IV.
Bodza vidéke.


FEJEZETEK

Tájékozás. Malom vagy Sugópatak zuhatagcsoportja. Ördögpatak, Telyaszú, Leánymező. Strimba. Királyhegyi régi védsánczok és erőd, naplemenet, nap kelte és nyugta a havasok közt. Tábla vagy az oláh-vám. A királytetői várrom. Nagy- és Kis-Tatár. Tatárút. Tatárvár. Szilon és tava. Krásznai üveggyár. Bodzaforduló, Orbai és Szita-Bodza. Papok sáncza. Királykut, Hadivás, hunárka, hun-hagyományok. Csaták a Papok sánczánál. Fényes patak. Hulló hegy.

A történelem terén tett fennebbi zsenge tarlozásunk után, vegyük szemügyre a Bodza vidékének rejtett szépségeit. Rejtetteknek azért nevezem, mert a Bodza egy teljesen elkülönitett, ugy be mint kifelé magas havasok lánczolata által elzárt vidéket, egy minden oldalról elszigetelt kis világot alkot, melynek jelzőjeként csak a meglepően nagyszerű Csukás tünik fel a távolból.

Ezen rejtett országszögletnek mi csak kis részecskéjét, ugy szólva csak útját és előcsarnokát ismerjük, hátra van még annak legjelentékenyebb része, a le- és visszafolyó Bodza vizének falukkal népesitett kettős völgye, s azon gyönyörű havaslánczolat, mely a haza e távoleső zugát keletről határolja; ezen részt megútazni, ismertetni indulunk most el, sziklamászáshoz szokott fürge havasi lovainkon.

A bodzai vám mellett, mint már emlitettem, egy előszökellő hegyhát, a Csukás eocengyüleg tömegének utolsó foszlánya zárja el a völgyet oly szűkre, hogy ott alig marad a sziklamedrébe összeszoritott Bodza-vizének átfolyásra hely. E hegyhát képezi a Bodza-vidékének legerősebb hadászati pontját, mintha a természet gondoskodni akart volna e haza határainak könnyű megvédhetéséről. Hogy a hon keleti határai felett őrködő székelyek e völgyzárlat hadászati fontosságát felfogták, arról a hegyhátot minden irányban átszelő és elboritó védtöltösek és sánczok tanuskodnak, s hogy e nép átérezte és magasztosan teljesité is a haza határainak rábizott védelmét, arról egyebek mellett az itt vívott harczoknak fenn előadott költői megéneklése is bizonyságot tesz. Most a hősök vérétől annyiszor öntözött sziklagát el van hagyatva, csak szerény kis kápolna emelkedik ott, melyet az emberek csak szokásból épitettek oda a vám melé, pedig lehetne az jogosan a hon védelmében itt elhulltak ezreinek emlékkápolnája is; ha folytonosan zaklatott hazánknak sorsa eddig nem lett volna az, hogy saját és a világ szabadságának védelmére mindig uj és uj, mindig nagyobb és nagyobb véráldozatokat hozzon; igy azonban ujabb áldozatai, ujabb vértanúi, ujabb hősei feletti bánatában nem csoda, ha nem maradt ideje régibb hőseinek, régibb vértanúinak dicsőségére emlékszobrokat emelni. Mi nem estünk még kétségbe nemzetünk jövője és életrevalósága felett, s ámbár puszták a haza sirjai, ámbár a legdicsőbb csatahelyeket emlékek nem jelölik, bár azok, kik haza és szabadságért dicsően feláldozták éltüket, igen ritkán találkoztak a nemzeti elismerés és méltánylatnak látható jeleivel: mi erősen hisszük, s örökké hinni akarjuk, hogy e nemzet fiaiban nem gyengült a haza és szabadságszeretetnek nagy tettekre s önfeláldozásra késztető érzete; s mint az ujabb kor megmutatta, hogy Mátyás király, Zrinyi, Bethlen Gábor és a Rákóczi kor hősei most is feltalálhatók a magyarok sorai közt, ugy a jövőben is, ha e hazát és szabadságát vész fenyegetné, bizonnyal e nemzet védelmi készségében és hősiességében csalódni nem fognánk soha, mert a honszerelem és a hazáért mindent áldozni készség meg van nemzetünk jellemében, nagyratörő geniusában. Mi azoknak, kik a hazáért éltek-haltak, puszta elhagyott sirjainál is lelkesülni tudunk, s ebben van a hasonlóra való készségnek, s ez által jövőnknek biztositéka letéve. De váljunk meg s vegyünk búcsút a Bodza-vámi Kápolnahegy sirjaitól; folytassuk kutatásunkat a folyam völgyén fölfelé, hol a hon határait fedezett más védművekre s a hon védelmében elesettek sirjaira fogunk akadni.

A Bodza vidéki Sugópatak felső zuhatag-csoportja (Rajz. Greguss Ján.)

A Bodza vidéki Sugópatak felső zuhatag-csoportja (Rajz. Greguss Ján.)