Kossuth április 10-én visszaindult Debrecenbe. Ezen a napon Damjanich* és Klapka* Vácott aratott győzelmet. Kossuth a további hadműveletekben Bem* közreműködésére is számított, mert azt a jelentést kapta, hogy Bem csapataival április 12-én Szegedre érkezik. Ez sajnos nem következett be. Perczel április 7-én áttört a római sáncok vonalán, újabb győzelmet aratva a délvidéki osztrák–szerb erők fölött. Április 12-én az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaival tárgyalt Kossuth, 13-án pedig a képviselőház tartott zárt ülést. Április 14-én a képviselőház – ülésének színhelyét a debreceni református nagytemplomba áttéve – Kossuth felszólalása után a közvélemény nyomására megszavazta a Habsburg-Lotaringiai ház trónfosztását, válaszul az alamóci osztrák birodalmi alkotmányra. Kossuth ezzel mind bel-, mind külpolitikai célokat el akart érni: lehetetlenné tenni bármilyen elvtelen békepárti kiegyezést az uralkodóházzal, valamint elismertetni az ország önállóságát a nagyhatalmakkal. Az ország diplomáciai elszigeteltségét azonban így sem sikerült áttörnie. Kossuth április 14-i beszédét a Közlöny 1849. április 17-i száma alapján közöljük.