával viszi.

10. Bátyjai cserbenhagyják, mint az eddigi mesékben a hőst társai. (Próbára vasbot a kötélen.)

11. Öregasszony tanácsára védi meg a griffmadár fiókjait a záporesőtől.

12. Felszállás, mint a 12. s a többi hasonló mesében (útravaló csak egy ökör a griff körmei közt, önfeláldozás nélkül.)

13. Leleplezés másként, körülményesebben, mint eddig. A legszebbik királyleányért versengő irigy testvérektől ez háromévi haladékot kér. A kitűzött időre a legifjabbik királyfi a városba érkezik s előbb egy szabóhoz, majd vargához, végül ötvöshöz szegődik legénynek, hogy a menyasszonynak ugyanolyan ruhát, cipőt és gyűrűt készítsen, aminőt odalenn viselt. Mind a hármat a magával hozott aranyalmából varázsolja elő, úgy, hogy kastéllyá változtatja. Bátyjainak nagylelkűn megbocsát.

HAHN 17. – GOMME 16. és 20. – SAINEAN II. 6. A) és B).

1. Egy árva leányt mostohaanyja és mostohanővérei cselédsorba juttatnak és sanyargatnak.

2. Csodálatos segítséggel (rendesen megholt édesanyja a segítő) az üldözött árva diadalt arat irigyein;

a) cipőpróba nélküli

cipőpróbás változat.

HAHN 16. – COMME 18. – SAINEAN II. l. A) és B).

1. Három fitestvér közül csak a legifjabbnak sikerül valamilyen nehéz feladat megoldása (rendesen menyasszonyért versengnek).

2. A két idősebb a győztes ifjabb vesztére tör, s egy időre hatalmába ejti menyasszonyát.

3. Az ifjabb csodás segítséggel megmenekül, visszanyeri aráját s

vagy megbünteti irigy bátyjait, a)

vagy nagylelkűn megbocsát nekik, b).

20. ERDÉLYI^* III. 252. Az özvegyember és árva leány.

1. Özvegyember, kinek egy leánya van, özvegyasszonyt vesz feleségül. Ennek két leányát éppúgy szereti, mint a magáét, de ezek anyjukkal együtt gyűlölik a mostohatestvérüket.

2. Vásárra menő apjuk a mostohaleányainak mindenféle szép holmit, az édes leánynak csak három diót hoz, minthogy  egyebet nem is óhajt. (Vö. az 5., 6., 7. és 9. sz. mesék bevezetésével.)

3. Mindenik dióban egy-egy ruha: az elsőben a) réz, a másodikban b) ezüst, a harmadikban c) arany.

4. Három ízben mennek templomba, királyfi is ott van. A szegény mostohának az alatt otthon szemetes búzát kell szemelnie, első ízben félvékányit, másod ízben kétannyit, harmad ízben háromannyit. Galambok segítik mind a háromszor. Templomban előbb rész-, majd ezüst-, végül aranyruhában jelenik meg. Mindig előbb ér haza, mint a nénjei, s mikor elmondják, mit láttak, ő is rámondja, hogy látta: a) létráról a kémény mellől; b) a, palánk felső deszkájáról, c) az eperfáról. (A létrát félreteszik, a palánk tetejébe tövist raknak, az eperfát kivágják. Ehhez hasonló motívum a B) típus meséi közül a 27. számúban található, ahol H. előbb a kerítésről, majd az ólról, végül a ház tetejéről látta állítólag a történteket s irigy bátyjai mind a hármat lerontatják. Hasonlóképp a 26. sz. mesében, ahol előbb egy fűzfáról, majd egy magas kéményről látja állítólag H. a történteket; amazt kivágják, emezt ledöntik. Vö. a 23. sz. mese 3. pontjával is. )

5. Királyfi minden alkalommal az inasát küldi a H. nyomába, de ez csak harmad ízben jegyezheti meg a kaput, mely mögé a leány eltűnt, egy aranyrózsával.

6. Kapufélfába szúrt rózsáról a leányt kereső királyfi felismeri a házat, de mivel H. időközben mostoháitól elüldözve falu végén szegény asszonynál lakik, a rózsa elindul s királyfi előtt, szállva mutatja az utat egészen ama házig, hol H. tartózkodik. Királyfi magával viszi H.-t.

7. Útközben, már csak hárommérföldnyire királyfi lakától. H. egy fűzfa gallyai közt húzódik meg, hogy előre siető vőlegényét, ki aranyöltözettel s királyi hintóval akar érte jönni, bevárja. – Itt a Csonkakezű leány és a Három narancs mesetípusához hasonló újabb mese kapcsolódik az előzőhez, mely különben is közeli rokona az épp említett típus meséinek és R. M. Cox alább idézendő Cinderella monográfiájában vele egy főcím alá is van foglalva.

 

20. KROPF^* 207: The widower and his daughter.

(Az előbbinek angol fordítása, a 401. lapon JONES összehasonlító jegyzeteivel. Vö. M. R. Cox, Cinderella 244. és 297. l.)

 

21. PINTÉR^* 91–100. l. Mese.

Nem egyéb, mint az előbbinek palóc tájszólású, kétségtelenül népiesebb nyelvre való átírása.

 

22. ERDÉLYI^* II. 354. A három királykisasszony.

1. Szegény királynak három leánya; nem bírja őket eltartani. Mostohaanyjuk tanácsára erdőbe akarja őket vinni, s ott elhagyni. (E bevezetés már mesetípus rendes kezdete. L. alább Babszem Jankó alatt.)

2. Legkisebb leány szülei tervét meghallván, keresztanyjához megy, ki bűvésznő (1) s ennek kis tátosa szállítja el hozzá. Tőle gombolyag cérnát kap, de mostoha testvéreit nem lenne szabad haza kalauzolnia. Megkönyörülvén rajtuk, mégis megteszi. Másod ízben zacskó hamu az útjelző. Most is úgy tesz, mint előbb, s megszegi keresztanyja tilalmát, s ezért harmadszor nem mer hozzá menni, hanem zacskó borsóval jelöli meg az utat, de hiába, mert madarak föleszik a borsószemeket. Erdei kaland, mint a fönt említett másik típus meséiben. Csak ennek vége felé kerül vissza mesénk a Hamupipőke típus körébe.

3. Óriás pár fogságában levő testvérek közül legkisebb kimenti őket s erdei kastély birtokába lépnek. Két idősebb szomszéd városba megy királyi táncmulatságba. Legkisebb otthon marad. Mindent felkutat, kéményben aranykulcsot talál, kővel leüti s hosszas próbálgatás után, egy szekrényt nyit fel vele, melyből ezüstruhát vesz ki, felölti, s ő is nénjei után megy. Kis tátos már várja, s szélsebesen viszi táncmulatságba, hol mindenki töri magát utána. Nénjei előtt ér haza, s mikor ezek elbeszélik, mi történt a királyi kastélyban, azt mondja: Hátha én voltam az az ezüstruhás? Ezért megütlegelik. Más vasárnap ugyanúgy, csakhogy most arany-, harmadik vasárnap pedig gyémántruhában. Ekkor siettében egyik cipőjét ott hagyja, királyfi megtalálja: megbetegszik, csak úgy gyógyul meg, ha övé lesz a cipő tulajdonosa. Cipőpróba. (Idősebb leányok lábukat megcsonkítják.) Legkisebb tátoson eléjök vág, királyfi neje lesz; apjának visszaszerzi tőle „elorzott birodalmát”.

 

22. STIER^* 34. 1: Die drei Kanigstöchter. [A három királykisasszony] (Előbbinek német fordítása, a 137. lapon 5. sz. alatt a fordító jegyzetével, mely a mese keverékalakulatát helyesen emeli ki, a német Hansel und Gretelre való utalással. De abban nincs egészen igaza, hogy csak a végén látja a Hamupipőke típus vonásait, mert ezek egyik lényeges eleme, a csodálatos segítséget nyújtó tündéri keresztanya, már az elején is szerepel.)

 

22. KROPF^* 144 1: The three princesses. (Az előbbinek angol fordítása, a 388. lapon JONES összehasonlító jegyzeteivel. Vö. M. R. Cox, Cinderella 45. és 398. l. )

 

23. NYELVŐR XX. 140. 1: Cím nélkül.

1. Szegény ember és szomszédasszonya, mind a ketten özvegyek; amannak szép, emennek rút leánya van, összeházasodnak. (A házasság közvetítője a kölcsönkért szénvonó lapát, mint a NYELVŐR XII. 524. és 562. lapján levő hosszabb előadású, de további menetével csak rész szerint idetartozó mesében.)

3. Mostohaanyja rosszul bánik a szegény ember szép leányával. Vasárnap, mikor a többiek templomba mennek, az árva otthon marad s egy véka hamu meg egy véka lencse keverékét kénytelen kiszemelgetni. Jótevő tündér, jelenik meg előtte s elvégzi a dolgot helyette, ezüstruhában templomba küldi. Kérdés; mint fent. Az árva azt mondja, hogy a ganéjdombról látta a templomban történteket. Mostohája a dombot széthányatja. Másodszor egy véka kását egy véka lencsével kevernek össze, azt kell szétválogatni; aranyruha; a kapufélfáról látta a történteket, a kaput szétszedeti a mostohája. Harmadszor mákot lencsével; gyémántruha; a templomban történteket a hidas tetejéről látta.

