Kosztolány Sándor
Szent Hieronymus doktor azt mondja, hogy ez a név, Mária, a zsidóknál annyit tészen mint Illuminatrix, megvilágosító. És bizonyára méltán tulajdoníttatik ez a név a tisztaságos Szűznek, akinek méhében akart fogantatni az öröktől fogva lévő Nap és az igaz világosság, mely megvilágosít minden e világra jövő embert. Illuminatrix, Megvilágosító, tehát Mária; mert valamint Krisztus mint Luminare majus, nagyobbik világosító, különös móddal előttök vagyon az igazaknak, kik a nap által jelentetnek, úgy Mária mint Luminare minus, kisebbik világosító, előttök vagyon a bűnösöknek, kik az étszaka által értetnek, nékiek különösen világosságot nyervén, mert a kegyelemnek minden világossága és minden adomány, mely a világosságnak Atyjától száll alá, ő általa száll az Anyaszentegyházra. És valamint a theologusok szerént az alacsony sorsban lévő angyalok a feljebb lévő angyaltól világosíttatnak meg, és így következendőképpen az angyaloknak megvilágosíttatások a legfőbb Serafimtól vagyon, úgy az Anyaszentegyházra minden világosság a Szűz által terjed, mert Mária út, melyen a mennyei világosság a földre lejött. Út, mely által az isteni szeretetnek mélysége lángolván az híveknek szíveikben meggyújtatik, és az ő segétsége és esedezése által már ezzel, már amazzal közöltetik.
Mária a syrus nyelven annyit tészen, mint Domina, Úri asszony. – Valóban Mária minden teremtett állatnak asszonya, fejedelemnéje és királynéja, hatalom adatván nékie Fiától mind az égen, mind a földön. Valamint tehát Krisztus a mindeneket felhaladás által Úrnak neveztetik, úgy Mária legnagyobb méltósága által Asszonynak hivattatik. Innét a csanádi püspök Szent Gellérd, nemes magyar hazánkban különösen kívánta tisztelni Máriának nevét, az ő szerzése által a magyaroktól nem mondatott ez a név, Mária, hanem őtet Nagyasszonynak hívták, és azért nemes Magyarország is az ő első szent királyától, Istvántól Familia Sanctae Mariae, a Boldogságos Szűz Mária cselédjének hívattatott. Sőt, ugyan Szent István király megismérvén, hogy a szentséges Szűz még a királyoknak is asszonyok, és minden országnak királynéja légyen, magát királyi pálcáját, koronáját, és országát különös ajánlással a tiszta Szűznek felszentelte, szüntelen esedezvén, hogy ez a Nagyasszony mind magát, mind országát védelmezné, kinek hatalma és pártfogása alá vetette vala az egész magyar nemzetet.
Mind a szentatyáknak, mind az Anyaszentegyháznak értelem szerént Mária annyit tészen mint Stella maris, tengernek csillaga. Innét az Anyaszentegyháztól eképpen üdvözöltetik: Ave maris Stella, üdvözlégy tenger csillaga. A csillaghoz hasonlíttatik Mária, mert valamint a csillag minden romlás nélkül és tisztán kiterjeszti az ő sugárit, úgy a tisztaságos Szűz minden romlás és sérelem nélkül szülte az ő Fiát. És valamint a csillagnak fényességét meg nem kisebbíti annak sugárja, úgy a Szűznek Fia meg nem kisebbítette anyjának szüzességét. Ő tehát ama Jákobnak csillaga, melynek világossága és fényessége a mennyeieken is tündöklik, a föld alatt valókat is általhatja és a földet is el s megjárja, úgymond mézzel folyó Szent Bernárd.
Mindezekből kitetszik, hogy a szentséges név, Mária, a tisztaságos Szűznek nem történetből adatott, hanem az egekből szállott alá. Mert az Isten azoknak, akiket valamely különös hivatalra elválasztott, oly nevet szokott adni, amely azon hivatallal megegyezzen. Mivel tehát Máriának hivatalja, tiszte, minden emberek felett legnagyobb volt, úgymint az isteni anyaság; azért szükségképpen nevének is olyannak kelletett lenni, mely a Jézus neve után minden neveket felülmúlna, megelőzne, felülhaladna. (…)
Ezen hatalmas Szűznek neve Jésus Sirák fia által jövendölésben a platanus fához hasonlíttatik: Mint a platanus fa felmagasztaltattam a vizek mellett az utcákon. Azt írja Plinius, hogy a platanus fának hosszú és széles levelei vagynak, hasonlók a pajzshoz, úgyhogy amennyi levelekkel bővelkedik, annyi pajzsokkal gazdálkodik.
Nemkülönben Máriának szentséges neve Platanus, mivel ennek levelei, bötűi és a Szent Szűznek kérései, esedezései hatalmas pajzsok, melyek a bűnösök ellen kilövettetett isteni haragnak nyilait meggátolják, elfordítják. Iram ejus ipsa suis temperat precibus, az Istennek haragját Mária az ő könyörgési által enyhíti, úgymond Szent Richárdus. Ennek felette a platanus fa az ő leveleinek szélességével kellemetes árnyékkal kedveskedik, melyben az úton járó a napnak melegségétől égettetvén, kedvére megnyugszik, meghívesedik. Hasonlóképpen ez a szentséges név, Mária, a mindenféle ínségeknek hévségétől megőrizi, megoltalmazza mindazokat, kik annak árnyékába szaladnak. Egyszóval Máriának neve nemcsak azért mondatik platanus fának, hogy nékünk pajzzsal és árnyékkal gazdálkodik, hanem Platanus juxta aquam, víz mellett lévő platanus fának neveztetik, mert valamint a fa, mely a vizek mellett, vizek partjain plántáltatott, lenyújtja a vizekbe az ő ágait, hogy az azokba véletlenül béeső ember el ne meríttessék, hanem azokat megragadván, a vizeknek örvényes öbleiből kiszabadulhasson: úgy ez a hathatós név, Mária, mindenféle nyomorodtaknak ajánlja kegyességét, kinyújtja, kiterjeszti irgalmasságának ágait, hogy a szorongatásnak, félelemnek, bánatnak, véteknek, kétségbeesésnek vizei között el ne meríttessenek, el ne vesszenek. Mindezekre nézve tehát méltán mondhatom, hogy ez a szentséges név, Mária, a bűnösöknek üdvösséges név.
1800