Budapest, 1848. december 16.
Amitől tartottunk, megtörtént. Pozsony hát fel van adva*. Ne csüggedjünk: hanem férfias eréllyel nézzünk elibe a jövendőnek.
Várjuk ön további tudósítását.
A kérdés most az: felhívassuk-e azonnal Perczelt*, feladatva vele a drávai vonalt, s Vas, Zala, Somogy megyéket az ellenség berontásának feladva?
S ha felhívatjuk, menjen-e (Pestről szólva) túl a Balatonon felfelé önhöz, egyenesen Győr felé – ha ugyan ágyúkkal arra mehet –, vagy pedig jöjjön a Balatonon innen, amerre Jellačić* jött Buda felé?
Ezt ön helyzete határozza el. Azért megyen fel Pulszky bizottmányi tag, s viszen magával olyan rendeletet, mely ön nézetei szerint betöltessék ott, s onnan mindjárt kurír által Perczelhez küldessék.
Neki van vagy 6000-7000 fegyveres jó ereje, s vagy 3000 rossz fegyverzetű népe, mely azonban néhány nap alatt Eszékről felfegyverezhető. Emiatt többi seregének nem kell várni.
Határozzon hát ön, hogy merre jöjjön Perczel táborával s hová, és expediálja rögtön a kurírt hozzá.
Isten velünk.
Pest, december 16. este
Kossuth
Rövidebbnek gondoltam így, hogy Perczelnek kurír által megírom a dolgok állását, megrendelem, hogy készen legyen, s hogy marsrutja* felett a kegyed táborának helyzete határoz. Ha nem véli ön Győrt tarthatni, akkor neki Buda felé kell sietni, ha ellenben igen, úgy talán Győr felé kell irányoznia útját. Volna egy harmadik út is*, de oly veszélyes, mint aminő sikeres volna, ha bizonyos volna. Stírián felfelé gyorsmarsban verve maga előtt az ellenséget, aztán Fürstenfeldtől be Sopron megyén keresztül Győr felé. Megírtam neki, hogy aszerint cselekedjék, amint ön neki megírandja. Mert kombinált működésre van szükség. Batthyány Kázmérnak* pedig írtam, hogy Eszéket a nélkülözhetetlen várőrségre szorítva, ha Perczel nem a Jellačić* útján jövend Buda felé, a többivel jöjjön ki Eszékről Pécs felé, s magát a mozgó nemzetőrséggel erősítve a netán a Dráván túlról áttörendő ellenséget útjában tartóztassa, s tartóztatva vonuljon Buda felé.
De ha kegyed egy győzelemről tudósítana, akkor ezen diapozícióknak furcsa fordulatot adnék.
Erről most hiában beszélni.
Aradról rossz (eddig kósza) hír jött, hogy Erdélyből betört erős sereg Máriássyt* igen megverte Aradnál*, s ostromló ágyúinkat elfoglalta. Borzasztó, ha igaz, annyi pedig igaz, hogy csata volt. Ha pedig csakugyan igaz, úgy Kissnek egész táborával* fel kell vonulni, s a Bánátot fel kell adni. Ellenben Bemnek Nagybányáról Erdélybe kell bevonulni.
Óhajtva várom tudósítását. Csányval közölje levelemet. Nem érek rá kettőt írni.