4. Az árvaleány cipője harmadik alkalommal a templomnak szurokkal leöntött küszöbén ragad. Cipőpróba. A mostohaanyja az árvát kád alá bújtatja. Kukorékoló kakas árulja el a leány hollétét. (E motívum más összefüggésben a NYELVŐR XII. 562. lapján is előfordul.)

 

24. NYELVŐR XII. 524. és 562. 1: A bába és az öregember.

1. Az előbbihez hasonló bevezetés után más mesetípusba csap át, mely a 22. sz. mese erdei kalandjához hasonló előzmények után, az 563. lapon ismét a Hamupipőke típushoz tér vissza.

2. Csak egyszeri templomba menés; cipő elvesztése másképp magyarázva; grófné lesz. (Most ismét más típusba csap át a mese; a mostoha további ármányaival az aranyhajú ikreket elsikkasztja, az asszonyt megöleti, ennek ganéjdomb alá temetett testéből körtefa nő ki, melynek két arany körtéjét csak a vízből kihalászott s ismét megkerült ikrek szakíthatják le, édesanyjuk sorsát is tudják. A mese e része nagyon rövidesen, jóformán csak kivonatosan mondja el az eseményeket.

 

25. NYELVŐR XXIV, 189. L: A Hamupipőke.

1–2. Egy asszonynak két leánya, egy édes meg egy mostoha, amaz rút, emez szép. Hamu közé öntött köleskását kell kiszemelgetnie a mostohaleánynak, mialatt anyja az édes leányával a templomban van. Galamb jön segítségére, mely ezüstruhát hoz. Másodízben kétannyi mákot öntenek hamu közé, aranyruhát, aranycipőt hoz a galamb. Harmadik vasárnap megint kölest; a galamb gyémántruhát hoz. Cipője szurokba ragad. Cipőpróba. Mostohaleányt a padláson teknő alá dugják el. Kakas árulja el hollétét.

 

26. GAAL^* II. 133: Hamupepejke.

1. Egy apának három fia, kettő szép, egy pedig „hamupepejke”. Halála előtt azon óhaját nyilvánítja, hogy sírjánál három éjjel őrködjenek.

2. Mind a három éjjel a legkisebb virraszt s a) réz, b) ezüst-, c) aranykantárt, harmadik éjjel még egy trombitát is kap, melybe belefújván, minden óhaja teljesül.

3. Hétországos királynak három leánya; annak adja az egyiket, aki lóhátról aranykoszorút és aranygyűrűt a bástya tetejéről leveszi.

4. Hamupepejke a) rézlovon, rézruhában

b) ezüstlovon, ezüstruhában

c) aranylovon, aranyruhában

háromszor megoldja a kitűzött feladatot s elnyeri versenyző bátyjai elől a díjat; harmadik (legkisebb) királyleányt meg is csókolja; ez, hogy utóbb ráismerhessen, levágja H. félhuncutkáját.

5. Megkapja a legkisebb királyleányt, két idősebbet egy-egy herceg. Itt az előbbihez újabb mese fűződik, melynek során H. előbb vadászaton, aztán háborúban megszégyeníti, s megbélyegzi két sógorát, kik őt lenézik, s így a király hét országának örököse lesz.

 

27. ERDÉLYI^* II. 367: Hamupipőke.

1. Egy parasztnak három fia. Sorban kiküldi őket, a szőlejét őrizni. Mindenikhez béka jön s kér a pogácsájából, de csak a legifjabb, a „hamupipőke” ad neki belőle. Erre a) réz-, b) ezüst-, és c) aranyvesszőt kap tőle.

Egy a) réz-, b) ezüst-, és c) aranyló jelenik meg, hogy a szőlőt összetiporja, de H. a megfelelő vesszőkkel megszelídíti őket, s mikor szüksége van rájuk, elő is varázsolhatja.

3. Király három vasárnap magas fenyőszálat állít a templom elé, tetejére a) aranyrozmaringot, b) aranyalmát, c) selyemkendőt tűzet, leánya azé lesz, ki azt onnan lóhátról leveszi.

4. H. a) réz-, b) ezüst-, c) aranylovon és -fegyverzetben oldja meg mind a három feladatot s magát igazolván, megkapja a királyleányt, irigy testvéreinek megbocsát, s gazdagon megajándékozza őket, apját magához veszi, király halála után ennek országát örökli.

 

27. STIER^* 91. 1: Achenbrödel. (Az előbbinek német fordítása, a 142. lapon a fordító jegyzeteivel.)

 

27. KROPF^* 149.1.: Cinder Jack. (Az előbbinek angol fordítása, a 389. lapon JONES összehasonlító jegyzeteivel. Vö. M. R. Cox, Cinderella 459. és 525. l. 76.jegyz. )

 

28. NYELVŐR V. 419: (Cím nélkül)

1. Egy embernek három fia, két okos meg egy „olyan félbolondforma, aki nem tett mást, mint hogy mindig a szemétdombon keresgélt”. Az udvaron egy szénaboglyát kell megőrizni, melyet minden éjjel széjjeltúrnak. (Pogácsa, mint a 27. sz. mesében, de hiányosan. ) Csak legifjabb őrzi meg. Kis egér jön hozzá, és pogácsát kap tőle. Három ménes, a) réz, b) ezüst, c) arany szokta széjjel túrni a boglyát.

2. Egér tanácsára legifjabb fiú mindenik ménesnek a legszebbik lovára kapaszkodik fel, s azt megfékezi, a maga szolgálatába hajtja, tőle a) réz-, illetőleg b) ezüst- és c) aranysípot és ugyanolyan ruhát kap. (Ha szükségbe jut, a sípot fújja meg.)

3. Király a piacon fenyőszálat állít, arra nádszálat, ennek a hegyibe vesszőt, ennek a tetejébe tűt s arra egy aranyalmát szúrat. Ki azt onnan leveszi, azé lesz a leánya.

4. Három próbával a harmadikra szerencsésen lekapja a legifjabb fiú az almát.

5. A legitimáció hiányos. A sapkának a mesehős fejéről való leütése teljesebb motívum csökevénye, mely az Aranyhajú kertészbojtár, a Grindkopf különben is rokon típusával köti össze mesénket.

 

29. ISTVÁNFFY^* 86. l. Hamupipőke.

1–2. Királynak három fia és egy selyemrétje, melyet meg kell őrzeni, mert a boglyába gyűjtött szénát reggelre mindig elhordják. Pogácsa, mint a 27. sz. mesében, de a H.-nek csak dercéből sütve. Segédállat: kis őszegérke. Három paripa eszi föl a szénát. H. is elalszik, de az egérke fölcsipkedi. A lovak megfékezése is az ő tanácsára történik (módja körülményesebb). Arany-, ezüst-, rézkantár, ugyanolyan szőrű lovak.

3. Szomszéd királynak szép leánya; üveghegyet csináltat, arra négyemeletes palotát, ennek a legfelső ablakán kidug egy fenyő-szálat, ennek a hegyébe egy a) aranygyűrűt, b) aranyalmát, c) arany kendőt tesz; ki mind a hármat lóhátról lekapja, azé lesz a királyleány.

4. Három próba a három tárgyért, a) réz szőrű b) ezüst szőrű, c) aranyszőrű lovon (ugyanolyan szerszám, ruha és a H. haja is).

5. Az eltűnt H.-ét a királykisasszony keresni indul, s mivel úgy szurtosan, ahogyan találja, szégyent hoz a királyi apja fejére, ez leüti mérgében a fejéről a sipkát (1. az előbbi mesét) s ekkor a sipka alól földre hull az aranygyűrű, aranyalma és aranykendő, amiről menyasszonya ráismer. Erre nagyot néz a király és a királyné, „hogy az ő fiok olyan tudalmas” (1).

GOMME 63. – SAINEAN II. 8. B.

1. Két útitárs (két testvér, v. úr és szolga, v. gazdag és szegény) fogad, az egyik valami nagyobb összeg pénzbe, a másik a saját szemevilágába; az első arra, hogy a hamissággal, a másik arra, hogy az igazsággal vihetni többre.

2. A bírák, kiknek döntésére a dolgot bízzák, a hamisság pártolójának adnak igazat, mire az igazság védelmezője elveszti a szemevilágát.

3. Ördögök (v. állatok) éjjeli beszélgetését kihallgatva, a vak szemének gyógyulása módját tudta meg s ugyané módon még egyéb gyógyításokat is végez (esetleg még más titkok tudójává lesz, s ezeket is értékesíti), amiért nagy jutalmat nyer.

4. Az igazságtalan ezt megtudja, hasonló jutalomra áhít s e célból megvakítván magát, ugyanazon helyen lesbe áll, de ott érik és rajtaveszt.

 

30. GAAL^* 175. l. Die dankbaren Thiere.

1. Szegény házaspárnak három fia világgá megy; anyjuk mindegyiknek egy-egy kenyeret süt útravalóul. A legifjabb, Ferkó nevű sokkal szebb a két bátyjánál, kik irigykednek rá s útközben, míg alszik, összebeszélnek, hogy megeszik a kenyerét, s aztán csak úgy adnak neki a magukéból, ha egy-egy falatért előbb az egyik szemét s az egyik lábát, majd a másik szemét és lábát is feláldozza.

