(Kossuth a szatmári panaszokat kivizsgáló Szárazberky Nagy József munkálataira is támaszkodva bocsátotta ki ezt az igen fontos kormányzói rendeletét, amelyben nemcsak megerősítette az 1848-as vívmányokat, hanem félremagyarázásukat elhárítva jelentősen tágította is a jobbágyfelszabadítást. A vitás esetek túlnyomó részében a jogeljárás befejeztéig a volt jobbágy a vitatott birtokrész használatában maradt, s általában a volt földesúrra hárult a bizonyítási kötelezettség.)
„A kormány elébe sürüen érkező folyamodványokból kedvetlenül tapasztaltanik, hogy az urbéri tartozások megszüntével némelly volt földesurak annál inkább kezdik igénybe, sőt tisztviselők segedelmével rövid uton eszközlött végrehajtással is részint erőszakolni teljesítését azon szolgáltatásoknak, mellyekre magokat némelly lakosok még a volt hűbéri viszonyok alapján nem urbéri birtok használatáért lekötelezték – részint birtokbóli elmozditás rögtöni eszközlése mellett kizárólagos tulajdont követelni olly telekben is, mellyekre nézve még tisztába hozva nincs, ha azok majorsági vagy urbéri természetűek legyenek-é? vagy ollyanok, mellyek minden közterhek viselése mellett régebben adózó kézen használtatván továbbá is, – minden addig tett uri szolgálatok megszüntével – ugyan ott hagyandók?
Illy esetekről részlegesebben intézkedni jelen viszontagságos körülmények között a törvényhozás még eddig akadályozva volt; de miután a robot, dézma, s ezzel együtt járt tartozások már eltöröltettek, – eléggé nyilvánitotta ez által a törvényhozás abbeli szándékát, hogy minden más esetekben is azon viszonyokat, mellyek szolgaságra mutató, hűbérnak szinét viselik, megszüntetni kivánja, megvárta tehát mindenkitől azt, hogy ebbeli szándékának életbe léptetését kiki saját körében az idő szellemének, a jövendőnek s a közérdeknek figyelembe vétele mellett békés kiegyenlítésekkel előkészíteni, nem pedig ingerültséget szülő szigorubb követelések támasztásával akadályozni fogja, annál inkább, nehogy a minden körülményeket hazánk megrontására álnokul felhasználó ellenség, innen is alkalmat vegyen, a hon polgárait magány érdekeik felzaklatása mellett egymás ellen bujtogatni, s hol csak lehet ingerültséget, bizalmatlanságot, elégületlenséget eszközölni.
Ennél fogva a tulajdonra lehető minden sérelmes következtetések nélkül addig is, mig a törvényhozás fentemlitett esetekre nézve részletesen, és határozottan intézkednék – mire nézve a törvényhozás elébe a kormány haladéktalanul törvényjavaslatot előterjeszteni fog. – minden illető törvényhatóságok a következő ideiglenes rendelkezések megtartására felelet terhe alatt köteleztetnek:
1. ör: Az 1848. 9. törvénycikkely az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok: robot, dézma, és pénzbeli fizetések megszüntetéséről rendelkezvén, s ezen törvény a majorságból szerződés mellett birt, és csak haszonbérnek tekintendő vagyonokra ki nem terjedvén, mindazok, kik szerződés mellett olly telket vagy földet birnak, mellynek majorság természete kétséget nem szenved, a szerződéses kötelességeket teljesíteni tartoznak; ellenben
2-or: Midőn a teleknek urbéri természete kétséget nem szenved, az illyen telektől az eltörlött tartozások semmi szin alatt nem követeltethetnek.
