XVIII. Brassó iskolai, nevelésügye.


FEJEZETEK

A brassai szász gymnasium. Honterus teremtő szelleme. A magyar nyelv kizárásának oktalansága. A szász gymnasium muzeuma, jeles könyvtára, az itt volt Corvinák, a tanulóknál szokásban volt régi ünnepek, a Honterus-ünnep. Brassó elemi, reál- és földmívelési iskolái, nyomdái, hirlapjai. Közmíveltség.

Brassó, bár Erdélynek legnagyobb és leggazdagabb városa, a közoktatás terén még is másodrendű helyet foglal el, s nemcsak Kolozsvár, hanem Maros-Vásárhely, Székely-Udvarhely és Nagy-Enyed mellett is hátramarad. Ennek okát e város nemzetiségi és vallási három felé tartozásában, s az innen következő meghasonlásban kereshetjük; a mi még magában nem lett volna rosz, mert előidézte volna a versenyt, a mi előhaladást szül, ha itt három egyenjogú néptöredéknek állott volna szemben egymással a szellemi előre haladást maga elébe tüzött csoportja; de az itteni helyzet nem volt ily szerencsés, mert a nemzetiségek egyike a többi fölé helyezve magát, azoknak nemzeti törekvéseit minden módon, minden téren elnyomni, s minden ott lakót erőszakosan elnémetesiteni igyekezett. Ebből aztán kifejlődött a nemzeti igények és vallásfelekezetek félrehuzódása, s külön irányú tusája, mi az összműködés hatalmának erőfejtését megbénitá.

Ebből következett a két elnyomott nemzetiség nevelésügyének elhanyagolása, sőt a szász uralkodó kasztnak is a nevelésügy terén való hátramaradása; mert a barczasági szászok az erdélyi németség zömétől elkülönitve sokkal kevesebben vannak, hogysem önerejükön tagadhatlan áldozatkészségük mellett is, a nevelés terén lépést tarthattak volna a többiekkel; merevségük, mely a többi nemzetiségi igények kizárásával, azok nyelveinek ignorálásával alakitá iskoláit, ezeknek a tanodáktól való visszatartózkodását eredményezte; mi elvégre is az iskolalátogatók csekély számában és igy a nevelésügy hanyatlásában boszulta meg magát. Állott ez főleg Brassó magyar és görög-oláh nemzetiségeire nézve, melyek éppen a szászok ez egyoldalusága és merevsége miatt teljesen elhanyagolták nevelésügyöket; csak a legujabb időben kezdének az 1848-ban felszabaditottak Brassóban is a közműveltség terén munkához látni, a mely munkásság leginkább fogja eddigi kivételes helyzetüket megszüntetni, s a szellemi emelkedés küzdterén ki fogja vívni számukra azon helyet, melyet nagy számarányuknál fogva Brassóban követelhetnek, s megérdemelnek. Ezen üdvös versenyben előbb az oláhok léptek fel, midőn nem csekély áldozattal igen jeles főgymnasiumot alapitottak. Brassó magyarsága csak most kezd ébredezni; ennek oka szegénységében, de abban is keresendő, hogy nemzetfeleitől, sőt még a nemzeti kormánytól sem kapott, s most sem kap kellő támogatást és védelmet; még most is ki van e téren a szászok önkényének és elnyomásának téve, a mint azt alább tüzetesebben elő fogom adni. Brassó nevelésügye e szerint az e várost lakó három nemzetiség szerint idomult, iskolái e három csoport szerint vannak osztályozva, s igy, hogy ismertetésükbe némi rendszerességet hozhassunk be, kénytelenek vagyunk azokat külön tárgyalni; ezt téve azonban a szellemi fölényt megadjuk a szászoknak, mint e téren legelőrehaladottabbaknak s legelőbb az ő iskoláikat, azok közt első helyen a brassai szász gymnasiumot tárgyaljuk.