2. Vakon, bénán magára hagyják. Másnap reggel az akasztófa alatt kihallgatja két holló beszélgetését, s ebből megtudja, hogy a füvek harmatától visszanyeri szemevilágát, a közeli tóban megfürödve, pedig lábai épségét. A tó vizéből egy korsónyit visz magával.

3. Útközben a) egy sánta farkast, b) egy törött lábú egeret és c) egy törött szárnyú méhkirálynét gyógyít meg a csodás erejű vízzel, s ezek hálára kötelezik neki magukat.

4. Királyi udvarba jut, s ott találja irigy bátyjait, kik a királlyal elhitetik, hogy gonosz varázsló, ki leányát akarja megszöktetni. Erre a király három feladatot ró rá:

a) egy nap alatt építsen a királyénál szebb várkastélyt;

b) egy nap alatt takarítsa be az egész aratást;

c) egy nap alatt gyűjtse össze az egész ország farkasait;

aa) a méhkirályné, bb) az egér és cc) a farkas segítségével F. mind a három feladatot teljesíti; sőt a farkasokkal a gonosz királyt is, irigy bátyjait is felfalatja, a király szép leányát pedig feleségül veszi.

 

31. GAAL^* III. 176. l. A szerencsétlenség jólesett.

1. Mint az előbbiben, csak sokkal rövidebben; hős névtelen, a lábak megcsonkítása nélkül.

2. Bátyjai vezetik az akasztófa alá; akasztott emberek leszállnak éjjel a bitófáról, s ők árulják el a szemet gyógyító harmat és a királyleány betegsége titkát. (Fejvánkosa alatt lévő varas békát kell elégetni.)

3. Előbb a közeli városban egy embernek vakon született fiát gyógyítja meg; aztán a királyleányt, kit feleségül kap s vele. a vice királyságot. Irigy bátyjai ugyanazon király seregében szolgálnak, de bűnhődésük csak az, hogy elcsapják a „rege-menttől” őket.

 

32. MAILÁTH^* 157. l. (=MAILÁTH^* 171. l.): Die Brüder.

1. Két testvér; egyik szelíd és jó, a másik gonosz, erőszakos és irigy természetű. Egyik jobbra, másik balra indul világgá. Útrakelésük előtt megállapodnak, hogy aki kettejük közül többre viszi addigra, amikor ismét találkoznak, a másiknak kiszúrja a két szemét.

2. A gonosz vitte többre, kiszúrja a jámbor két szemét. Ez csak arra kéri, hogy ha megvakította, egy keresztfa alá vezesse, de e helyett bitófa alá viszi. Itt három holló, három szomorú királyról mond hírt. a) Az egyiknek egy ezüstgyümölcsöt termő körtefája nem akar gyümölcsöt teremni, mert a tövénél egy óriási varangyos béka (akkora, mint egy disznó) minden ezüstöt magához szí; b) a másiknak a fia vak; c) a harmadiknak udvarában, üvegkoporsóban egy gyönyörű szép leány alszik, a koporsó napról napra együtt nő vele. Mindenik holló elárulja azt is, hogyan lehet e bajokon segíteni, s ebből hosszú új mese kerekedik, amelybe ismét egy harmadik, a hóleány meséje van beillesztve. A mi mesénk az egésznek csak szélső kerete, ami alighanem MAILÁTH leleménye. A fő-mese vége az, hogy

3. A jámbor fiú meggyógyítván a vak királyfit ugyanazon módon, ahogyan a saját szemevilágát visszanyerte volt (e mód feltűnően hasonlít a PELBÁRT alább idézendő meséjében lévőhöz), s már előbb visszaállítván az ezüstgyümölcsű körtefa termőerejét, három ezüstkörtével sok kaland után {civódó begyek, Charon-féle révésznő stb.) eljut a fehér griff országába, s ennek egy tollára tesz szert, amely aztán leírja a hóleány történetét. Ez a jámbor fiú felesége lesz.

4. Lakodalmukon megjelenik irigy bátyja is, s utána akarja a dolgot csinálni, de a bitófa alatt a három holló széttépi.

 

32. MAILÁTH^* 98. l. A két testvér. (Ua. Kazinczy Ferenc magyar fordításában.)

 

33. ERDÉLYI^* II. 359. l. A három testvér.

1. Szegény embernek három fia. Útra kelnek, a legifjobbnak az útravalóját (pogácsáját) eszik meg legelőbb, s neki a magukéból nem adnak; még a szemét is kitolják.

2. Kútba esik, ennek sarától gyógyul meg a szeme. A sárból visz magával egy cserépben.

3. Útközben meggyógyít a) egy egeret, b) egy méhet, c) egy farkast s mindenkitől egy-egy sípot kap, mellyel őket, ha bajba jut, előhívhatja. (Vö. GAAL első meséjével, csak a sorrend más és a síp új.)

4. A feladatok is majdnem ugyanazok, csak a második kissé eltérő a Gaal-féle megfelelőtől, ti. nem kastélyt, hanem viasz-hidat kell építenie, amit a méhek segítségével tesz meg. A vég is körülbelül ugyanolyan, mint GAAL meséjében.

 

33. STIER^* 65. I. Die drei Thiere. (Az előbbinek német fordítása a 140. lapon 10. sz. a. a fordító jegyzetével, aki már észrevette, hogy e mese feltűnően hasonlít GAAL imént id. meséjéhez. Az ebben szereplő Ferkó név délibábos nyelvészkedéssel való magyarázgatása azonban elrettentő példája annak az iránynak, amely a népmesékbe mindenáron mitológiai vonatkozásokat akart erőszakolni, s amelyet Ipolyink is követett abban az időtájban. Stier még hozzá, talán csak sajtóhibával, Forkő-t ír, majd ferkő-t a Gaalnál lévő Ferkó helyett, s aztán farko-ra csavarja el a nevet, ezt meg a magyar farkassal próbálja rokonítani.)

 

33. KROPF^* 152. l. The three brothers. (Az előbbinek angol fordítása 391. lapon JONES összehasonlító jegyzeteivel, amelyek egyebek közt az alább következő Kriza-féle mese rokonságára is ráutalnak.)

 

34. KRIZA^* 403. l. Az Igazság és Hamisság utazása.

1. I. és H. utaztokban találkoznak s megegyeznek, hogy előbb az L, aztán a H. „útiköltségét” fogyasztják el. Mikor a H.-éra kerül a sor, ez az I.-nak élőbb a szemét, majd a két karját követeli az eleség fejében. Aztán vakon-csonkán nem a város kapuja elé, hanem az akasztófa alá vezeti.

2. Itt éjjel ördögök beszélgetése:

a) vakok s bénák gyógyulása az akasztófa alatti harmattól;

b) vízszűkében lévő városon segíteni lehet egy kőnek felásása által.

3. I. mind a kettőt megteszi, s nagy jutalmat nyer.

4. H.-gal találkozik, s most visszafizeti neki az előbbieket: szemet szemért, kezet kézért. Ugyanoda vezeti, ahol ő kihallgatta volt az ördögök beszédét, de ezek most óvatosabbak és széttépik.

5. Porát a szelek széjjelhordták az egész világon: „s ez az oka, hogy ahol csak ember van, ott hamisságnak lenni kell”.

 

34. KROPF^* 36. l. The travels of Truth and Falsehood. (Az előbbinek angol fordítása, a 322. lapon Jones összehasonlító jegyzeteivel.)

 

35. NYELVŐR XIII. 378. 1: A két testvér.

1. Gazdag és szegény, fogadnak; ítélőbírák: földesúr és törvényszék.

2. Gazdag a szegénytől előbb elveszi ökreit, aztán megvakítja, és az akasztófa alá viszi. Két holló árulja el, hogy a réten fakadó forrásvíztől a vakok visszanyerik a szemük világát.

3. Szomszéd város vakjait meggyógyítja, amiért annyi pénzt kap, hogy vékával méri. (Bátyja a kölcsönadott vékában maradt aranyakról tudja meg, hogy öccse milyen dús, mint a Kis és Nagy Kolos meséjében.)

4. Utána akarja csinálni, s magát megvakíttatván, az akasztófa alá viteti, ahol a két holló megöli.

 

36. ETHNOL; MITTEIL. II. 38–43. l. saját német fordításomban közöltem egy csángó mesét Recht und Unrecht címen, melyet Hertelendyfalván jegyzett fel a 80-as években óda telepített moldvai csángók közt Zsidó Domokos pancsovai vámellenőr. Kézirata e mesének dr. Herrmann Antal birtokában van. (Az én német fordításom, mely szószerinti hűséggel követi az eredetit, először 1891-ben jelent meg az i. h., s aztán újra a következő című gyűjteményben: Buch der Jugend. [Fiatalok könyve] Für die Kinder des Proletariats herausgegeben von Emma Adler [Munkásgyerekek számára. Szerkesztette E. A. ] Berlin, 1895. Verlag und Expeditions des „Vorwárts”. 99. l. Minthogy e könyvet tömérdek példányban terjesztette el a kiadócég a németországi munkás-körökben, alighanem ez lesz egyelőre a legszélesebb körben ismert magyar népmese valamennyi között. Az említett ifjúsági könyv ezen kívül még több mesét is tartalmaz más népekéiből. )

1. l. és H. keresztúton találkoznak. Vitába elegyednek (fogadás nincsen említve, de valami ilyesnek homályos emlékezetére vall az egész vitatkozás menete és következménye). Kereszt tövében keresnek hálóhelyet. Álmában I.-t a H. megvakítja s otthagyja.

