Káldi György
Első gyümölcse a Szentléleknek a szeretet, melyről Urunk e mái evangéliomban emlekezik, mondván: Ha ki engem szeret, az én beszédemet megtartja. Ezt a szeretetet Szent Pál elsőnek számlálja a Szentlélek gyümölcsi között, és nyilván mondja, hogy őáltala ontatott a mi szíveinkbe. Erről a tűzről értik némely doktorok Urunknak ama mondását: Tüzet jöttem bocsátani a földre; és mit akarok, ha nem csak hogy felgyulladjon? Mely tűz akiben nem találtatik, hamar meghidegül. Hasonló pedig a szeretet a tűzhöz, mert felgerjeszti és gyulasztja az embert. És ezért szokták mondani a szeretőkről, hogy égnek, lángolnak, gyuladoznak.
E szeretetnek hatalmas voltáról gyakorta emlekezik a Szentírás; és főképpen azzal ajánlja, hogy akiben találtatik, az Isten parancsolatját megtartatja véle; amint e mái evangéliomban is mondja Urunk: Ha ki engem szeret, az én beszédemet megtartja. Másutt pedig így szól: Ha engem szerettök, az én parancsolatimat megtartsátok. És: Akinél az én parancsolatim vannak, és megtartja azokat, az, aki engem szeret. Szent János is azont mondja: Ez az isteni szeretet, hogy az ő parancsolatit megőrizzük. És: Aki megtartja az ő igéjét, bizonyára abban az isteni szeretet tekélletes. Innét mondja Szent Gergely, hogy nem minden szereti az Istent, aki nyelvével azt vallja, hogy szereti, hanem aki cselekedetivel megbizonyítja, mert a szeretetnek megbizonyítása a cselekedetnek megmutatása. Azokáért, aki lehetetlennek vagy fölöttébb nehéznek tartja az Isten parancsolatit, nyilván jelenti, hogy nem szereti az Istent, vagy a Szentlelket el nem vötte. Mert Szent János, midőn azt mondotta: Ez az isteni szeretet, hogy az ő parancsolatit megőrizzük, mindjárt utána vetette: és az ő parancsolati nem nehezek.
Mely igazságot szépen megbizonyíthatjuk Szent Basiliussal, a testi szeretetnek hasonlatosságából. Mert ha valami nemes és vitéz ifjú valamely nemes és ékes leányzót megszeret, nincs oly nehéz dolog, melyet örömest meg ne cselekedjék szeretőjének parancsolatjára, sőt azt nehéznek sem tartja. Ha arra kéri, hogy ellenségének vétkét megengedje, vagy barátságába fogadja, minden késedelem nélkül megcselekeszi, sőt ha nem kéri is, csak megérthesse, hogy azzal kedves dolgot cselekeszik néki, legottan kész reá. Az álgyúval vagy tarackkal, mígnem a tüzet hozzája fogják, az apró gyerekek is játszadoznak és ide s tova forgatják, de midőn a tüzet hozzája fogják, még a jószívű vitézek sem mernek közel menni hozzája; hasonlóképpen, amely emberben a szeretet nincsen, ha nem tudom mennyi egyéb lelki javai volnának is, meg nem állja a háborúságot, de akiben a szeretet megrögzött és gyökeret vert, semmi meg nem tántoríthatja. Végy példát Szent Péterről, ki a Szentlélek eljövetele előtt csak egy ajtónálló leányzótól való féltében is háromszor tagadta meg a Krisztust, a Szentlélek eljövetele után pedig még a zsidók fejedelmi sem rettentették meg. Kik, mikor megparancsolták volna néki és Jánosnak, hogy teljességgel ne szólanának, se tanítanának a Jézus nevében, azt felelte: Ítéljétek meg, ha méltó-e az Istennek színe előtt titeket inkább hallgatni, hogysem az Istent? mert nem lehet, hogy amiket láttunk és hallottunk, ne szóljunk.
A szövetség szekrénye, melyet a leviták vállokon hordoztak, kétség nélkül nehéz volt, mind a setimfáért s mind az aranyért, mellyel kívül és belöl bé volt burítva, s mind pedig az hozzátartozó eszközökért és ékességekért, melyekről Mózes bőven emlekezik, mindazonáltal azt az Isten segétségéből és kiváltképpen való gondviseléséből, valamikor a tábor megindult, nagy könnyen hordozhatták, azt példázván, amit Urunk mondott: Az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű; tudniillik a szeretet által, és a szeretetnek alkotója által, ki a Szentlélek.
1631