Jegyzetek

Katona Lajos műveinek jegyzetelése rendkívül nehéz föladat. Egyfelől azért, mert szerzőnk tanulmányait – csekély kivétellel – végleges alakban ritkán rögzítette. Kéziratai, fölolvasás szövegei, folyóirat publikációi, különlenyomatai egymáshoz képest folytonos átalakulást mutatnak. Császár Elemér 1912-es kiadása (Katona Lajos Irodalmi tanulmányai, I-II.) lehetőségeihez képest a legjobb változatokat sorakoztatta föl, ezért választott tanulmányaink közlésében az övére támaszkodtunk.

Másrészt azonban alkalmazkodnunk kellett „A magyar néprajz klasszikusai” sorozatának igényeihez is. A terjedelmi határok például eleve megszabták kiadásunk anyagát, hiszen ennél fogva nem vehettünk föl sok újranyomásra érdemes tanulmányt, ismertetést, kritikát, melyeket Császár is nélkülöz, de még annyit sem, mint amennyit az ő két kötetes ediciója tartalmaz. Mindazáltal úgy véljük, előbb-utóbb úgyis elodázhatatlanná válik Katona Lajos tanulmányainak gyűjteményes megjelentetése, s ezt jelen kiadásunk semmiképpen sem teljesíthette, legföljebb a figyelmet hívhatja föl rá.

Katona főszövegbeli hivatkozásait mi is hiánytalanul hozzuk, az idegen nyelvű részletek fordítását szögletes zárójelben azon nyomban megadjuk. Nem őrizhettük meg viszont a szerző összes lábjegyzetét, főként azokat nem, melyeket egy-egy különlenyomatában (pl. a Temesvári Pelbárt példáiban) még külön függelékekkel is bővített. A megmaradt hivatkozások kiválasztásában az érdeklődő olvasók igényeit tartottuk szem előtt és nem a szaktudósokét.

A helyesírást tekintve a ma érvényben lévő szabályokhoz igazodtunk. A latin neveket eredeti alakjukban tartottuk meg, a görögöket fonetikus átírásban közöljük. Ezek a szempontok a Katona által idézett régi szövegemlékeink, valamint a korabeli mű- és folyóirat-címek helyesírását természetszerűleg nem érintik.




Hátra Kezdőlap Előre