2. Három holló beszélget: a) víz szűkében lévő város piacán egy követ kell felásni, alatta a forrás; b) tízlépésnyire a kereszttől csodatévő kút, melynek vizétől a vak szemevilágát visszanyeri; c) királyleány beteg, mert három évvel ezelőtt áldozás után hazatérve rosszul lett s kihányta a szent ostyát, amelyet egy varangyos béka kapott el s máig is ott rejtőzik vele az ágy alatt. Mihelyt elveszik tőle, s újra beadják a királyleánynak, nyomban meggyógyul. Minden úgy történik.

3. Sok pénzt kap (egy harisnyával, s ha elfogy, újra jöhet, annyit kap, amennyi csak kell neki.)

4. Künn a város kapuja előtt szembe jő vele H.; megtudván tőle a történteket, kereszt alá megy, ott érik a hollók, és apró darabokra szaggatják. Ezért van ma is mindenfelé annyi hamisság a világon. (Lásd a Kriza-féle mese záradékát.)

 

37. GYULAI PÁL: Igazság és Hamisság. (Költem. 3. kiad. I. 234. I.) Mesénknek csak az elejét dolgozza fel akként, hogy a vándorútra kelt I. és H. testvérek. Anyjuk mindeniknek 20 pogácsát ad útravalóul. Előbb az I.-ét fogyasztják el s mikor ez elfogyott, H. az I.-nek két füle, két keze, két lába és két szeme ellenében ád egy-egy pogácsát, így vándorolnak azóta a világon akként, hogy a vak és béna Igazságot a Hamisság vezeti. (1861. Németre is lefordította Dux Adolf.)

 

38. Hazai változatnak tekinthető az a latin nyelvű is, amely Temesvári Pelbárt egyik prédikációjába van beleszőve. L. róla bővebben Temesvári Pelbárt példái című akadémiai székfoglaló értekezésemet (Értek, a nyelv- és széptudom. oszt. köréből, XVIII. köt. 2. szám. 1902.) a 12–20. és a 35–36. lapon.

I. Véletlen körülmények (vagy szándékosan előkészített csel) folytán egy szegény sorsú és együgyű ember valamely tárgy nyomára vezet, aminek következtében csalhatatlan csodadoktor (bűvész, varázsló, jós) hírébe jut.

II. Valamely hatalmas úrnak (királynak) értékes holmiját ellopják; a csodadoktor véletlenül rájön, hogy kik a tolvajok, amennyiben ezek félreértés folytán önmagukat árulják el neki.

III. Még egy próbára teszik a jóst, amelyet rendesen úgy sikerül neki megállnia, hogy a kitalálandó tárgy neve véletlenül egyezik az ő saját nevével, melyet szorultságában emleget.

 

39. MERÉNYI^* II, 143. 1: Prücsök János.

(I.) 1. Csizmadia és varga egy házban laknak. Prücsök János, a csizmadia tanácsára a varga elrejti a bíró lovait az erdőbe, P. J. pedig mint bűbájos, nagy „mágyiás” könyvvel a hóna alatt a bíróhoz megy és kiolvassa a könyvből, hogy hol vannak a lovak, s ezért 300 forintot kap.

(II.) 2–4. Királynénak elvész az arany jegygyűrűje. A híressé lett P. J.-t felhívatják az udvarba. Három napi határidő, (halállal fenyegetés nélkül).

5–9. Ugyanaz nap kerül mind a három bűnrészes a jós elé: a) inas (ez az első, P. a tál ételt érti, melyet az inas hoz); b) szakács (ez a második, ismét úgy, mint előbb); c) kukta (ez a harmadik, mint az imént.) Kegyelemkérés, 300 forint jutalom. Gyűrűt kanpulykának adják be.

(III.) 7. Másik próbát egy tanácsos ajánlja a királynak, s az útközben történik. (No te Prücsök, vagy most kínban!) Gazdag emberré lesz s a komájáról, a vargáról sem feledkezik meg.

 

40. ARANY^* 246. 1: Dongó meg Mohácsi.

1. Másféle bevezetés a két címben említett nevű obsitos egyéb kalandjairól.

II. 2. Királynak elveszett olyan varázsgyűrűje, melyet ha befelé fordított, meglátta az egész világot, ha kifelé, akkor meg őt látta meg az egész világ. Már egész sor jövendőmondót akasztatott fel, akik fogadkoztak, hogy meglelik, de nem tudtak a gyűrű nyomába jutni.

3–5. Dongó megy az udvarba, magával visz egy lopott kalendáriumot, s mindegyre csak azt olvassa belőle, hogy: e’ fehér, e’ fekete, e’ veres (amivel a fehér papírt, s a fekete és vörös betűket érti). Véletlenül a három tolvaj inast is Fehérnek, Feketének és Veresnek hívják. Megtoldva az előbbi mesében is előforduló számlálással: elértem már egyet stb. (amivel az ebédeket érti).

6. Kiegyezkedés ára nincs említve. Király kedvenc pávájának adják be a gyűrűt.

III. 7. Második próbát királyné ejti meg kertben sétálás közben. (Egy dongó-legyet fog s azt szorítja kezében) Harmadik próba is van: ki kell találni, miféle vadállat van a kert hátuljában. D. szorultságában felsóhajt: Már látom, hiába csűri-csavarja a farkát a róka, utoljára is a verembe esik. Véletlenül éppen róka a kérdéses állat. (E motívum csak az előbbinek az ismétlése.)

8. A mese még egy kalanddal van megtoldva, amely ismét együtt szerepelteti a két cimborát, de ez már nem tartozik ezen típus körébe, hanem a megijesztett zsiványok esete, akik rablott zsákmányukat cserben hagyva eliramodnak, s aztán a két kópé osztozik a pénzen.

 

41, NYELVŐR V. 125.1.: Pücsök Miska.

(II.) 1. P. M. nevű szegény, lusta paraszt alig tud megélni.

2. Királynak elvész első nejétől maradt kedves gyűrűje.

3. P. M. nagy könyvvel hóna alatt felmegy a királyhoz s vállalkozik a gyűrű előteremtésére.

4. Háromnapi határidő, ha ennek leteltével elő nem keríti, felakasztják.

5. Első nap, első inas jelenlétében azt mondja: No ez az egyik. (De csak a napot érti, inas azonban, minthogy bűnrészes, megszeppen.) Másnap: No ez a második. Harmadnap: Ez a harmadik.

6. Erre inasok bevallják bűnüket s könyörögnek, hogy el ne árulják őket, a gyűrűt úgy is odaadják. P. M. még száz forintot zsarol ki tőlük. Gyűrűt beadatja a legnagyobb kanpulykának s azt leöleti, begyéből előkerül a gyűrű.

(III.) 7. Második próba: Király markában szorít valamit, amit P. M.-nak ki kell találni, különben felakasztják. Szorultságában felkiált: „Na Pücsők, ha nem izzattá, hát izzacc mast”. Szerencséjére éppen tücsök van a király markában. Megkapja a fél királyságot.

 

42. NYELVŐR XVIII. 473. l. (Cím nélkül)

1. Szegény város szegény papja és részeges kántor összebeszélnek, hogy emez ellopja a falubeliek „mindenét” s a papnak elárulja, hová rejtette, ez meg jó pénzért megmondja, hol vannak az ellopott holmik.

2. Kántor ellopja földesúr két szép csikaját, pap nyomukra vezet, jutalmat kap. E dolgot többször is ismétlik.

3. Gróf leányának elvesz a gyémántos gyűrűje.

4. Pap rájön azzal, hogy az első tál ételnél azt mondja: No hála istennek meg van eggy! (Tolvajok: inas, ki az ételt hordja, szakácsné, szobaleány.)

5. Gyűrűt pulykába tömik.

6. Második próba: egy zsákban lévő holmit kitalálni. Papot Róka Jánosnak hívják, a zsákban éppen róka van.

Az alábbi két változat közös forrása a Hét Bölcs Mester XV. számú története lévén, a típus ebben lelhető fel. Hívebben követi forrását az Erdélyi-féle mese. A Gaal-féle mese hősének, Világbíró Nagy Mátyásnak nevét alighanem a Hét Bölcs Mester Alexanderjéből csavarta el a szóbeli hagyomány, mely az Alexandert előbb Világbíró Nagy Sándorra, emezt meg a nálunk még népszerűbb Hollós Mátyásra, váltotta fel. Hasonló elcsavarást sejthetni a Gaal-féle mese Gál királyában is, kinek az Erdélyi-féle mesében gályások felelnek meg. Meséinknek már a forrása, a H. B. M. XV. sz. története is két témát olvaszt egybe: úm. a) az igazolt jóslás (szülők megalázása, gyerek-kitétel), b) a két hű barát meséjét.

