Az előnyomulás megtörtént, de Schwechatnál a magyar sereg vereséget szenvedett. A helytelenül felhasznált, rendes gyalogságként ágyútűzbe állított népfelkelés megfutamodását maga Kossuth is látta, mégis bízott benne, hogy a sereg új fővezér parancsnoksága alatt képes lesz megvédeni az ország határait. Eleven schwechati beszámolójának egyetlen pontja az, ami helyreigazításra szorul – Kossuth szerint ugyanis vereségünk egyik, ha ugyan nem a fő oka az volt, hogy Bécs nem segített meg minket; a valóságban a bécsi forradalmat éppen azért tudta az ütközetet követő napon végleg leverni Windisch-Grätz*, mert mi nem siettünk egyetlen természetes szövetségesünk megsegítésére idejekorán. Kossuth beszámolóját az eredeti tisztázat alapján közöljük (OL H 2. OHB 1848 :.1995 )