1848. március 18-ával óriási munka kezdődött a pozsonyi országgyűlésen. Három hét alatt megszülettek az ország politikai arculatát teljesen átformáló ún. márciusi törvények. Kossuth minden erejét arra összpontosította, hogy ez a halaszthatatlan munka minél gyorsabban és zökkenőmentesebben folyjon. Éppen ezért mind ő, mind Batthyány ismételten hangoztatták, hogy egyébként még jogos forradalmi követelésekkel sem helyes, sem szabad megzavarni a nyugodt körülményeket. De ha arról volt szó, hogy vonakodó nemesi honatyák húzódozó ellenkezését kell letörni, Kossuth többször is felidézte a parasztforradalom riasztó képét is. Ez a politikai érzék mutatkozik meg abban a beszédében is, amelyet Buda és Pest városok, valamint a pesti egyetem küldöttségének országgyűlési fogadásán mondott el. A küldöttség fogadását az 1848. március 19-én délelőtt tartott elegyes ülésen határozták el. (Előző nap titkos ülésen már döntött az országgyűlés arról, hogy a munka gyors befejezése miatt nem helyezi át üléseinek színhelyét Pestre.) A küldöttség déli 12 órakor jelent meg az országgyűlés kerületi ülésén, és szóvivőjük, Hajnik Pál* átnyújtotta az éppen elnöklő Széchenyi* István grófnak a fővárosok kívánatait, azaz a Tizenkét pontot, illetve az egyetemi ifjúság petícióját. Ezután Kossuth mondott beszédet. Ezt a Nemzeti Újság 1848. március 23-i melléklete alapján közöljük.