A keleti vallásuak Brassóban.

A lutheránusok, reformátusok, katholikusok és unitáriusok mellett vannak Brassóban igen számosan keleti vallásuak is; ezek azon bolgárok utódai, kik 1392-ben a nagy templom épitésekor részint mint kézmüvesek jöttek Brassóba, részint a hazájukban lévő éhségtől üzetve, kerestek itt menhelyet, s a Brassón hátul lévő Bolgárszeg külvárosban telepedtek meg. Ezek száma nagy gyarapodást nyert, részint Macedoniából s részint a törökök előnyomulása folytán a török birodalom más részeiből is ide huzódtak által. Majd alább Brassó három nemzetiségének ismertetésekor be fogom részletesebben mutatni e népet, itt csak azt jegyzem meg, hogy a bolgár-görög eredetű nép, ma már régi nemzetiségét teljesen elvesztve, oláhvá változott át, amennyiben nálunk leginkább a vallások szerint csoportosultak a nemzetiségek, s a keleti vallásuak, daczára annak, hogy azok közt igen sok magyar, rácz, bolgár és görög is volt, egykori nemzetiségük elhanyagolása mellett ma már mind oláhok.

Ezen vallás-nemzetiségi amalgamisatio idézte elő a brassai keleti vallásuak eloláhosodását is, s bár azok, főleg a görögök igen kiváló szabadalmakat nyertek a nemzeti fejedelmek és Erdély országgyüléseitől, mégis meglehetősen el voltak a szászok által ugy politikailag mint vallásilag nyomva, s nem csak ki voltak minden közhivatal s városi javadalmakból zárva, hanem templom-, iskolaépités és vallásuk szabad gyakorlatában is korlátolva; de ha el voltak is nyomva, legalább a beolvasztás czéljából űzött vallási üldözéstől és nemzetiségük veszélyeztetésétől mentesitve voltak, mert mig az uralkodó elem: a szász, a magyarral készségesen egyesült, s azt magához vonni, minden megengedett és meg nem engedett módon törekedett, addig a lenézett bolgárt és görögöt ily törekvések elől megvédte szerény helyzete, s igy ők vallásuk gyakorlatában legalább téritési czélokból gátolva nem voltak. Egyébként ők is érezték a szász papság türelmetlenségét; igy például 1680-ban az országgyülés rendeletére nyerhettek csak templomhelyet s lettek fölmentve attól, hogy ne a szászok, hanem a magok papjainak fizessenek*Lásd Gál László erd. dietak végz. nyom. 91. lap., sőt még Mária Terézia alatt is, az általa kinevezett Novakovics oláh püspök Bolgárszegen visitatióra megjelenvén, ezen ecclesiájára nézve a brassai szász főpap inspectioját el kellett hogy ismerje*Lásd Szeli krónikája 21. §-át., s ez lehatott a legujabb időkig, ugy, hogy csak 1848 hozta meg e mellőzött és lenézett népre a jogegyenlőség áldásait. Azóta a műveltség hatalmas lendületet nyert jól szervezett iskolák által; a kereskedés, melyet előszeretettel űznek, nagy jólétet terjeszt közöttük, s maholnap ugy anyagi jólét mint fejlettségre nézve a szászokkal egy szinvonalra emelkednek, sőt számarányra nézve már most is túlszárnyalják azokat. Valóban alig van néptöredék, a mely az 1848-iki népszabaditó dicső korszaknak annyit köszönhetne, mint Brassó görög-bolgár népe, a melyet lenézett s elnyomott páriákból egyszerre szabad és jogokkal felruházott polgárokká emelt, s addig csak eltürt vallásukat az uralkodó lutheránus egyházzal egyenjogusitotta.

Brassóban a görög nemegyesülteknek 5 egyházközsége és annyi egyháza van; kettő ezek közül Bolgárszeg külvárosban, egy Bolonyában, egy Ó-Brassóban és a görögöknek belvárosban lévő gazdag temploma. Az egyesültek kevés számban vannak, és Ilyefalva leányközségét alkotják. Brassóban a nemegyesülteknek két esperese székel, egyik alá Brassó és Hétfalu, a másik alá a szász falukban, Krizbán, Ujfaluban és Apáczán levő oláhok vannak sorozva. A brassai oláh egyházak nagyon gazdagok, több száz ezerre menő vagyonuk van, mely azonban a görög és oláh egyházak közt rég tartó per tárgyát képezi.

Im röviden összefoglalva előadtam Brassó vallástörténelmét; a következő fejezetben Brassó három nemzet-csoportját fogom olvasóimnak bemutatni.