Csúzy Zsigmond

Az Isten ujja

Miért nevezi Urunk ezt az isteni erőt, ezt a Szentlélek hatalmát Isten ujjának? Mert valamint a kéz a testből és az ujj ugyan a testből és a kézből vészi eredetét, egy ereje és természete lévén, úgy a Szentlélek Isten a Fiútul (aki a Szentírásban már bölcsességnek, már jobbkéznek neveztetik) és az Atyától származik, egy lévén állatjok és természetek. Másodszor, mert valamint az egy kézben lévő több ujjaknak sokféle munkálkodásit, úgy az egy Szentléleknek (Qui operatur omnia in omnibus) sokféle ajándékit tapasztaljuk, és drága malasztit. Harmadszor, mert valamint az ujjal szoktunk akármit is mutatni, úgy a Szentlélek Isten, mint egy jeles mutató, lelki szózatok és belső sugárlások által minden tekélletes és üdvösségünkre szükséges szent dolgokat mintegy ujjal mutat. Ám ez az ujj az, mely által utat mutat a mennyei boldogságra, de a kárhozatság tágas útait is mutatja, s jeles módra tanét, hogyan kellessék tudniilik attul eltávoznunk. Megmutatja fene ellenségünknek sokféle cselhányásit és álnok ravaszságit, hogyan kellessék elkerülnünk fortélyos kelepcéit. Sőt nemcsak módot mutat, de alkalmatos fegyvert is ád, mellyel ellene diadalmassan győzedelmeskedhetünk. Egy szóval felnyitván és megvilágosétván lelki szemeinket, valamint a tekélletességnek és isteni jóságoknak gyönyörűséges mivoltát, minéműségét és üdvösséges gyümölcsit, úgy a törvénytelenségeknek és feslett botránkoztató bűnöknek undokságát és örök kárhozatot szerző majd véghetetlen gonoszságát nyilván tapasztalhatja.

Negyedszer ujjnak mondatik a Szentlélek Isten, mert valamint hogy az ujjal viszünk véghez majd minden külső jelesb dolgot, ám az ujjal írunk, ujjal varrunk, ujjal föstögetünk és szép képeket írunk, úgy a Szentlélek Isten az Isten törvényét szívünkben leírja, a bűn által megrongált és szaggatott lelkünk köntösét megigazétja, és mintegy megfoltozván, megújétván, elébbi teljes ártatlanságára helyrehozza; a jó erkölcs és tekélletes jóságok szépségét mintegy eleven festékkel leábrázza, és szívünket annak kívánságára gerjeszti; és az isteni szeretetnek bélyegét mélyen szívünkbe nyomja, úgyhogy azáltal magunk is néminéműképpen megistenesíttetünk.

 

1724




Hátra Kezdőlap Előre