Mely örömet hirdete Gábriel arkangyel Krisztusnak születéséről. Ez vala nagy öröm mind ez teljes velágnak. Ez örömmel nemcsak földiek örvendenek, de az mennyei lelkek es, azaz az angyelok és nagy örömmel örvendenek. Mert miképpen Landulfus mondja, hogy az örömet hirdető angyelhoz társalkodának nagy sok angyelok, megerősítvén az angyelnak mondását. Ennek utána az angyelok megtérének mennyországban nagy örvendetes énekléssel, s ez vigasságos születést meghirdeték az ő mennyei polgártársoknak. Ezeket hallván az szent angyelok, tehát megörüle kijelenthetetlen nagy örömmel teljes mennyországnak udvara. És tevének nagy inneplést és nagy dicsíretet és nagy hálaadásokat az angyelok atya mindenható Istennek ez vigasságos szent születésről. És nagy tisztességet tevén atya mindenható Istennek, és jövének minden mennyei angyeli seregek az ő rendek szerént nagy vigassággal, látnia ő uroknak, Jézusnak orcáját. És imádák mind az szent angyelok idvezítőnk Jézust, és az ő szentséges szülejét, szűz Máriát nagy tisztességgel. És mondnak vala és énekelnek vala nagy édességes mennyei énekeket. Ó, ki volt volna az angyelok közül, ki hallá Isten fiának születését, és nem jött volna őtet látnia? Bizonnyal mind eljöttenek vala nagy vigassággal. Úgymond Landulfus. Ó ájtatos lélek, menj el te es, látnod az teérted lött Igét testté, és térdre esvén imádjad a te Uradat és ő anyját, és nagy tisztességgel köszönj az szent vén Józsefnek. Ennek utána, ó te ájtatos lélek, csókoljad meg az jászolba fekvő gyermek Jézusnak édes lábait, és kérjed az szűz Máriát, hogy adja neked, vagy hagyja felvenned az jászolból az ő szent fiát. Vegyed azért, ó ájtatos lélek, tehozzád ez szépséges gyermek istent, és te karjaid között tartsad, szorohadd szívedhez. Nézzed szerelmest az ő szépséges orcáját, és csókolgassad nagy tisztességgel, és gyenyerködjél te szívedben őbenne. És bizodalmas szívvel tehetöd ezeket. Mert bínesekért jött és született, ki őmagát adá bíneseknek eledelül az oltári szentségben. Annak okáért ez kegyelmes úr megengedi, hogy akaratod szerént tapogassad és gyenyerködjél őbenne. Az sem tulajdonéttatik vakmerőségnek, hanem szeretetnek, de magad ezeket mindenkoron nagy félelemmel és tisztességgel tegyed. Mert ő az szenteknek szente.