Emennek főbb momentumai:

α) A menyasszonyt szerez B-nek;

β) A megvív B helyett;

γ) B helyettesíti ezalatt A-t ennek nászágyában (kard a két hálótárs között);

δ) A-t visszatértekor felesége és ennek cimborái megnyomorítják;

ε) B-hez jutva A, barátjának áldozatra kész viselkedése folytán visszanyeri épségét. (B kiontja gyermekei vérét A felgyógyulása érdekében);

ς) (esetleg hiányzik) B áldozatkészsége csodás jutalmául nem veszti el gyermekeit.

 

43. GAAL^* I. 3. I. Világbíró Nagy Mátyás. V. N. M. nevű királynak hasonnevű fia három év alatt hetvenhét nyelvet tanul, köztük a madárnyelvet is.

2. Egy éneklő madárka szavából megérti, hogy valamikor apja tartja neki a mosdótálat, anyja a törülközőt.

3. Szülei ezt elkerülendőnek, Dunába vetik.

4. V. N. M. négy nap, négy éjjel úszik a tengerek közé, itt Gál király emberei élve kifogják.

5. G. király három leányát V. N. M. három év alatt megtanítja hetvenhét nyelvre, jutalmul egyiket eljegyzi magának, de esküvő előtt egy évi próbára indul.

6. Útközben összebarátkozik Szigetivel, ki teljesen hasonló hozzá; elérkeznek Fejér királyhoz, kinél szolgálatba állnak. Ennek leánya V. N. M.-ba szeret, de mivel ez el nem veheti, Szigetit ajánlja neki. Ez el is veszi feleségül a F. király leányát. Lakodalmuk közben jön Vörös vitéz, kinek előbb odaígérte volt a leányát.

7. V. N. M. megvív Vörös vitézzel, legyőzi, visszatér Gál királyhoz, hogy mátkáját feleségül vegye. Ez alatt Vörös vitéz felépül, s újra kihívja Szigetit, ki lóhalálába megy barátjáért. V. N. M. otthagyja maga helyett hozzá teljésen hasonló Szigetit, elmegy s megvív Vörös vitézzel, mialatt, Szigeti barátja mátkája mellett hál három éjjel, kettejük közé mezítelen kardot téve.

8. Királyné vén banya és édesanyja tanácsára el akarják pusztítani a hideg férjet, de mire tervük kivitelére kerül sor, megjön V. N. M. s hazatér az őt helyettesítő Szigeti. V. N. M.-et a fürdőben forró zsírral és szurokkal összeégetik. Csak a feje marad épen.

9. V. N. M. egy jólelkű asszonynál hosszú idő múlva valamelyest kiépül, de nyomorék marad; lóháton elérkezik Szigetihez, itt a gyűrű által, melyet Vörös vitézen aratott első diadala után a királyleánytól kapott, felismerteti magát, s szívesen látják.

10. Szigeti azt álmodja, hogy nyomorék barátja az ő gyermekeinek (egy fiúnak és egy leánynak) vérében megfürödve, felgyógyulna. Feleségével egyetértve feláldozzák barátjukért gyermekeiket, de ezek csodálatosan feltámadnak, V. N. M. kiépül.

11. Bosszút áll megnyomorítóin, csak feleségének kegyelmez meg.

12. Szüleihez visszatérve, sereg élén megostromolja apja városát, s betelik a jóslat, mely miatt el akarták őt pusztítani.

 

44. ERDÉLYI^* 11. sz. 114. l. A bölcs királyfi.

(Csak a második része. Az első a Hét Bölcs Mester c. népkönyv keretének az elejéből és a IV. novellának a kivonatos előadásából áll.)

1. Hiányzik.

2. Alexander egy fülemüle énekéből megtudja, hogy egykor apja a mosdótálat, anyja a törülközőt tartja neki.

3. Apja a tengerbe veti.

4. Egy sziklára kapaszkodik, gályások (vö. az előbbi mese Gál királyával) kimentik. Bemegy velük a városba, melynek királyánál szolgálatba áll.

5. A király feje fölött folyton bárom holló kereng. Okát csak A tudja ítéletet tesz köztük, s erre elszállnak. (Elbeszélés hézagos.) Jutalmul királyleány kezét kapja. Próbaútra indul, bölcs királynál még egy évig tanulni.

6. Király udvarában összebarátkozik Ludokius nevű inastársával (ez a H. B. M. Ludovicusa), kinek megszerzi királyleány szerelmét. Távozása után titkos viszonyukat királynak elárulja. A utódja, egy „Vályi nevű ember”, kivel L.-nak meg kell vívnia.

7. L. helyett hozzá hasonló A. vív meg s levágja ellenfelét. Őt ezalatt felesége mellett L, helyettesíti, egészen úgy, mint az előző mesében, meztelen kardot téve maga s az asszony közé.

8. Királyné hazatért férjét meggyűlöli, másba szeret, s ennek és egy vénasszonynak segítségével megmérgezi, mitől A. egész testén fekélyes lesz.

9. A. koldusként L.-hoz megy, ott gyűrű által megismerteti magát.

10. Álomlátás nélkül áldozta fel gyermekeit (három fiát) L., hogy A. meggyógyuljon. (Gyermekek feltámadása elmarad. )

11. és 12. felcserélve a sorrendben. Felesége is bűnhődik.

 

44. STIER^* 12. sz. 115. l. Die sieben misen Meister. (Ein Bruchstück.) Előbbinek német fordítása. Az előszó VII. lapján a fordító jegyzetével.

44. Olasz fordítása az előbbi mesének Teza tanár tollából a Giornale La Gioventu c. folyóirat V. kötetében jelent meg, érdekes jegyzetek kíséretében.

Több változata, mint az alábbi, egyelőre meséink közt nem lévén ismeretes, típusát csak ebből alkothatnók meg, ha nem jönnének segítségünkre az összehasonlító irodalom adatai. Ezek alapján e típus a következő:

I. Férj hosszabb időre elhagyja ifjú feleségét, ki tőle már teherben van.

II. Idegenben évek hosszabb során át, szolgálván gazdájától búcsúzáskor jutalmul (többnyire szabad választása alapján) három tanácsot kap,

III. E tanácsok két elsejének követése nagy veszedelemtől menti meg őt, a harmadiknak követése pedig attól óvja meg, hogy félreértésből felesége és gyermeke gyilkosává ne legyen, mikor hozzájuk hazatér.

Mesénkben e motívumok elé még humoros bevezetés járul, mely e témától függetlenül is előkerül a mesék világában. (A gyerekes férj megszégyenítése idősb kardos felesége által s szégyenében hazulról való elbujdosása.)

 

45. GAAL^* 222. l. A három tanács.

1. Ugocsa megyében, Csedreg faluban gazdaember özvegyen marad. Feleségével kölcsönösen megfogadták egymásnak, hogy amelyik özvegységre jut, nem lép újabb házasságra. De gazdaasszonyra lévén szüksége, összeházasítja tizenhárom éves fiát egy tizenhét éves leánnyal.

2. Fiatal férj még nagyon gyerekes s mikor apjának ételt kell vinnie a mezőre, két ízben játékba elegyedik pajtásaival, kik az ételt elköltik, mi miatt felesége jól elveri.

3. Szégyenében az elvert ifjú férj elbujdosik. Szolgálatba áll egy-gazdag embernél, kinél tíz évet tölt. Mielőtt visszaindul hazájába, három jó tanácsot kap Föl s útravaló költséget bőven.

A jó tanácsok: a) „a járt utat a járatlanért soha se add;

b) ahol szép, azaz fiatal korcsmárosné és öreg korcsmáros van, vagy pedig fiatal korcsmáros és öreg korcsmárosné, soha oly korcsmába meg ne hálj;

c) az estveli haragot hadd reggelre, a reggeli haragot pedig estére.„

4. Útközben kereskedőkkel találkozik, kik vakútra térnek, míg ő az országúton marad. Amazokat erdőben rablók támadják meg, kettőt leölnek közülük. Kiáltozásukra odasiet, rablókat lövéseivel elriasztja: hálából egy szekér portékát kap az életben maradottaktól.

5. A b) tanácsot követve, nem száll be a korcsmába, hol fiatal a korcsmárosné és öreg a fogadós. Kereskedők ellenben igen. Éjjel meglesi kinn az udvarban, kocsija alatt hálva, farkasbőr-bundában érkező idegennek korcsmárosnéval találkáját. Elmetszi észrevétlen az idegen bundájának egy csücskét s a lova egyik fülének a hegyét.

6. Kis idő múlva nagy lárma támad: korcsmárost megölték; asszony a kereskedőket vádolja. Emberünk kezében levő bizonyítékokkal leleplezi a gyilkost, a szomszéd városnak, hol törvényt ülnek, szolgabírája személyében. Jutalmul megmenekült kereskedők másik szekér portékát is neki adják.

7. A c) tanács követése óvja meg attól, hogy felségét és időközben tíz esztendősre nőtt fiát agyon lelője. (Itt a mese eléggé valószínűtlen, mert csak tízévi időközt vesz fel, mialatt akkora legénnyé a hazatérő bujdosó fia még nem serdülhetett, hogy ez a motívum alapjául szolgáló féltékenységre okot adhatna.)

