„Egység a magyarnak!”

(Pesti Hírlap, 1841. április 14.)

(Kossuth az Erdéllyel megteremtendő uniót a magyarság jövőjét fenyegető nemzetközi fejleményekkel, mindenekelőtt a cári Oroszország politikai aktivizálódásával is indokolta.)

 

„Mik vagyunk mi magyarok? Középre vetve két roppant nemzetiség közé, mellynek mindkettejéből tömérdek elem zavarja sajátságunkat; ugy hogy egyiknek mint másiknak oceánjáról a habgyürűzet szivünkig elhat. Mi hát kikerülhetetlen hivatásunk ez állásponton? Kiállni az első rohanást, midőn egykoron e két nagy elem összeütközik, és pedig kereken szólva, frigyesülni azon elemmel, melly mellett a világ szinpadán a magyar elem nagyszerű önállásban békén megférhet, mellyhez királyunk trónérdeke barátságra hí, mellyhez a civilisatio s jog és szabadság közös eszméi vonzanak; frigyesülni pedig a másik ellen, melly már is vakandokkint turkálja ültetvényeinket, melly mellett önállás lehetetlen, melly elnyeléssel fenyegeti nemzetiségünket, mellynek előcsapatja barbárság, és hagyománya járom és szolgaság. Füzzön össze bennünket Erdélylyel a politicai egység kapcsolata, mikint nemzeti rokonság egybefüz: és bátran nézhetünk az időnek elibe, mellyben tán még egyszer hivatva leszünk védfalat képezni Europának.”

Ferenczi, 1925. 184–185.

 




Hátra Kezdőlap Előre