(A temesvári csatavesztést követően az egyetlen még veretlen honvédsereg élén álló Görgei követelésére a még jelenlévő három miniszter ellenjegyzésével Kossuth lemondott, a hatalom gyakorlását a tábornokra ruházva.)
„Görgey Arthur Tábornok Urnak
Aradvár, Augustus 11-kén 1849. délután 2 órakor.
A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése, s jövendőjének biztositása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a ministerek többségének inditványára is ugy magam, mint a ministerium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, mig a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyülés megbizásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel Tábornok Urra ruházom.
Megvárom Tábornok Urtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti status életének megmentésére, javára, s jövendőjének biztositására forditandja.
Ezennel felhatalmazom Önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi ministerhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött, s a nemzethez intézett nyilatkozatom reménylem meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.
Legyen Ön hive a hazának, és Isten segitse Önnek lépteit.
Csányi László közmunka és közlekedési minister
Kossuth Lajos kormányzó
Vukovics Sebő igazságügy minister
Horváth Mihály cultus minister”
KÖM. XV. 845–846.