Az előbbi hirdetmény kiadásának napján Kossuth bejelentette a képviselőházban, hogy személyesen megy a lajtai táborba. Addigra Móga* serege egyszer már átlépte a határt. A csapatok október 17-én keltek át a Lajta túlsó partjára, de az öreg altábornagy az éppen befutó október 14-i határozatra hivatkozva sietve visszarendelte őket az innenső oldalra. Október 21-én újra átkelt a Lajtán a sereg, de 23-án alig néhány puskalövést váltva az ellenség előőrseivel, megint csak visszatért a folyó magyar partjára. Kossuth, miután október 16-án utasítással szabályozta a népfelkelés kérdését, 24-én érkezett meg Parndorfba, és 25-én átiratot intézett az új osztrák fővezérhez, Alfred zu Windisch-Grätz* herceg tábornagyhoz. (Egyik hadikövetünket, Ivánka Imre* honvéd ezredest az osztrákok letartóztatják.) Kossuth, ha keservesen is, de rá tudta beszélni a sereg parancsnokait arra, hogy kíséreljék meg a támadást a Windisch-Grätz* szorongatta bécsi forradalmárok megsegítésére. Hadi tanácskozásairól október 27-én számolt be az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. Az iratot az eredeti tisztázat alapján közöljük (OL H 75. HM 1848 : 9076),