(Kossuth rendelkezése azt tanúsítja, hogy gondoskodni kívánt a feudális jövedelmeit vesztett alsópapság létfenntartásának biztosításáról, de „valláskülönbség nélkül”, azaz a támogatást a korábban dézsmában nem részesülőkre is kiterjesztve.)
„A honvédelmi bizottmány kötelességének tartja arra ügyelni, hogy a kisebb rendű papság, melly eddigelé nagy részben a dézsmából húzta jövedelmét, addig is, míg az 1848 XIII. t. cz. 2. §-ának tökéletesen végrehajtatnék, élelmi gondok által híveinek lelki gondoskodásától el ne vonassék, ezennel tehát kijelenti, hogy mindazon lelkészeknek, kiknek jövedelme, ide nem értve lakásokat és a házhoz tartozó kertjeiknek hasznát, háromszáz forintig ezüstben nem terjed, jövedelmöket a nevezett öszvegig az állomány részéről biztosítja, s a hiányt azonnal kész pénzben fedezendi. Ennek következtében meghagyatik a Cultusministeriumnak, hogy a szükséges rendelkezéseket tegye meg, miszerint minden valláskülönbség nélkül, mindazon lelkészek iránt, kiknek jövedelme 300 ftig nem terjed, a szükséges jelentés mielébb terjesztessék a honv. bizottmány elébe azon kimutatással, mi legyen egyenként és összevesen azon öszveg, melly az álladalomtól megkivántatik, hogy a nevezett jövedelem minden lelkésznek biztosítva legyen. – A mint ezen kimutatás beadatik, a pénzügyministerium részletenként foganatosítandja a jelen rendeletet, melly azonban természetesen csak a magyar álladalom iránti hűségben tántorodás nélkül megmaradott lelkészekre értetik.”
KÖM XIII. 838.