Első apostoli királyunk, Szent István, mennyire emelkedett a Máriához való égő szeretetben és ájtatos tiszteletben, ki fejthetné meg? A Boldogasszonyhoz minden nap földre leterülvén, nagy buzgósággal könyörgött. A Boldogasszony tiszteletére széjjel az egész országban roppant templomokat épéttetett. A Boldogasszony nevére két gazdag érsekséget felállított. Ő rendelte, hogy Mária mennybevitele napját Nagyboldogasszony napjának nevezzük és országos hívséggel, sereges gyülekezettel megtiszteljük. Ő rendelte, hogy a zászlókról letörültessen a saskeselyő, és helyébe Mária képe írattasson, hogy a magyar nemzet, mely addig a saskeselyő alatt a kereszténységen, flagellum Dei, Isten ostora volt, már ezután Mária vezérlése alatt a kereszténységnek oltalmazó erős bástyája lenne. Hamarább kifogynék az üdőből, mintsem a beszédből, ha csak futva akarnék is emlékezni azokról, melyekkel Szent István éjjel-nappal akarta felgyújtani, örököséteni a magyarok szívében Mária tiszteletét.
Első Géza Vácon, Szent László Nagyváradon, IV. Béla Esztergomban, I. Lajos Mária-Thallban, Mária-nosztrán, Nagy Mária-Tzelben, Mátyás király Budán, más királyink s nemzetünk színei oly számos, nagy költségű templomokat, oltárokat emelnek a Boldogasszony tiszteletére, hogy ötszáz esztendőkig nem volt város és falu, ahol nem találtad volna templomát vagy oltárát Máriának. Ha ellenség érte, ha éhség terhelte, ha döghalál emésztette, ha más baj vagy nyomorúság szorongatta nemzetünket, ezekbe futottak őseleink, ezekben imádkoztak, ezekben sírtak-ríttak, Isten után Máriában bíztak, hozzá folyamodtak. Templomokban, oltárokban, palotákban, fegyveren, zászlókon, pénzen, nemesb eszközökön nem láttál egyebet, hanem Mária képét.
Szent László király írta be hazánk törvényébe, hogy Mária tisztulásának, mennybevitelének, születésének napjai Magyarországban sátoros ünnepek lennének. Ő rendelte, hogy Mária Patrona Regni Hungariae, Magyarország pátrónájának neveztessék. Ő kezdette először a magyar aranyra Szűz Mária képét veretni, ily környülálló írással: Patrona Hungariae, Magyarország pátrónája. Ütközetnek készülvén, a Szűz Mária olvasóját karjára, kardjára tűzte. Rövid szóval: Mária égő szeretetében s tiszteletében annyira ment Szent László, hogy Rex Marianus, Máriai királynak hivattatnék. II. András királyunk alatt kezdte a magyar nép háromszor napjában, hajnalban, délben, estve a harangszóra Máriát üdvözleni. I. Lajos király a Szűz Mária képét mindenkor nyakában viselte. Mátyás király pajzsára ezen szókat íratta: Sancta Maria! interpella pro rege Mathia, Szentséges Szűz Mária! esedezzél Mátyás királyért. Minden régi királyaink Székesfejérváratt a Mária templomában temetkeztek, mintha fáradt testeknek pora, hamva másutt nyugodalmot nem találhatna, hanem csak Mária lábai alatt.
1789