Előszó

Több szeretettel és több gyűlölettel találkozott életében, mint bármelyik magyar kortársa. Halála után pedig a helytállásnak és az előrelépésnek hatékony ösztönzőjévé vált ugyan, de „legendák hősévé”, önkényes értelmezések, kisajátító és torzító törekvések kiszolgáltatottjává is. Annyira páratlan volt pályájának íve, olyan kivételes jelentőségű a történelmi szerepe és messze sugárzó a politikai hatása, hogy népszerűségét tartósan lerontani nem, csak félresiklatni lehetett, magasba emelve hamis szobrait és mélyre temetve igaz gondolatait. De Kossuth, ha időszakosan sokak elől takarta is el a rágalom és a tömjénfüst, azonos maradt önmagával, azonos azzal az életének értelmet adó, vereségei ellenére is mindenki másénál eredményesebb küzdelemmel, amit a feudalizmus felszámolásáért, Magyarország polgárosításáért és önrendelkezése biztosításáért folytatott.

Ez a kis kötet az élő nemzedék találkozását akarja megkönnyíteni az igazi Kossuthtal, születésének 175. évfordulóján. Összeállítója ezért, támaszkodva a korábbi és saját kutatásaira, amennyire csak teheti, átadja a szót magának Kossuthnak, hogy saját megnyilatkozásai világítsák meg politikájának célját és értelmét. Az olvasó kevesebbet fog visszatekintő, önigazoló írásokkal találkozni, többet a küzdelmek hevében született dokumentumokkal. Hiszen ez utóbbiak az igazi tanúságtevők.

Az idézetek közlése – a kiadatlan írások esetében is – Barta István és Sinkovics István példás szöveggondozó módszeréhez igazodik. A központozás, illetve a nagy- és kisbetűk régies használatának szükséges javításán kívül minden, az érthetőség érdekében nélkülözhetetlen helyesbítés, kiegészítés szögletes zárójelbe került. A kiadó kérésére a szöveget jegyzetek nem kísérik. A hivatkozások azonban így is félreérthetetlenné kívánják tenni, hogy kiadott és jelentős részében kiadatlan irathagyatékának mikor melyik darabja vall a kötetben az igazi Kossuthról.

---