(Kossuth, aki a megyei közéletet megreformálandó, de a politikai tevékenység nagyfontosságú műhelyének tartotta, élesen és következetesen bírálja a visszaéléseket, a politikai nyomás gyakorlásának megnyilvánulásait.)
„Heves vármegye közönsége már huzamos idő óta fejér és fekete tollas pártra van oszolva, s hogy – fájdalom! – mind a két pártnál huzamos idő óta divatba jött, nem csak választásoknál, hanem rendes közgyűlési tanácskozásoknál is tömegek nyers erejét használni.”… „Nemzetek szerencsétlensége nemzetek vétkeiből származik. Nemzet csak öngyilkolással halhat meg. A ki szabadságát becsben tartja, ne éljen vissza vele, mert visszaélés a szabadságnak legkártékonyabb ellensége. – Nem az elcsábított, megvesztegetett tömegben fekszik a bűn; tibennetek van az, ti csábitók! kik a szegénynek együgyüségét megkisértitek, kik a nemzet characterét megmérgezitek, és erkölcstelenségre alapitjátok hatalmatokat. De tanuljátok meg az emberek évkönyveiből, hogy a ki bünt vetett, az kárhozatot aratand; ki az erkölcstelenség sárkányfogait elszórta, az olly nemzedéket idézett elő, mellynek ő és jogai lesznek legelső áldozatai.”
Ferenczi, 1925. 145–147.