Hogy pedig azon kérdések – mi legyen majorság vagy urbériség? – értelmezése minden kétségen felül legyen helyezve, kijelentetik, hogy majorsági természetünek veendők azon telkek és földek,
a) mellyek iránt az uraság bebizonyitja, hogy azokat a volt jobbágy a közösből, vagy a földesuraság magán birtokából foglalta;
b) azon irtások, mellyek a jobbágy fenntartására szánva nem voltak, ás jobbágyi állománnyá nem változtak, vagyis a mellyektől az uraság praestatiokat követel, s az irtásbér még érettök nincs kifizetve;
c) azon telkek vagy házak, mellyeket a volt jobbágy vagy zsellér olly szerződés mellett birt, mellynél fogva bizonyos határidő elteltével a birtoknak vissza kell szállani az uraságra, vagy ha a szerződésben az uraság világosan fenntartotta jogát a tartozásokat megváltoztathatni.
Ellenben urbériségnek, következőleg minden földesuri követelésektől mentnek tekintendő mind az, ami a volt jobbágy birtokában van, és nevezetesen:
a) ami a Teréziai urbérbe bemondatott;
b) ami be nem mondatott is, de bebizonyittatik, hogy az urbér behozatalakor már telki illetőségképen jobbágy kézben volt;
c) ami később majorságra vagy udvartelekre telepittetett, vagy a majorságból az urbéri telekhez csatoltatott, ha az illyen telepités adórovatba ment, vagy ha adórovatba nem is ment, de a volt jobbágy a házat maga épitette, és a fentebbi c) pontban körülirt minémüségü szerződésen kivül urbéri szolgálatot, vagy azzal felérő fizetést teljesitett;
d) a törvény szellemében urbériséget pótló állapotnak tekintendő az is, midőn a földesur nem képes felmutatni olly szerződést, mellynél fogva bizonyos határidőnek eltelte után a birtoknak az uraság szabad rendelkezése alá vissza kell szállania; mint szintén, ha a szerződésben a tartozásoknak megváltoztatása iránt az uraság jogán világosan fönn nem tartotta;
e) az urbéri állománnyá változott irtások;
f) az urbériségért cserébe kapott majorság hasonlóan urbéri természetet ölt magára;
g) az uraság által a jobbágytól a [Werbőczy] I, r. 40. czimjének ürügye alatt elfoglalt telek, ha az idézett törvény esete és szüksége felsőbb biró által is jóváhagyott itélettel nem bizonyittatik.
3-szor: Minden ollyan esetben, midőn a lakos a telket vagy földet urbériségnek, az uraság pedig majorságnak követeli, a kérdést a barátságos egyességnek nem sikerülése esetében az 1848. 10. törvény szellemében az alispányi biróság itélje el, a fokonkénti fellebbezés a volt jobbágynak birtokban maradása mellett felhagyatván.
… 5-ör. A volt jobbágynak, ha kivánja tiszti ügyvédi pártfogás rendeltessék.
6-or. Azon lakosok, kik valamelly nem urbéres helyre mint zsellérek, vagy földdel biró gazdák haszonbér vagy szolgálatok lekötelezése mellett bizonyos időre ugy telepedtek le, hogy ott felépitkezvén rendes községekké is alakultak, habár az elköltözésekre szerződésileg kikötött határidő kitelt volna is, megszokott tüzhelyeiket odahagyni nem kényszerittethetnek, hanem ugy ez esetben, valamint akkor is, ha az általok még az urbériség megoldása előtt kötött telepitési szerződés feltételeit magokra nézve a már felszabaditott urbéresek irányában nyomasztónak éreznék, hogy ez csak elégületlenség, nyugtalanság és ingerültség folytonos anyagául szolgálna, az illető hatóság, mihelyt hasonló esetek tudomására jutnak, az illető felek bizodalmát biró egyénekből alakitandó küldöttség által rögtön intézkedni fog, hogy a telepitő és telepitettek között ideiglenesen is olly egyesség eszközöltessék, melly a törvényhozásnak e részben teendő rendeletéig a közbékét biztositsa.
7-er. Minden önkéntes foglalások ezennel szigoruan eltiltatván, a telekrőli kibecsültetések is ugy az urbéres mint nem urbéres helyeken mindenkor csak alispányi biróság itéleténél fogva történhetnek, fenhagyatván a birtokon belőli fellebezés.”
KÖM. XV. 43–46.