(Részlet Szentkirályi Mór és Kossuth Lajos Pest megyei utolsó követjelentéséből túlnyomórészt az utóbbi megfogalmazásában.)
„Amit magunkkal hozunk törvényes uton megerősitve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek, imé itt a törvényczikkelyeket bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek, miket az isteni gondviselés, és az események hatalma mellett, azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a haza polgárai felemelkedve az események szinvonalára, törekvéseinket pártolták.
Nincs egyéb hátra, mint a tisztelt közgyülés figyelmét egy fontos körülményre felkérni, s ez következő:
Európa népei a szabadság által egybe olvadtak. A szabad népek egymás ellen harczot nem folytathatnak, mert a szabadság győzedelmeinek, gyümölcsei nem csatatéren, és nem a meghóditott népek rablánczaikról, hanem a magánytüzhely körül szedetnek. – Hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbiti a népeket, azon egy urnak kénye alá, kinek a hóditó nép rabszolgaként maga is hódolva, az uraság anyagi kiterjedésének nagyságában keres és talál pótlékot a szabadság ösmeretlen élvezetei helyett. – És mi, hajdan védfala a kereszténységnek a kelet félholda ellen, legközelebbi szomszédai vagyunk az éjszaki óriásnak, talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan a kelet hatalma hazánk határai között megtörött, ugy megtörjék jövőben az éjszak hatalma is. – Ha a végzet határozata reánk nézve ez: fogadjuk el az isteni Gondviselésben vetett megnyugvással, nem csak azért, mert nagyszerü, hanem azért is, mert Európa civilisált és szabad népeinek rokon érzetére ama nagy harczban számot tarthatunk, mely talán reánk és egész Europára várakozik.
Ámde emlékezzünk meg arról is hogy áldozatul esni csak akkor nem fogunk, ha nem elszigetelve állunk a viadalban. – Magyarország a legközelebbi események által Európa civilisált és szabad népei között fontos helyet foglalt; hogy ezen helyet kellően betöltse, egyetértésre van szüksége s egységre, mely által erős legyen önmagában, és rokonszenvre, mely által támogattassék. E rokonszenvet felgerjeszté a szabadság érzete, táplálni és megerősiteni az érdekek közössége fogja legközelebb azon népekkel, melyeket a pragmatica sanctió által a historia s törvény öszvekötött, mert austriai monarchiát Magyarország nélkül képzelni nem lehet; – távolabb pedig nemzetiségünk, és önállásunk épségben tartása mellett azon fajjal, mely a civilisationak bölcsője, és mely a lőporban és könyvnyomtatásban a szellem leghatalmasb fegyvereit találmányai közé számitja.
És e szerént az Europai szabad népcsalád közös érdekének alapján bár nem aggodalom nélkül, de mégis férfiakhoz illő elszántsággal nézhetünk a kétes jövendő eleibe, mert bennünket, hacsak a slav faj által elenyésztetni nem akarunk, függetlenségünk megóvása mellett önlételünk érdeke köt a germán faj szövetségéhez; azt viszont és minden europai szabad nemzetet hozzánk és egymás között az északi hoditó hatalmának terjedése ellen a szabadság érzete egyesit.
Hazánk határai között sokféle nyelvü népek laknak, de van egy alap, melyen, ha a monarchia hatalmának feltételét – mely Magyar ország erejében áll – elismerve, nemzetünket uj viszonyai megszilárditásában őszintén gyámolitandja: és álbuzgalmu bujtogatások veszélyes zavarokat nem készitenek, ezen különböző nyelvü népek érdekeit talán egyesiteni lehet: ez az alkotmányos szabadság, mely a különböző nyelvü népfajokat, a polgárzati közös nemzetiségben egymás között egyesitheti; ez alapon egyek lehetünk az Adriai tengerig. – Erőt egység ad, egyenetlenség felbontja a legerősebb országokat. – Isten világositson fel bennünket, hogy egyesek, és az egyeség által erősek lehessünk.”
KÖM. XI. 742–743.