(Kossuth az amerikai Cincinnatiból az emigráns Kiss Miklósnak írott levelében felidézte, hogyan foglalta össze törökországi internáltságából szabadulása után politikai nézeteit és érvényesítésükkel kapcsolatos személyes elkötelezettségeit.)
„Amint Angliában meg érkeztem, mindjárt első estve (Southamptonban) kötelességemnek tartottam menekült honfitársaimnak nyíltan föltárni keblemet s őket tartózkodás nélkül megismertetni azon alappal, melyen hazánk megszabaditására munkálkodni szándékozom…. Ezen nézetek veleje a következő:
Munkásságom célja: hazánk függetlenségi nyilatkozatának valósítása. A Habsburg-házzal semmi transactió, Magyarország és Erdély territóriumából semmi concessio, sem ezen territóriumnak akár nemzetiségi, akár más tekintetekbőli földarabolása. Népsuverénitás, s mint alapkormányzati forma respublica, suffrage universellel, de nem centralisatio, személyes jogok s e jogoknak egyenlősége, községi s megyei önkormányzat, minden akár parlamentáris, akár kormányzati mindenhatóság ellen biztosítva. A nép souverain mindenütt, községben, megyében, országgyűlésen. Materiális érdekek, amint az 1848-iki törvényekben kötelezve van, kímélve. Ezek céljaim: határozni a nép joga, de hogy határozhasson, függetlennek kell lennie. Tehát függetlenségének kivívásáért emelek zászlót s e zászló republicánus demokraticus, de nem socialista, nem communista. Ezek doktrinák, melyekkel semmi dolgom, mert hazánkban reájok sem tér, sem szükség.
Magamnak semmi érdemet, semmi állást nem kívánok. Ha hazámat egyszer függetlennek látom, nincs hatalom, mely bármi hivatalnak akár elfogadására, akár egy percig folytatására reá bírhatna, de a függetlenség kivívására minden állást, melyet a körülmények számomra kimutatnak, határozott férfiassággal elfogadni s elfoglalni szent kötelességemnek ismertem s e kötelességnek teljesítésétől sem gyanusítás, sem piszkolódás, sem ellenségeskedés, sem rágalom, sem a felelősség nagysága vissza nem fog riasztani.”
Jánossy, II. 551–552.