XXVII. Krizba és Apácza környéke.

FEJEZETEK

A krizbai fennsík, és a krizbai havasok; Krizba régibb és mostani fekhelye, történelme, népnevelés, öltözet, szokások, a nép foglalkozása. Höltövény vagy Krizba vára, fekvése, történelme, jeleni romjai, kilátás. Veresmart és Magyaros. Apácza néveredete, iskolája. Apácza vára romjai. Remete, Apáczai Cséri János emlékezete.

Fennebb körvonaloztam a krizbai fennsík fekvését, terjedelmét; de alig érintém azon gyönyörű havaslánczolatot, a mely annak hátterét ékiti; ez ugyanazon hegység, a melynek egyik kifutványa Doszu Hamarud néven Vledényig kanyarul, az azonban e hegységnek törpébb részét képezi, az egész pompájában és nagyszerűségében csak ott fejlődik ki, a hol a krizbai fennsíkra felkapva, egyszerre csaknem függélyessé és oly magassá lesz, hogy némely csúcsainál a 4000 láb magasságot is eléri. E hegylánczolat aztán az Erdővidéken fölfogott Olttal annak völgyét nyugatról bekeretelve felhuzódik, s végre az alsó-rákosi szorosnál, hol az Olt sziklabérczeit erőszakkal szelte át, még egyszer a rákosi Tepej csúcsává emelkedik s ugy néz farkasszemet a túloldali rákosi Tepejjel és a Rikával. E hegylánczolat tehát a Barczaságot Fogaras vidékétől, Miklósvárszéket Felső-Fehérvármegye és Kőhalomszéktől választja el, s ha az Oltnak esetlegesen nem támad az a szeszélye, hogy még egyszer forrása felé visszaforduljon, hanem a mint természetes iránya hozta, s a mint sokkal könnyebb is lett volna, ott furja át magát a Homorodfő lankásabb bérczein, akkor Erdély déli részének minő egészen más alakzata lett volna, de a végzet és folyók útjait ember nem szabályozhatja.

Ezen hatalmas hegy- vagy havaslánczolat legszebb, legfestőibb része képezi a krizbai fennsík hátulsó zárfalát, melyet, hogy miért neveznek persányi hegységnek és miért nem krizbai havasnak, azt annál kevésbé lehet érteni, mivel Persány attól legalább is 6 mértföld távolságra esik. Különben a Persányer hoher Zweig elnevezés a német geografusok találmánya, a kik hazánknak minden hegylánczolatát vagy ujra keresztelték, vagy azok magyar neveit ugy elferditették, hogy azokra senki rá nem ismer; a persányi hegysor nevet itt senki se ismeri, s ha e táji magyartól kérdi az ember, hogy melyik a persányi hegylánczolat, elútasitja az embert Fogaras vidékére; azért én, a mint észszerűbb s a mint ezen vidéki nép is nevezi, vissza keresztelem azt Krizbai havasnak.