Forrása az alább idézendő népkönyv, illetőleg az ennek régibb verses formájául tekinthető XVI. századbeli széphistória. Emez pedig egyenesen a Gesta Romanorum (vulg.) 153. sz. történetének származéka. Ennek viszonyát a Historia Apollanii regis Tyre teljesebb előadásához 1. az alább idézendő Klebs-féle monográfiában.

A Gaal-féle mese helyenként szabadon átalakítja, de egészben mégis nyomon követi a népkönyvet; ellenben a másik már csak kuszált rövid kivonat. E két változat alapján típus alig szerkeszthető. Mesénk különben is, a VI. és IX. számúakhoz hasonlóan, csak, mint az illető ponyvairodalmi termékek olvasmányából az élőszóbeli hagyomány újabb sodrába került reminiszcencia érdemel figyelmet; amennyiben tanulságos példája annak, mint alakul, az irodalmi és szóbeli hagyomány csereforgalmában, egy népmeséből egyszer már műköltészeti termékké (novellává és verses regénnyé) lett tárgy ismét népmesévé.

 

46. GAAL^* III. 223–234. 1: Apollonius királyfi.

1. Antiochus királynak leánya, Eleonóra, 15 éves korában elveszíti édesanyját.

2. Apja csak azt akarja nőül venni, kinek lábára megholt feleségének cipője illik.

3. Minthogy a cipő csak a saját leánya lábára illik, ezt akarja nőül venni. Hogy a kérőket elriassza, találós mesét ad fel nekik, melynek meg nem fejtéséért halállal lakolnak. A találós mese ez: ördögszekeren járok, anyai hússal élek.

4. Apollonius Eleonóra segítségével megfejti. Király a helyes megfejtést letagadja. Apolloniust el akarja veszteni. Halálnemének megválasztását leányára bízza, ki kőbe rakatni javasolja. Építőmesterrel titkon megegyezik, hogy rejtett nyíláson át kedvesét táplálhassa. Mielőtt atyja vele lakodalmát ülné, megszöknek.

5. Egy ideig puszta szigeten élnek. Innen ismét tengerre szállnak. Útközben Eleonóra leányt szül, mély ájulásba esik, holtnak vélik, ládában írásokkal s 200 arannyal tengerre kiteszik. A. leánykájával tovább utazik. (Ennek további sorsa a zavaros előadású mesében nem elég világos.)

6. E. koporsóját halász kifogja, az asszonyt életre kelti, ki egy ideig nála tartózkodik, várván az alkalmat, hogy férje keresésére indulhasson.

7. Apollonius ez alatt egy tengeri rablóktól szorongatott királynőt az ostrom alól felszabadít, jutalmul kezét kaphatná, de nem fogadja el. Itt találkozik hárfás képében megjelenő feleségével, miután előbb már megtudta Antiochus halálát, és hogy az ország főbbjei őt választották királyokul. Hét évi távollét után visszatérnek s boldogul élnek.

 

47. NYELVŐR XIX. 523. l. Mese az apolloniai királyfiról.

1. Antónia ország királyának igen szép felesége meghalván, özvegyen maradt király csak az elhunythoz teljesen hasonló nőt akar feleségül venni. Ilyen csak a saját leánya, tehát ezt akarja feleségévé tenni.

2. Hogy egyéb kérőket elriasszon tőle, csak annak ígéri oda, ki álmát megfejti. Hiába próbálkozó kérőket karóba húzatja.

3. Az apolloniai királyfi is eljön (anyja tanácsára nem hallgatva, de tőle mégis útravalóval ellátva) s megfejti a király álmát, mely így szól: Anyai hússal él, keresi a felesége öccsét, de nem találja. A megfejtés: Igaz, vén gazember, hogy hamis szekerén jársz… (Itt tehát kettéosztva megleljük a G. R. fent idézett egész találós meséjét.)

4. A király haragjában hadat indít az apolloniai királyfi országa: ellen s azt elfoglalja.

5. A királyfi elvitorlázik, de útközben hajótörést szenved, s egy szigetre jut, hol egy király éppen gyakorlatot tart a katonáival.

6. A királyfi gyakoroltatja a király katonáit, megkedvelteti magát vele, s a király vendégséget rendez a jövevény tiszteletére.

7. A lakomán az idegen királyfi kitűnik hárfázásával, miért is a király magánál tartja őt, hogy leányát hárfázni tanítsa.

8. A király kérdésére egyszer fölfedi kilétét, s erre a király hozzá adja a leányát.

Forrása a Két Krónika, az első Stilfrid Cseh Országi Királyról. A másik: Brunczvik Stilfrid fiáról, Csehek Királyáról c. népkönyv, melynek reánk maradt legrégebbi, de valószínűleg nem első kiadása 1730-ból való. A népmese típusa is ebben keresendő, de nem egyéb, mint a második, különben is érdekesebb mese derekának száraz kivonata.

 

48. NYELVŐR VI. 421.

1. Br. nevű nagyon erős ember erdőben találkozik egy oroszlánnal és egy hétfejű sárkánnyal, melyek viaskodnak; Br. az oroszlánnak segít, második összecsapásnál megsérül, oroszlán forrasztó fűvel meggyógyítja a megsérült kezét.

2. Egy ideig együtt vándorolnak. Oroszlán szerez élelmet. Egyszer távollétében Br. meg akar tőle válni, csónakba ül, de az oroszlán utána úszik a tengeren s utoléri.

3. Mágneshegyhez érkeznek. („Az a hegy ujan vót, hogy odaszíta az embert.”) Itt öreg katonáktól tudja meg, hogyan lehetne innen elmenekülni. Minden héten odajön a griff („rik”) madár s elvisz egy-egy lovat. Majd a ló bőrébe varrják, s abban elviszi a griff. Úgy is lesz. A griff fészkében lekaszabolja madárnak és fiainak a fejét.

4. Tovább menve, előtalál egy nagy kaput, amelyet sárkánykutyák őriznek. Levagdalja őket. Másik kapunál az előbbieknek a fiai ülnek, azokat is. Elér egy kastélyhoz, annak egy szobájában talál egy szép királykisasszonyt, s azt feleségül veszi.

49. NYELVŐR II. 132. l. (Találós mesék cím alatt.)

1. Szegény ember fát vág az erdőben, arra menő gazdag úr kérdi tőle, mennyi a napszáma? Csak kilenc krajcár, de abból is kettőt eldob, kettőt kölcsönad, kettőt meg annak, aki a tavalyi bűnét siratja.

2. Kettőt adóba fizet, kettőt a papfiának a nevelésére fordít, kettőt a megesett leányának ad.

 

50. NYELVŐR XVI. 187. l. Mátyás és az öreg szántó.

Csak egy része tartozik ide, ti. a második és harmadik kérdés: Hány pénzért dolgozik? Hatért. Hányból él? Kettőből, a többit sárba dobja (a fia nevelésére költi)

Típusa a Gesta Romanorum III. sz. történetében s az ebből származó, vagy vele közös forrású népmesékben lelhető fel, melyek körülbelül a következő sémába foglalhatók.

1. Valami csodálatos tulajdonságú állatot (aranyszarvú tehenet, vagy aranygyapjas bárányt stb.) megőrzés végett pásztorára bíz az állat gazdája.

2. Pásztor az állatra egy ideig jól vigyáz, de utóbb elcsábíttatja magát, a csábítás

a) elaltatással jár, mint a G. R. III. fejezetében (és itt az Ió-mítoszra emlékeztet, mint a benne szereplő Argus és Mercurius is mutatja); vagy pedig

b) a csábító nő prostitúciójával kapcsolatos, mint a mi mesénkben és az ehhez nagyon hasonló Wright-féle középkori latin párhuzamban, mely a XIII. századból ered.

3. Az elcsábított pásztor gazdája előtt számadásra készülvén, előbb hazugsággal akarja bűnét palástolni; erre nézve próbavallatást rendez, a maga elé tűzött bottal (s reá tett kalappal vagy egyéb tárggyal) jelezvén gazdáját, de a hazugság nem sikerül neki.

4. Igazmondásával magának büntetlenséget, a csábítónak büntetést (vagy megszégyenülést) szerez.

Keret gyanánt, mint a mi mesénkben is, néha a pásztor igaz-lelkűsége fogadás tárgya a gazda részéről, s ilyenkor a csábítás értelmi szerzője az, aki az ellenkezőre fogad.

 

51. ERDÉLYI^* III. 306. l. Mátyás király aranygyapjas báránya.

1. Mátyás király a burkus királlyal fogad, mindenik a fele országában, hogy aranygyapjas bárányát őrző juhász nem hazudik.

2. Burkus király előbb pénzzel akarja a juhászt megvesztegetni, hogy a bárányt tőle elcsalja, de nem sikerül neki.

3. Erre a leányát küldi hozzá, ki a juhászt előbb leitatja, s aztán kívánságát teljesíti, amiért cserébe megkapja tőle az aranygyapjas bárányt, azt leöleti, gyapját hazaviszi az apjának.

