Kossuth nemcsak a magyar néphez intézett kiáltványt. Bármilyen reménytelen volt is, hogy szava elhatoljon a nyugati hatalmak kormányaihoz, mégis egy hozzájuk szóló felhívást is megfogalmazott. Európa népeihez címezte, mert joggal hivatkozhatott arra, hogy Magyarország ügye európai ügy. Többről volt szó immár, mint egy nemzet önvédelmi harcáról: a jog és az emberi haladás vívta harcát az erőszak és elnyomás ellen. Mégis, ahogy a magyar néphez intézett kiáltványnak, ennek a felhívásnak is megvoltak a maga hibái. Az előbbi olyan sötéten festette a muszka veszedelem képét, hogy inkább elrettentett, mint felvillanyozott, az utóbbi pedig nem tudta eldönteni, hogy Európa megvert forradalmi erőire apellál-e vagy a kormányokra. A kiáltvány a Közlöny 1849 július 1-i számában jelent meg. Szövegét innen vettük át, a nyilvánvaló sajtóhibákat kijavítva.