Budapest, 1848. december 18.
Az ellenség Bécs felől országunkba egész erejével betört. Seregünk a legnagyobb elszántsággal harcolt, s vissza nem rettenő bátorságot tanúsított; mindamellett seregünk az ellenségnek sokkal nagyobb serege előtt Győrig visszavonulni kényeleníttetett.
Hogy győzelmünk biztosítva legyen, a Honvédelmi Bizottmány Görgey* hadvezérünk seregének öregbítését határozta el; vidékeket többé nem védhetünk – a hazát kell védenünk, s evégett minden erőt egyesíteni, s azért mai napon Kiss Ernő* tábornok úrnak meghagyta, hogy ugyanezen futár által vitt parancs vételével vezérlete alatt álló minden seregét Szegeden vonja össze*, magát Versecet és Fehértemplomot is elhagyatván; továbbá hogy leggyakorlottabb zászlóaljait* és vitézeit Vetter* tábornok vezérlete alatt Szegedről haladék nélkül küldje fel Pestre, mégpedig akként, hogy a gyalogság a legnagyobb gyorsasággal szekereken, a lovasság és tüzérség pedig erős marsokban jöjjön.
Kiss tábornok Szegeden egy Observations-Corpsral* fog maradni, szíveskedjék kormánybiztos úr eddig tanúsított erélyes működéseit ott tovább folytatni, úgy abban, mi a felkívánt seregnek felszállítására nézve szükséges, segédkezet nyújtani.
Ügyekezzenek mentől több szabadon működő önálló gerillacsapatokat alakítani a Bánát interimális védelmére, melyek szükség esetében Szegedre támaszkodjanak – s evégett felette nagy és fontos szolgálatot tesz kormánybiztos úr a hazának, ha Bánátban néhány erélyes embert kiválaszt, s azokat gerillacsapatoknak organizációjával megbízza, mely csapatok anélkül, hogy magukat valamely rendezett sereghez csatolnák, öntetszésük szerint szabadon mozognak és működnek, s melyek az ellenséget szüntelen gyengítvén és háborgatván, azonban ütközetet nem próbálván, némileg biztosítsák az ottani vidéket, melyet sajnálattal bevallunk, ezen percre védetlenül kényteleníttetünk hagyni azon okból, hogy a főellenséget bizton legyőzhessük, minek önerőnk s Isten segítségével megtörténte után egész erővel fogunk munkálni a most elhagyott vidék visszafoglalására.