Ezen részben ős erdőségekkel boritott, részben gyönyörű idomzatú szikla csucsokkal koronázott havaslánczolat közepe táján, egy merészen fellövellő hegyes sziklaszál emelkedik ki, az erdők lombtengere közül; a zöld hátterű hófehér sziklagula már messziről kiválik a többi hegyek közül s önként hivja föl magára a figyelmet, s nem ok nélkül, mert tetején már a távolból föl lehet ismerni egy roppant zömtoronynak légürbe emelkedő faltömegét. Ez Höltövény várának nyolcz század viharjával daczoló maradványa; ott van a hegyalján a harczfészeknek: a várnak békés szülöttje Krizba, melynek keletkezése kétségtelenül egybefügg a sziklaszáli büszke vár lételével; mert a krizbai fennsík, mely a törcsvári szoros szeleinek és a Bucsecs fagyos lehelletének van kitéve, égaljilag rideg, s különben is talaja nagyrészt rosz nyirföld (szürke homokos) levén, a földművelésre nem igen alkalmatos s igy e falu ide települtét egyenesen a vár itt voltának kell feltudnunk, mert e népnek ide települtekor nem annyira a földművelés, mint inkább a hadviselés volt feladata. Van egy néphagyomány, a mely azt tartja, hogy Krizba lakói előbb egy Veres Dezső nevű lovag vezetése alatt Erdővidékről jöttek ide s telepedtek meg lenn a Barcza terén, hol az általuk alakitott helység, – a várról, melynek őrizetet képezték – Höltövény nevet nyert; de később első telephelyüket, mely igen távol volt a vártól, elhagyták s vár közeli mostani helyükre huzúdtak át, mikor aztán a vár elomoltával itt lakásuk szükségessége megszünt, akkora már termékeny földű ős telephelyüket a szászok elfoglalták volt s oda Helsdorfot épiték. A szászok ez uj telepe ugyan más német nevet adott a megszállott területnek; de latinul és magyarul megmaradt a Höltövény és Villa Hetiven ős elnevezése; a helsdorfi szászok azonban csak bitorolják a szép historiai nevet, mert nekik semmi közük nem lehet a falujoktól három óra távolra eső várral. Még furcsább az a körülmény, hogy a magyar Höltövény ős lakói várközeli uj telephelyüknek német származásu nevet adtak*Mert a Krizba neve igen valószinűleg a falut átfolyó Rákospataka német nevéből Krebsbach, mit a szászok Krizbachnak mondanak, származott., midőn ős telephelyük classicus nevét németek örökölték.

Krizba keletkezésére nincsenek biztos adataink. Szeli krónikájában ugyan azt mondja, hogy Krizba is Nagy Lajos alatt alapittatott odatelepitett székely határőrök által, azonban, mivel Höltevény vára Nagy Lajos korát megelőzőleg már állott, igen valószinű, hogy a vár őrizetét képező Krizba szintén régebben megvolt, s Nagy Lajos idejében székely betelepités által legfölebb csak gyarapodást nyert. Kora fejlődését mutatja az is, miszerint 1427 körül már önálló egyházközséget alkot*Lásd Szeli krón. 9..

Krizba multja teljesen összefügg Hétfalu történelmével, s igy annak már előadott tüzetes tárgyalása fölment a behatóbb történet nyomozástól.

Mindazonáltal még se tehetem, hogy rövidletben ide ne iktassam Báthori István vajdának egy 1484. oct. 30. Földváron kiadott egyességlevelét, melyben Krizbára nézve igen érdekes adatok fordulnak elő. Az okmány igy szól: Midőn mi Erdély több nemeseivel itélettétel végett Brassó városában mulatnánk, megjelentek előttünk Engelen Lukács Földvár királyi város (opp. regale Feldwar) birája, Leecz és Kelethner János esküdtek s panaszolták, hogy Nagy Zsigmond és Fügedi Balázs törcsvári parancsnokok Klÿsbach patakát, mely urunk királyunknak Klÿsbach (igy) nevű Törcsvárhoz tartozó helysége felől jön, s mely régi időktől fogva mindig Feldvár városán folyt keresztül, most onnan elfogták, mi miatt Feldvár lakói vizhiány miatt igen nagy károkat szenvednek; mi tehát az ellenkezőt állitó törcsvári parancsnokok kihallgatása után, több nemeseinkkel kiszálltunk a hely szinére, a kérdéses patak folyását megvizsgálandók. Összehiván Klÿzbachnak minden lakóit, királyunk jobbágyait, és Feldvár nevezett megbizottjait és más lakóit, s azokkal felkisértük nevezett patakot, oda, hol az a havasok közül kitörtet s onnan nagy helyen követve folyását eljutottunk azon helyhez vagy árkoláshoz, hol az Feldvár felé kanyarult. Itt előttünk nyilván és tisztán feltünt azon több becsületes nemes által (ezek alatt krizbai lakosok értetődtek) megjelölt régi árok, melyen nevezett patak Klÿzbach község felé folyt; vizsgálódásaink és kikérdezéseinkből teljes bizonyossággal kitűnt az is, hogy a patak kétfelé osztva ugy Feldvár, mint Klÿzbach felé folyt a mint azt ugy a feldváriak mint a klÿzbachiak erősiték. Tehát mi lementünk azon helyhez, hol a kérdéses folyó a Zunÿnkzwgethről (Szunyogszeg) Klÿzbachra vezető út által érintetik, hol a mindkét részrőliek beleegyezésével elhatároztuk, hogy a Zunÿghzwgeth útjának nevezett helytől Klÿzbach helységig ássanak közös költséggel és munkával egy árkot, melyen a folyó fele része Klÿzbach helységébe, másik fele része pedig nevezett királyi városba folyjon mindörökre, s hogy ezen egyenlő vizfolyás mindig evidentiában tartassék, Feldvár város birája és egy esküdtje, valamint Klÿzbach birája és egy esküdtje minden évben megvizsgálják a patak folyását és vizének egyenmértékű elosztása felett őrködjenek. stb. Ezt Mátyás király is 1448-ban aug. 24. (szt. Bertalan napján) a bécsi táborban átirta és megerősitette*Ezt ismét átirta és megerősitette Báthori Gábor 1612. april 2-án a keresztinfalvi (neustadti) táborban, meg van hiteles másolatban gub. levélt. Priv. civit G. 26 5386/785..