4. Másnap a juhász király elébe indul, útközben háromszor próbál hazudni, mindig egy ürgelyukba szúrja a botját s ráteszi a kalapját, aztán húsz lépést hátrálva beszél vele, mintha a király előtt állna. A hazugság sehogy sem akar neki sikerülni; a negyedik próbánál azt mondja: „az aranyszőrű bárányt feketéért cseréltem.”

5. Ugyanezt mondja az udvarnál is s egyben meg is mutatja, kit ért a fekete szőrű bárányon, mire Mátyás király megnyeri a fogadást, s a juhász megkapja a burkus király leányát.

HAHN 24. – GOMME 32: 1. – SAINEANII. 7. A.

Rendesen alacsony sorsú (gyakran egyúttal bárgyú) fickó egy kevély királykisasszonyt, ki már sok kérőt visszautasított, feleségül nyer azzal, hogy

a) a neki feladott találós meséket megfejti; vagy

b) a magával hozott tárgyak éppen a királyleánnyal folytatott szóváltáshoz illenek.

 

52. ARANY^* 216. l. A nyelves királykisasszony.

1. Három sváb fiú, kik közül a legifjabb „eszelős”, a királyi udvarba indul, hogy a nyelves királykisasszony kezére pályázzanak.

2. Útközben Jankó, a legifjabb talál, és fölszed:

a) egy tojást, b) egy rossz szeget, c) egy rakás ganéjt.

3. A beszédtorna a királyleány és Jankó közt ez:

– De piros a kisasszony!

– Tűz ég ám bennem.

– Itt egy tojás, süssük meg nála.

– Lyukas ám a serpenyő!

– Itt egy szeg, foltozzuk meg vele.

– Igen biz a sz… t!

– Az is van itt egy sipkával.

 

4. Erre a királykisasszony nem tudván mit mondani, hozzá kell mennie a bolondhoz.

Három testvér idegen országban vándorol, melynek a nyelvét nem tudják, csak egy-egy szót (vagy mondatkát) tanul meg belőle mindenik közülük, amely vesztüket okozza.

 

53. ERDÉLYI^* II. 339. l. Az ördög és a három tót fiú.

1. Három tót fiú vándorolni megy Magyarországba.

2. Ördögtől tanulják ezt a három mondást:

a) mi hárman; b) egy sajtért; c) az az igazság.

3. Útközben egy megölt ember holttestére bukkannak; mellette éri őket a csendbiztos. A vallatásra a fenti szókkal felelnek, mire akasztani viszik őket.

4. A halott az ördög volt, ki erre felugrik s jót kacag, hogy így kelepcébe vitte a szegény tót fiúkat.

 

53. STIER^* 25. l. Der Teufel und die dreijmgen Slaven. (Az előbbinek német fordítása, 136. l. a ford. jegyzetével.)

 

53. KROPF^* 126. 1: The Devil and the Slovák Lads. (Ugyanannak angol fordítása, 383. l. JONES jegyzetével, ahol STIER No. 25 helyébe pag. teendő.)

A kút mélységét, híd magasságát stb., mérő vagy fáról lefüggő emberlánc széjjelszakad, mert a lánc, legfelső szemét alkotó balga, erejét gyöngülni érezvén, a markába köp (vagy a legalsó, aki a földön áll, valami okból kiugrik), amire vele együtt mindnyájan (vagy a legalsót kivéve a többiek) lezuhannak.

 

54. NYELVŐR. V. 179.

1. Palóc tarka madarat (tarka Jézust) lát a fa odvába eltűnni.

2. Emberlánc az alsónak kíváncsisága miatt szakad meg.

3. Legfelsőnek a keze benn szorul, le kell vágni: Sebaj, úgymond, csakhogy a gatyám nem szakadt el.

GOMME 39.

1. Egy ifjú nem tud félni. Világgá megy, hogy félni tanuljon. (Addig nem akar megnősülni, míg félni meg nem tanul.)

2. Különféle próbáknak vetik alá a bátorságát. (A legsúlyosabb próbát rendesen egy kísértetek vagy ördögök által háborgatott várkastélyban állja meg.)

3. Valami hirtelen meglepetéssel ráijesztenek, amire elismeri, hogy megtanult félni (helyesebben: megijedni.)

 

55. ERDÉLYI^* III. 289. l. A félelemkereső.

1. Rakoncátlan parasztfiú (Pihári nevű) szüleinek nem akar engedelmeskedni; apja elveri a háztól s megátkozza, hogy mivel az apjától se fél, addig ne lelje nyugtát, míg félni meg nem tanul.

2. Korcsmában háromszáz katonát hív ki birkózásra, de nem mernek vele kiállani, ekkor pálinkával kínálja őket, mitől elalusznak. (Itt a mese csonkának látszik.)

3. Korcsmárostól kérdi, hol tanulhatna meg félni? Hét mérföldnyire lévő várba utasítja, hol hét éve ördögök kísértenek.

4. Királytól 26 szekér fát, 26 szekér kalácsot, 26 szekér gyertyát, 26 hordó bort kér s ezzel a fölszereléssel bevonul a várba, hol nagy dáridót csap. Három éjjel egymásután egy-egy ördöggel verekszik, mind a hármat agyonveri. (A harmadik ördög, mielőtt kimúlik, azt tanácsolja neki, hogy a vár egy kamarájában markoljon behunyt szemmel a király kincséből, s kijövet mosdjék meg az „ajtónyíláson” lévő kis csuporból, amitől azzá változhatik, amivé akar. De P. nem követi e tanácsot, mert él a gyanúperrel, hogy az ördög csak a vesztét akarja. A kincstartó kád tűz folyadékkal, a csupor választóvízzel van tele.)

5. A királytól egy arannyal teli tüszőt kért jutalmul. Tovább vándorol, s útközben előtalál egy koldust, s most ettől kérdi, hol kaphatna félszet? Egy várba utasítja, amelynek királya azért „szomorú”, mert százhetven esztendővel ezelőtt a nagyatyja zálogba adta a várat a tündérleányoknak háromszáz esztendőre; de előbb szeretné tőlük visszaváltani.

6. P. vállalkozik a visszaváltásra; 16 szekér fát, gyertyát, kalácsot, s ugyanennyi hordó bort vitet a várba. Éjjel öt tündérleány jön a várba s a szoba négy sarkára, az ötödik meg a közepére állva, labdázni kezdenek P.-val s egyik sarokból a másikba vagdossák, míg egy órai labdázás után, mikor már majdnem odavan a sok ide s tova lökdöséstől, felkapja a napnyugati szegletből a legkisebbik tündért, az ágyba vágja, s melléje simul. Erre a házban tüstént sötét lett s a többi négy tündér eltűnt. (Az addig ragyogó nagy fény a tündérek szeméből sugárzott ki.)

7. Az ötödik „tündér” belészeret Piháriba, szívesen a felesége lenne, de ez nem akar addig házasodni, míg a félszet meg nem ismeri. Elválik tehát a szép leánytól, ki egy pikszist ad neki útjára. Útközben megpihenve kinyitja a pikszist, melyből egy kis tűzkígyó ugrik az arcába; ettől megretten.

8. Most a királyhoz megy, elmondja, hogy várát visszaváltotta. Király neki akarja adni leányát, de P. csak a maga kis tündérét keresi fel. Ez nem más, mint a király leánya, ki azért állt be a tündérek közé, hogy megölethesse őket, s az apja várát tőlük visszanyerhesse. P. feleségül veszi.

 

55. PINTÉR^* 133. l. A feesz kereseő.

Az előbbinek palóc tájszólású mása. A két mese egymáshoz való viszonyát ill. lásd Ethnographia XIV. 197-203. l.

 

56. GAAL^* I. 139. l. (8. sz.): A zöld dragonyos.

Az igen bonyodalmas és kuszált előadású mesének csak a bevezetését követő rész tartozik ide, melyben egy „zöld dragonyos” egy elátkozott várban tölt egymás után három éjszakát. Az első éjjel olyanformán labdáznak vele, mint az előző mesében Pihárival a tündérek. Közös a két mesében a készületek egyike, a gyertya (de mindig csak egy szál), közös továbbá, hogy a megkínzott dragonyost a megváltandó princeszné ápolja, sőt itt tanácsokkal is ellátja a három éjszakára. De a másik két éjszaka próbái mások. (Második éjjel szíjat szabnak a hátából, harmadik éjjel meg nyárson sütögetik.)

 

57. MERÉNYI^* 202. l. A mészároslegény.

Csupán az éjjeli kaland hasonló némileg e típus meséinek megfelelő részéhez. Itt egy mészároslegény egy boszorkány házába kerül, hol egy vörös sipkás ördöggel kell megverekednie. A mese második része, a kiszabadított kisleányról s a forró szurokkal teli üstbe fojtott boszorkányról, kinek a nyelve csak nagy nehezen verhető agyon, nem tartozik ide.

 

NYELVŐRI. 376. I: Az elkárhoztatott borbély. Szintén töredék.

1. Elátkozott kastélyban minden éjfélkor nagy zörgés támad. A kastély ura katonákat állít oda, de mind elfutnak, mikor a kísértet jön. Ezer forintot ígér annak, aki a kísértetet elzavarja.

