Június 28-án Görgey* elszigetelten Győrött álló VII. hadteste vereséget szenvedett az osztrák főhadseregtől. A vereség után Ludvigh* kormánybiztos olyan riasztó képet festett a helyzetről (és ezt Görgey* szófukar jelentése sem enyhítette), hogy Kossuth határozottsága megtört: elejtette a komáromi összpontosítás tervét, és Görgey* távollétében új tervet készített néhány katonai tanácsadójával. Ezt, megint csak a hadügyminiszter távollétében, a június 29-i minisztertanács is elfogadta. A gondolatot – minden magyar haderő összpontosítása Szegeden – Kossuth még aznap Bem* tudomására hozta; Bem válaszában teljesen elhibázottnak minősítette az elképzelést, és azt írta, hogy a magyar főhadseregnek feltétlenül Komárom táján kell maradnia. Komáromba, Görgeyhez* egy gondosan összeválogatott küldöttség vitte meg a határozatot: Csány László* miniszter, akit Görgey* atyjaként tisztelt, Aulich* vezérőrnagy, akinek a katonai tudását nagyra becsülte, és Kiss Ernő* altábornagy, akinek a zsebében lapult (Görgey* esetleges parancsmegtagadása esetére) a fővezéri kinevezés. Kossuth utasítását az eredeti fogalmazvány alapján közöljük (OL H 2. OHB 1849:8795).