Ezen okmány sok tekintetben, de főleg azért is fontos, mert abból tisztán kitünik, hogy Krizba akkor időben nem mostani helyén, hanem lennebb feküdt, mert különben érthetetlen lenne az okmány azon tétele, hogy a szunyogszegi úttól mesterségesen készült árokkal vezettessék a viz ugy Krizba mint Földvár felé, mivel ha Krizba mostani helyén feküdt volna, akkor a vizet visszafelé kell vala folyatni. Minden arra mutat tehát, hogy akkor időben Krizba lennebb Helsdorf felé feküdt valahol, s igy azon fennebb emlitett hagyománynak, hogy Krizba régen Helsdorf helyén feküdt, alapja van.

De hagyjuk a Krizba patak folyását s fogjuk fel Krizba ős történetének szálait oly messze, a mint azt a történeti adatok elkövetni engedik.

A Barczaság összes magyar falui, sőt a kezdetleges Brassó is a Barczán emelkedő 5 királyi várhoz tartoztak és Fehérvármegyéhez voltak sorozva. Amint a királyi várak száma kevesbedett, azoknak tartozandósága is, mindinkább csoportosittatott; igy Mátyás király korában az 5 királyi várból csak három: Höltvén, Törcs és Királykeve állottak még, és a három alá volt sorozva a 9 magyar falu; azok közül Höltvén várához: Krizba és Apácza. Nemsokára Királykeve vára is letünvén az események szinteréről, csak Höltvén és Törcsvár s végre Höltvén letüntével csakis Törcsvár marad meg; mikor az addig a többi várak közt megoszlott 9 magyar falu, tehát Krizba és Apácza is ahoz csatoltatott. Előadtuk már fennebb, hogy Brassó miként zálogositja el e várat s miként tette a magyar faluk szabad lakóit jobbágyaivá. A többinek sanyaru sorsában Krizba is részesült s csak 1848 hozta meg számára is a felszabadulás örvendetes napját. Krizba lakói 1849-ben meg is mutatták, hogy hősök ivadékai, mert a Barczaság felszabadultával fiai közül 115-en lettek honvédekké, s a 86-ik honv. zászlóaljban egész a kökösi csatáig szolgáltak, hol szétveretvén, haza vonultak; s az absolutismus bekövetkeztével ezek mind besoroztattak az osztrák seregbe.