2. Obsitos vállalkozik, csak elég enni-inni való, meg kártya legyen. Egy cimborája szegődik hozzá.

3. Éjfélkor nagy zörgés, csattogás támad, mitől a cimbora ijedtében szörnyethal. Az obsitos kitart.

4. A mennyezetről kéz láb, derék, fej hull le, odalenn e testrészek egy testté ragadnak össze.

5. Obsitos borral kínálja a kísértetet, ki borotvát, szappant, kendőt vesz elő s megborotválja az obsitost.

6. Elkárhozott borbély azért kísértett, amíg ez úton meg nem váltották, mert életében szegény embernek, ki nem tudta a borotválásért járó garast lefizetni, a kabátját széttépte.

GOMME 59.

1. Egy leánynak nehéz feladatot kell teljesítenie.

2. Valami varázserejű lény (törpe, ördög) segít neki azon feltétellel, hogy ki kell találnia a nevét.

3. A leány véletlenül kilesi a felsőbb lény névét s így kimenekül hatalmából.

 

59. ARANY^* 277. l. Pancimanci.

1. Szegény asszonynak van egy nagyon rest leánya. Királyfi épp a házuk előtt mégy el, mikor az asszony a leányát veri. Királyfi kérdi, miért veri a leányt; feleletül azt nyeri, hogy azért, mert mindent aranyfonállá fon, ami csak a keze ügyébe akad. Ugyanúgy még kétszer.

2. Királyfi feleségül veszi a leányt. Tömérdek lent vásárol, hogy azt fonja meg.

3. Búsuló királyné nyitott ablaknál ül, ablakon beszökik egy törpe emberke, „három araszt volt a hossza, két rőf a bajusza, egy sing a szakálla”. Megígéri, hogy 3 nap alatt megfonja a fonalat, de ezalatt ki kell találnia a nevét, különben magával viszi a királynét.

4. Király egy vadásza erdőn véletlenül meghallja, amint egy törpe emberke ezt kiabálja: „Én vagyok Pancimanci, az én nevem senki se’ tudja, sütök-főzök, holnapután szép menyasszonyt hozok”. Ezt odahaza elmondja, királyné is meghallja, s így meg van mentve.

5. (E záradék csak némely változatokban van meg.) Király még egy próbára akarja tenni a felesége fonókészségét. De most ravaszsággal vágja ki magát. Három koldusasszonyt járultat a király elé, kiknek elseje állítólag a sok fonástól púpos hátú, másikának ugyanattól a melléig ér le az ajka, a harmadiknak meg a basát veri a nyelve. Erre a király eláll a szándékától, nehogy a felesége is így elcsúfuljon.

 

60. KRIZA^* 411. l. A rossz fonóleányból lett királyné.

1. Csak egyszer mondja az asszony a királyfinak a fenti hazugságot leányáról.

2. Mint az imént.

3. Eleibe lép egy félsinges ember másfélsinges szakállal. A többi, mint az előbb.

4. A törpe az erdőben egyik ágról a másikra szökdösött, fonalat motollált s mind azt dúdolgatta:

5. A három koldusasszony egyikének „a szeme pillája úgy lefittyent, hogy az egész ábrázattyát eltakarta: másik vót egy pittyett ajakú vénasszony, akinek az ajaka szinte a térgyit verte; a harmadik vót egy lapos fenekű vén asszony, akinek olyan lapos vót az ülete, mint egy kerek lapíttó”.

 

60. KROPP^* 46. l. The lazy spinning-girl who became a queen. Az előbbinek angol fordítása, a 330. sk. lapokon Jones igen becses hasonlító jegyzeteivel.

 

61. NYELVŐR. XXVIII. 479. l. A pórul járt ördög. (Csak a középponti motívum, az ördög nevének fogós volta miatt tartozik ide.)

1. Egy ördög elhatározta, hogy mindenkit elvisz, akinek nem hosszabb a neve, mint neki.

3. Szegény emberrel találkozik, ki átlátva az ördög tervét, előbb az ő nevét kérdi. Ez: Ravasz csalatroki lapátra pityerge.

3. A szegény ember erre azt mondja, hogy őt meg Szen-pon-ponoló-vice-nóversonologono-Vilipitikócki Jánosnak hívják. Erre az ördög elfut s meg sem áll a pokolig.

Három magyar változatát ismerjük, melyek alig térnek el egymástól. Mind a háromban keskeny hídon (pallón) kell átvinni a sok juhot. A befejezést illetőleg a harmadik kissé eltér az első kettőtől.

 

62. ARANY^* 326. l. (Csali-mesék II)

Nagy juhnyáj – keskeny híd.

ARANY–GYULAI^*: Magyar Népköltési Gyűjtemény. Új folyam. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztik. Arany László és Gyulai Pál. 3 kötet. I-II. Pest, 1872, III. Budapest, 1882.

 

63. MERÉNYI^* I. 218. l. A számlálhatatlan sok juh.

Kissé körülményesebb bevezetés. A gazdag ember, kié a sok juh, a nyáj felét el akarja adni s számadó juhászával a vásárra hajtatja. Útközben „olyan folyóvízhez értek, melynek a Duna vagy Tisza fia sem lehetett.”

 

64. KÁLMÁNY^* III. 186. l. (Csali-mesék 5.)

Egy juhásznak 300 bürgéje. Takarmánya elfogy, el akarja őket adni s átviszi a Tiszán.

65. ERDÉLYI^* 19. II.

 

65. STIER^* 204. l. (20. sz.) Kindermarchen (az előbbinek a német fordítása). 1. Jakab – 2. kutya – 3. bot – 4. tűz – 5. víz – 6. ökör – 7. mészáros – 8. bíró.

 

66. ARANY^* 305. l. A kóró és a kismadár.

1. Kóró – 2; kecske – 3. farkas – 4. falu – 5. tűz – 6. víz – 7. bika – 8. furkó – 9. féreg – 10. kakas.

 

67. NYELVŐR XIV. 424. l. A kórós a kismadár.

1–6. = az előbbivel. – 7. ökör – 8. járom – 9. szú.

68. ERDÉLYI^* III. 151. l. (259. sz. ) Kezdősor: Vajon hol van az a kecske stb.

1. Kecske – 2. farkas – 3. puskás – 4. víz – 5; tehén – 6. mészáros – 7. halál. (Refrén: Fejjed anyám, fejjed.)

 

69. KÁLMÁNY^* I. 151. l. (30. sz.) A bot és a bak.

Kezdősör: Émönt apám a vásárra stb;

1. (bak) – 2. bot – 3. tűz – 4. víz – 5. bika – 6. puskás – 7. karvaj. (Refrén: Hej, daru dárom!)

 

70. NYELVŐR XVIII. 474. l. Gyermekversikék címen. Kezdősor: Hol van az az isten háza?

1. Isten háza – 2. nagy fű – 3. kasza – 4. tűz – 5. víz – 6. bika – 7. mészáros – 8. halál.

1. Egy vagy több (rendesen három) udvarlóját, férjével egyetértve, tőrbe csalja egy ravasz menyecske.

2. Az udvarlókat

a) nagy megszégyenítés éri, vagy

b) életükkel lakolnak.

(3.) Utóbbi esetben a ravasz házaspár különféle kísérleteket tesz, hogy a holttól (vagy holtaktól) szabaduljon, ami végre egy harmadik egyén segítségével sikerül nekik. Eközben néha még egy negyedik, a dologban egészen ártatlan ember is áldozatul esik.

 

71. NYELVŐR III. 369. l. A hamis menyecske. (1. 2b. 3. )

1. Ravasz csizmadiáné az urával egyetértve tőrbe csalja α) a pápista, β) az orosz (gör. kel. ) és γ) a magyar (ev. ref) papot, mindeniktől 300–300 forintot csal ki, a pénzen négy ökröt, vasas szekeret vesz, cselédet fogad.

2. A három pap fenti, sorrendben verembe kerül. (A férj háromszor egymásután, más-más ürüggyel tér vissza: α) sót, β) hagymát, γ) tiszta ruhát felejtett el az asszony a tarisznyába tenni.)

3. Huszár szállást kér; szabadkoznak, hogy kísértet jár a házba pap képében; huszár nem bánja. Csizmadia létrát támaszt a verembe; mikor a papok egymásután kimásznak, a huszár a gazda biztatására egyenkint zsákban kihordja s vízbe dobja őket. Útközben a főpap mindig kérdi, mit visz? Mind a háromszor ugyanaz a párbeszéd:

– Mit viszel?

– Papot.

– Mit csinált?

– Gyakott.

– Hová viszed?

– A pokolba.

A harmadik eset után a főpap kíváncsiságból maga is fölkerekedik, kinyargal a huszár nyomán. Ez éppen visszatérőben találkozik vele, s azt hivén, hogy a már háromszor vízbe dobott kísértet az ő bosszantására most lóháton kerül elébe, kardjával levágja a fejét, s ezt is a vízbe löki.

 

72. NYELVŐR XXXIII. 297. l. (Cím nélkül.) A mese mozzanatai megegyeznek az előbbivel, csak a szereplők állásában van eltérés: harangozó neje, három szerzetes, katona. A főpap helyett bakter. A cselekmény helyhez kötött: a katona a Küküllőbe veti a holttesteket.