1849. március 24-én a radikálisok Madarász-féle szárnya tárgyalt Kossuthtal. Madarász László*, aki ellen ekkor valóságos sajtóhadjárat folyt, arra akarta rávenni Kossuthot, hogy kergesse szét az országgyűlést, állítsa Görgeyt* hadbíróság elé, és legyen az ország teljhatalmú diktátora. Kossuth joggal hivatkozott rá, hogy az országgyűlés az Országos Honvédelmi Bizottmány alkotmányos alapja, és nem oszlana szét önként; hogy a hadsereg nem tűrné Görgey* perbe fogását, és a tábornokok a törvényesség megtartásához ragaszkodnak. Március 25-én Kossuth nagy beszédben foglalkozott a katonai és politikai helyzettel. Bejelentette, hogy nem óhajtja az országgyűlést felfüggeszteni, és hogy az osztrák oktrojált alkotmányra valamilyen választ kell adnia a képviselőháznak. Közölte, hogy újra a hadsereghez siet, és kérve fenyegetve fordult a képviselőkhöz, hogy távollétében ne kanyarodjanak el a jelenlegi politikai vonaltól, mert akkor azonnal lemond. Kifogásolta a békepárti sajtó Madarász-ellenes hadjáratát, de nem állt ki nyíltan Madarász* mellett. Ezt később sem tette meg, Madarász* eljárását nem tartotta feddhetetlennek. Kossuth beszédét a Közlöny 1849. március 30-i száma alapján közöljük.