Krizba a Nagy- és Kis-Krizbapatak mellett fekszik, ezek egyesülésük után Rákospatak néven Földváron felül ömlenek az Oltba. Bármily távoli, bármily elszigetelt legyen is Krizba fekvése, de azért annak népe sem magyarság, sem müveltség tekintetében egyáltalában nem enged a barczasági többi magyar faluk lakóinak; s hogy ez igy van, a krizbai nép jóra törekvő lelkülete s jellemszilárdsága mellett leginkább Szemeriai Károlynak lehet köszönni, ki 1849 végén mint üldözött honvédtiszt jött e félreeső faluba menhelyet keresni, s a tanitói, később jegyzői s sok ideig pap-helyettesi állást is elfoglalván, e népnek valódi vezetője, atyja, patriarchája volt; megtanitotta a gyümölcstenéysztésre, a mi most a népnek főjövedelmi forrása, s igy a műveltséggel jólétet is terjesztett e nép között. Neki lehet köszönni ezen 1848 előtt leghátrább állott község népnevelésének előmozditását, a minek örvendetes lendületet adott az, hogy 1870-ben, midőn Krizba is községivé tette iskoláját, a kormánytól 10000 frt segélyt nyert iskola-épitésre*Ebből 5000-et törlesztés melletti visszafizetésre., mit a község 6000-rel megtoldván, abból oly iskolát épitett, melynek kevés párja van.

Krizba népének régen főjövedelemforrása erdeiből volt; de Brassó itt is mint pseudo földesur belekötött e század harmadik tizedében a krizbaiaknak addig teljes szabadsággal használt erdőlési jogába, s erdeit minden törvényes útak mellőzésével, egyszerűen inspectori hatalommal lefoglalta; az emiatt kezdődött per áthuzódott az 1849-ik utánni gyászos korszakra, midőn a Bezirkerek fenyegetésekkel rávették a népet, hogy egy állitólagos békességre ráálljanak; ekkor aztán kiszakitottak a népnek 2646 hold erdőt és 811 hold legelőt legrosszabb, legelhagyottabb s megközelithetlenebb helyen, mig a többi 1601 holdra menő gyönyörű őserdőséget Brassó elfoglalta, s a szegény krizbai könnyes szemmel nézi, hogy az apái által növelt s gondozott erdőit, miként hasznositja Brassó, mig ő önszükségletére is csak nagy bajjal szerezhet egy kevés fát.

Emlitém, hogy Krizbának nagy terjedelmű, de igen rosz minőségű határa van, mely a földműves fáradalmait nagyon kevéssé jutalmazza; ezen a krizbaiak némileg azzal segitettek, hogy Földvár és Veresmart szász községektől szereztek vagy 1000 holdnyi földet örökösen: de ez sem felel meg a földművelés szükségleteinek, úgy hogy a szegényebb osztálynak nagyon kevés föld jut; a föld hiányát tehát más keresetforrásokkal pótolják, ilyen a surló-földdel való kereskedés. A Nagy-Krizba patak hegyeiben oly kemény állományú s rendkívüli finomságú homok-kő jő elő, a melyet ércznemüek takaritására, padolat surlására stb. lehet használni, ezt hosszukás darabokban metszik ki, s Brassóban s másutt nagy kelendőséggel árusitják el; emellett gombával, havasi gyümölcsökkel: mint eper, áfonya, málna, szeder, szintén nagy kereskedést üznek, s főleg a bükkfa-taplót igen nagyban gyüjtik, s Brassóban Oláhország számára adják el mázsáját 8–10 frttal, mig mások a szalmanemüek fonását üzik, s igen czélszerű méhkasokat, kádfedeleket, lábtörlőket, kenyeres s más kosarakat készitnek, s azzal Brassóban s másutt is kereskednek. Ezekkel s napszámoskodással pótolja az itteni szegényebb néposztály a földművelés mostohaságának hiányait.

