A magyarországi szerbek a pozsonyi eredménytelen küldöttségjárás után 1848. április 14-én Karlócán gyűlést tartottak – ezúttal már nem magyar, hanem szerb kokárdával ruhájukon. Ekkor jelenik meg követeléseikben az önálló szerb Vajdaság megalakításának gondolata. Április 24-én a kikindai kiváltságos kerület székhelyén, Nagykikindán tör ki lázadás. Ebben eleinte nemzetiségi és antifeudális célkitűzések egyaránt megmutatkoztak, de csakhamar bűnöző elemek is belekapcsolódtak az eseményekbe, és a mozgalomnak az az oldala vált jellemzővé. A kormány a szerbek közt népszerű és szerb származású Csernovics Pétert*, Temes vármegye főispánját nevezte ki teljhatalmú királyi biztosnak a rend helyreállítására. Megbízólevelét Batthyány adta ki, de a fogalmazványon Kossuth saját kezű kiegészítései is láthatók, az illetékes törvényhatóságokat pedig maga Kossuth tájékoztatta. Ezt a saját kezű tájékoztatást közöljük az Országos Levéltárban levő eredeti alapján (OL H 2. ME 1848:286.).