Budapest, 1848. június 7.
BUDA, JÚNIUS 7. 1848.
Június 1-ről leveledet vettem. Eljárástokat helyeseljük.
A szövetséget* ami illeti, nagyon kell vigyáznotok, hogy a francia hatalmat meg ne sértsük.
Kivel lehet nekünk háborúnk? A szerb–illír fajjal és az orosszal. – Az elsőben a külmegtámadás alapján kötött szövetségnél fogva a németek nem néznének casus foederist* – mondván, hogy ez belzavar, nem külmegtámadás. A másodikban saját egzisztenciájok végett segíteni kénytelenek volnának különben is.
Kivel lehet nekik háborújok? Az orosszal, franciával – az elsőben segítjük, ez casus per se*. A másodikban? Kérdés, minden körülmények közt érdekünkben fog-e állani. Erre nagyon vigyázni kell.
Nekem azon eszmém van, hogy meg kellene kísértenetek a szövetséget* azon alapon, hogy a szövetség alapjául azon eszme vétessék, miképpen minket vagy mint a németeket a szláv elem fenyegeti, tehát a veszély elhárításában segítsük egymást – ők a Magyar Koronának integritását garantírozzák, legyen ez bár orosz, szerb etc. befolyással támogatott horvát–illír pártütés által fenyegetve, mi pedig a Deutsche Bund* integritását garantírozzuk cseh s általában szláv elemű elszakadási törekvések ellen.
A francia irányában óvatosnak kell lenni; sőt inkább azon igyekezni, hogy a Magyar Korona integritását ők is garantírozzák.
Így az angoloknál is. A szabad Duna*, ez legyen a jelszó.
A szövetséges segítség alapja talán részünkről 50 000 ember, részükről szintúgy 50 000 az ő költségükön – másik 50 000 mienken még országunkban van.
Egyébiránt erre nézve majd kaptok utasítást. – Ez az én nézetem.
A diéta július 2-án kezdődik. Ehhez mérd hazautazásodat*. Kellene távollétedben Szalay* mellé segítség?
Nous travaillons à déplacer le centre de la Monarchie Autrichienne à Buda*. A király eljő még e hónapban – s ha Isten segít, itt is marad. – Az ausztriai diplomáciát nekünk kell igazgatnunk, Batthyányt evégből Innsbruckba küldtük*. – Erdéllyel megvan az unió. István herceg alterego* Erdélyben. Az erdélyi seregek hadügyminiszterünk alá helyezve. – Önkénteseink toborzása* vígan megy – már alkalmasint talpon van a 10 000. Szegednél 20 000 embert koncentrálunk. – Csányhoz* a Dráva innenső partjára útban van 5000, és mint tartaléksereg a Tolna, Baranya, Somogy, Szalai mobil nemzetőrség s a honukból kiűzött horvátok. Impozant készülünk, de Horvátország nyílt pártütésben van. – Jellačićot* a király saját kezűleg proskribálta*. – Mészáros derék ember – de nincs egy főtiszt az ármádiánál, kiben bízhatnánk. – Az emberek hordják össze a pénzt* – ezüstöt –, posztót, fehérneműt etc. – de ez mind kevés. – Frankfurtban 5 percentes egyéves kincstárutalványaink nem találnának-e vevőre? – Pénz! Pénz! Megőszülök bele.
Konstantinápolyba, Bukarestbe, Iaşi-ba, Belgrádba konzulokat küldünk. Eszközöljétek, hogy a németek is küldjenek hozzánk követet;* angol, Hamburg, Amszterdam etc. konzulokat.
Most hozzátok egy magánkérésem. Hírlapom július 1-én megindul. – Eszközöljétek, hogy Szalaytól június 28, legfeljebb 29-én kapjak levelet az ottani dolgokról, melyet neve nélkül lapom első számába iktathassak. – Aztán minden héten legalább egy tudósítást. – Szerezzetek nekem a németek közül minél több korrespondenst* ügybarátaink közül – de jókat ám –, s ha lehet, angolt – franciát – s egyebeket is.
Magyarország szilárd nyugalomban van, a Bánátot kivéve. – A szerb mozgalmak igen élénken veszélyesek.
Egészségem javul. Isten áldjon.