(Kossuth bizalmas barátjának, a „hazánk védangyalának” nevezett Csányi Lászlónak őszintén feltárja, hogy Ferencz József erőszakos trónfoglalása ellenére kész lenne egy megegyezés támogatására az 1848-as törvények elismerése és következetes érvényesítése esetén.)
„Magyarország egy fejedelem alatt álló, de Austriába soha bele nem olvasztott, jogszerűen soha be nem olvasztható önálló külön ország. … Magyarország semmit nem akar requirálni [megszerezni], hanem csak ezen nemzeti és országos önállását akarja megtartani, mihez Isten és ember előtt historiai és törvényes joga van.
Magyarország ezen elidegeníthetlen jogában, mellynél szentebb nem lehet, mert álladalmi existentiája forog kérdésben, támadtatott meg, és megtámadtatott oly istentelen módon, mellyhez hasonló példa nincs, fel bujtogatták kebelében a lázadást, pártütést csináltak, rablókkal szövetkeztek, megszegtek mindent, ami szent st. st. – Magyarország ez ellen védi magát; ha volt valaha harcz szent, a védelemnek ezen harcza az.
Hadja el az új uralkodó a Camarilla politicáját; constitutionális nemzet trónváltozást sine me de me [rólam, nélkülem] el nem ismerhet; de szóljon az új fejedelem a magyar országgyűléshez, mellynek lételét bolondság volna ignorálni [semmibe venni]; szóljon az engesztelés a jogszerűség hangján; mondj a meg, hogy önállását, jogait, törvényeit respectálni akarja, azokra megesküszik, önálló ministeriumot nem akarja csonkítani, lemenjen, megkoronáztassa magát és tapasztalni fogja hogy Magyarország meg fog egyezni az ő uralkodásában, nem fog akarni elszakadni, csak országos önállóságát biztosítva lássa.
Lejárt az idő, hogy erőszakos hódításokkal lehessen Austria erejét növelni; béke és egyesség útján lehet azt csak. Magyarországot meghódítani nem lesz olly könnyű, de ha meghódíttatnék is, örökös ellenség maradna szívben, lélekben. Illy hódítás nem ad erőt.
Ellenben ha a fejedelem egy lesz, ha Magyarország önállósága biztosítva kölcsönös Schutz és Trutz Bündung [véd- és dacszövetség] által elintéztetik, hogy Austria segítségére megtámadás esetében mennyi erőt adjon Magyarország s mennyit kapjon viszont Austriától, ez szövetséges lábra állítja a Camarilla által fölzavart viszonyokat, s Austria a szövetség által erősebb lesz, mint valaha volt.
Ne akarják Magyarországtól elvenni a külön hadsereget, külön financiát és Magyarország elég méltányos leszen a béke kedvéért a satusadósság egy részét is elvállalni.
De sietni kell a béke olajágával, nem akasztásokkali fenyegetéssel. Ez előtt a magyar meg nem hajol, amazt elfogadja, mert csak szabad és nemzet akar lenni, s ehhez joga van.
Ha nem sietnek az austriai ház előbb utóbb elveszti Magyarországot, el még akkor is, ha meghódítaná pillanatnyilag, összedőlne trónja e hódítás felett.”
KÖM XIII. 663–664.