Még röviden be kell mutatnom a krizbaiak népviseletét, mely főleg a nőknél igen sajátságosan szép. A férfiak öltözéke széles karimáju fekete kalap, tűszővel leszoritott ingre huzott kozsok, ünnepélyesebb alkalmakkor fekete zeke és szük fehér harisnya (magyar nadrág) tehát csekély változással olyan, mint a túloldali háromfalubeliek*Tatrang, Zajzon, Pürkerecz. öltözéke; hanem a nők öltözete itt teljesen eltérő. A menyecskéknél ugy mint a leányoknál a fejékitésére van a fősuly fektetve. Az asszonyok sajátságos idomú csepezt, vagyis hímzetes fehér főkötőt viselnek; hogy az ily főkötő magyaros, azt az is tanusitja, hogy Udvarhelyszéken, Lövétén szintén feltaláljuk, s a krizbai s a lövétei közt a különbség abban van, hogy a lövéteiek kontya kerek*Apáczán a csepez kontya kerek s teljesen olyan mint a lövéteieké., mig a krizbaiaké félkör vagy patkó idomú; az ily konty nem hajból készül, hanem kenderből, s himzetes fehér kelmével van bevonatva, a csepez hátulsó részéhez van erősitve; a csepezre jön aztán a finom szövetű fehér fátyol, a melyet a homlok fölött hátra vitt veres szalag szorit le s melyet rendszerint hat igen szép idomú aranyozott ezüst boglár-tűvel erősitnek a kontyhoz, úgy hogy kettő jön felül, kettő-kettő pedig oldalt; az egész hátulról tekintve, ilyen forma:

De még szebb és ősmagyarosabb a lányok fejékitése, mert itt a lányok mind gyöngyékitett pártában járnak; az ily párta nincsen mint a kalotaszegieknél, toroczkóiaknál vagy a felső-rákosiaknál is gyöngygyel kihimezve, hanem egymást követő, s félköridomban felaggatott kis gyöngyfüzérekkel van a szó teljes értelmében tele aggatva, ugy hogy menés közben az összeverődő gyöngyfüzérek csengnek: pengnek; és a krizbai lányok a pártát nem is illesztik a homlok fölé vagy a fejtetőre, hanem a fő hátulsó részére, kontyszerüleg tüzik fel, s szépen összefont és felkalácsolt hajuk a párta abroncsába van illesztve. A leányok Krizbán soha leeresztett hajjal nem járnak, s még hétköznap is fejük hátulsó bubjára szokták felkalácsolni. A menyecskék a csepezre hétköznap a fehér fátyol helyett szines kendőt kötnek. Nyárban a menyecskék ugy mint a leányok az ingre felső öltönyt nem vesznek, s a menyecske gyolcs inge csak reczével (csipke beillesztés) és a kézelő sárga kihimezésével van ékitve, mig a leány himes inge, a nyaknál, a kézelőnél és az ujj hosszában veres fejtővel igen szépen ős arabeszkekkel s más növénydísszel van kivarrva s hátulról a pártára varrt s sarkig leérő sokszinű szallag-lecsüngvények által festőivé téve. A rokolya kék lámából (koczkás szőrkelme) van, mire elől ugy az asszonyok mint a leányoknál gyolcs ruha vagyis fehér előkötény jön, amely közepén díszes reczékkel, szélein csipkével van ékitve. A gyolcsruhára a két hüvelyk szélességű bogláros öv jön; ezen öv zöld, veres, fehér s más szinű bőrszeletkékkel van beboritva s arra czinkből különböző idomú ékitményezés jön; legszokottabb ez a két minta:

Még van egy sajátsága a krizbai nőviseletnek, a mi ismét sehol sem fordul elő; az, hogy templomba menetelkor s más ünnepélyességek alkalmával a nyakra veres kendőt tesznek; ez pedig nem más mint türülköző alakra szabott hosszu fehér kendő, amelynek széle és két vége müvészileg van veres fejtővel kihimezve; ezt ők ugy szokták nyakukra illeszteni, mint az urhölgyek a nyak-shawlt. Télben az asszonyok és leányok is egyaránt fehér bőrkozsókat öltenek az ing fölé. A krizbai nők között sok kiváló szép van; termetük nyulánk-karcsu s szép szabályos vonásu arczukon rózsákat fakaszt a havasi fris lég.

Krizba falu régészeti tekintetben mi nevezetest sem tud felmutatni, bár régi egyházközség, de azért temploma, harangjai, mind ujak. Van itt az oláhoknak is csekély hiveket számitó egyházközsége; a mult században egy katholikus egyházközséget is akartak erőszakolni, s bár a gubernium 1780-ban dézmát is rendelt, az még se jöhetett létre, mert minden mesterkedéssel nagyon csekély számu hivet tudtak egybe toborzani.