(Kossuth a Védegylet 1846. évi közgyűlésén elmondott nagy beszédében teljes áttekintést adva a szervezet létrehozása indokainak, működésének és elért eredményeinek, az alábbi kompromisszumos ajánlat elfogadását javasolta. A közgyűlés a javaslattal egybehangzó nyilatkozatot tett. A benne meghatározottak váltak a reformellenzék, majd a Batthyány-kormány vám- és kereskedelempolitikai koncepciójának alapelemeivé.)
„… felhívom a tisztelt egyesületet következő nyilatkozatok elfogadására:
»A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy a köztünk s az austriai örökös tartományok közt fenálló vám-rendszer méltánytalan és igazságtalan, mert nem csak a magyar-gyáripar lehetlenitésére, hanem egybevetve a kül vámvonal rendszerével ide is van irányozva, hogy mi monopolizált piaczúl szolgáljunk Austria iparmüczikkeinek, miket máshonnan olcsóbban vehetnénk.«
»A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy hazánk status gazdászati szomoru állapotján a hazai műipar emelése nélkül segiteni lehetetlen.«
»A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy a köztünk, s Austria közötti vám rendszer kérdésének egyesül olly módoni megoldása nyugtathatja meg a Nemzetet, melly az eddig csak ellenünk irányzott védrendszert a költsönös érdekek kiegyenlitésére, alku s egyezkedés utján viszonos méltányossággal alkalmazza.«
»A védegyesület kinyilatkoztatja, hogy ennek a magyar-törvényhozás hozzájárulásával haladéktalan alkalmazását, megvárja az Uralkodó-ház igazság szeretetétől s az austriai kormány loyalitásától; s kinyilatkoztatja végezetül, hogy összesen s egyenkint minden törvényes és loyalis utat és módot használni fog, miszerint e nézetének közvéleményt, s általa a törvényhozásnál s országlásnál elfogadást, szentesitést, és végrehajtást szerezzen.«”
MSz. 1847. 216–217.