A kormányzóelnök hatáskörének szabályozása
az új kormány hivatalba lépésekor

(1849. május 1.)

(Hosszas politikai egyezkedés eredményeként született meg kormányzóelnök hatáskörének a szabályozása, amelyben Kossuthnak jelentős végrehajtó hatalmi jogosultságok jutottak, de miniszteri ellenjegyzés és parlamenti felelősség kikötésével.)

 

„»A nemzetgyülésnek. «

Kötelességemnek tartom jelenteni, miként a nemzetgyűlés által reám ruházott hatóságnál fogva ministerekül következőket neveztem ki:

Belügyministerré, egyszersmind a ministeri tanács elnökévé: Szemere Bertalan képviselőt.

Külügyministerré: gr. Batthyány Kázmér baranyai főispánt.

Pénzügyministerré: Duschek Ferencz pénzügyministeri státus titkárt.

Közlekedési ministerré: Csányi Lászlót.

Vallás s közoktatásügyi ministerré: Horváth Mihály, vál. csanádi püspököt.

Igazságügyministerré: Vukovics Sebő képviselőt.

A hadügyminister iránti jelentésemet legközelebb megteendem.

A kereskedelmi ministerium vezetését az illető minister kineveztetéseig ideiglenesen gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter viendi.

Ami már a kormányzatnak organismusát illeti, ennek a designált ministerium már itt levő tagjai közegyetértésével történt megállapitásánál két alapelv tartatott szem előtt:

Egyik az: hogy midőn a nemzetgyülés ápril 19-én hozott függetlenségi határozatában az ország jövendő kormányrendszerének minden részleteiben a nemzetgyülés által történendő megállapításáig azt rendelé: hogy az országot egész egyetemes kiterjedésében a magam mellé veendő ministerekkel, ugy saját magamnak, mint az általam nevezendő ministereknek személyes felelőségünk, s számadási kötelezettségünk mellett kormányozzam, csak ideiglenes kormányt alapitott, az alkotmányozás hatalmát pedig, mint a függetlenségi nyilatkozat által a nemzetgyülésre vissza szállott népfelség természetes corroláriumát [itt: vonzatát], s egyszersmind a kormányzat egész müködése felett a felelősségre, és számadásra vonás folytonos gyakorlásának jogát is magának tartotta fenn.

Amiből természetesen következik, hogy a nemzetgyülés hatóságára, működésére s működési körére, idejére, s formáira nézve bármit is határozni, szóval a nemzetgyülés iránt és felett rendelkezni az ideiglenes kormányzati organizatio köréhez nem tartozhatik, hanem mind ez a dolog természeténél fogva magának a nemzetgyülésnek van fenntartva.

Következőleg az álladalom ideiglenes kormányának a nemzetgyülés irányábani viszonya a folytonos felelősségben, számadási kötelezettségben, s törvényei és határozatai iránti engedelmességben határozódván, csak arra van szükség, hogy a kormányzó és ministerek közti kölcsönös viszony a szükséges egység, s öszhangzás végett fővonalaiban kijelöltessék. S erre nézve alapul, második vezérelv gyanánt az vétetett fel: hogy ezen viszonynak akkint kell meghatároztatni, miszerint a nemzetgyülés folytonos őrködésén kivül a nemzet a maga szabadságának és függetlenségének biztositékát ebben is feltalálja.

Ezen elvből indulva az alkotmányos élet kelléke szerint, a ministerekkel abban állapodtam meg:

1-ör: Hogy a kormányzó, bármelly rendeletei, parancsai, határozatai, kinevezése, csak ugy érvényesek, ha a ministerek egyike által is aláiratnak; következőleg

2-or: Hogy a kormányzó csak a ministerek által kormányozhat.

3-or: Hogy a kormányzónak valamint felelőssége, ugy hatósága is a magasabb, ugy egyházi mint világi és katonai hivatalok kinevezésén kivül, különösebben az álladalom kormányzati politikájának meghatározására, s a rendezést és szabályozást meghatározó rendeleteknek megállapitására szoritkozik. Mikre nézve tehát, a ministerek sem összesen, sem egyenként, a kormányzó megegyezése nélkül nem határozhatnak. Mig ellenben

4-szer: Az egyetértőleg megállapitott kormányzati politika, s rendező és szabályzó rendeletek végrehajtása körében, a közigazgatás minden ágaira nézve a ministerek saját hatóságukkal és saját felelősségök mellett intézkednek. A ministerek választása, következőleg ha felelőssége érzetében azt elkerülhetetlennek látná, részben vagy egészben változtatása is, ezen ideiglenes kormány egész ideje alatt a nemzetgyülés határozata értelmében természetesen a kormányzó hatóságához tartozván.

5-ször: Olly rendelkezések, mellyek az álladalom sorsának s jövendőjének alakulására lényeges befolyással lehetnek, mint például: hadüzenet, béke és szövetségkötés, teljes érvényességet csak a nemzetgyülés helybenhagyása által nyerhetnek.”

KÖM. XV. 182–183.




Hátra Kezdőlap Előre