Célszerű pénzfelhasználást

(1849. május 25.)

(Kossuth, aki az államkincstár nehéz helyzetét figyelembe véve hosszú ideig saját kormányzói fizetését nem vette fel, indokolt határozottsággal lépett fel a pazarlás, sőt a nem eléggé indokolt pénzfelhasználás ellen, amint ezt ebben, a Szentiványi Károly erdélyi országos biztoshoz intézett levelében teszi.)

 

„Kormánybiztos Urnak e hó 22. szólló leveléből, – megvallom nagy meglepetéssel olvastam, – midőn belőle a pénzügyminister által Debreczeny Márton urnak aranybévásárlás végett küldött 2000 aranyat a végett értém Czetz tábornok urnak átküldetve, hogy az azok segedelmével magának fegyverek megszerzése végett a szomszéd tartományokba utat törjön. Ha az ugyis az idők viszontagságai által igen ritkává vált aranyat csak illyes indefiniált [meghatározatlan] uttörési czélokra is olly bő kézzel vesztegetjük, – ugy bizonyára a jövőnek nagy aggodalommal nézek elejbe. A fegyverek megszerzése valóban igen szükséges, s ha ezen aranyakon a tábornok fegyvereket szerzett, ugy a pénz illy felhasználása ellen kifogásom nincs, de ha azon, mint Kormánybiztos Ur magát kifejezi, – csak utat tört s törend – ugy ezt igen sokallom, – mert az által a fő czélt, a fegyverek megszerzését el nem értük – azonban a másik czélra, az arany megszerzésére, a szükséges eszköztől megfosztattunk. – Ezen arany összeg, melyet Debreczeny ur kapott, háromszoros értékü aranymennyiség megszerzésére szolgált volna, – mi által a kormány uj alkalmat nyert volna tetemes, az országon kivül teendő költségeit fedezhetni. Igy azonban ez utóbbi czél elérésétől ujjólag eltávolitatott, ha ez igy folytatik, rövid idő mulva nem leszünk képesek külföldön bárminő előnyökkel összekötött kiadásoknak s kiküldetéseknek megfelelni, miből a hazára csak káros következtetések háromolhatnak.”

KÖM. XV. 390–391.




Hátra Kezdőlap Előre