Az 1848-as átalakulás örvendetes társadalmi következményeiről

(1867. október 3.)

(Nagyvárad köszöntésére válaszolva Kossuth nagy elégtétellel szól a paraszti és polgári rétegeknek a kiváltságrendszer 1848-as felszámolását követő fejlődéséről, biztatva „a democraticus elemet” erőteljesebb közéleti szerepvállalásra.)

 

„Csak izmosodjék meg a földmívelő népben az öntudat, csak emelje magát előbbre s előbbre törő erélylyel a városi polgárság azon állásra, mely a nemzet közéletében őt megilleti, ez az, a mire hazánknak szüksége van, hogy szabaddá, erőssé, boldoggá legyen.

Közel husz éve, hogy a jogegyenlőség nagy elve törvénybe iktattatott, s vele a szabad földbirtokossá lett földmívelő nép milliói s a városi polgárság százezrei hivatva lettek: hazánk törvényes önállását, alkotmányos önkormányzatát, erkölcsi előhaladását s anyagi felvirágoztatását, a szabadalmak erőtlen kezeiből, a közszabadság erős karjaira venni.”

„… Ideje, legfőbb ideje, hogy a democraticus elem – azon szabad földmíves nép, melynek tisztes foglalatossága az emberi önérzetnek s szabadságszeretetnek örök forrása, és a civilisatio hordozóivá hivatott városok iparos és kereskedő polgársága, magasztos rendeltetésük öntudatában, siessenek érvényt adni az életben azon független befolyásnak a közügyek intézése körül, melyre a törvény által hivatva vannak.”

KLI. VIII. 108., 110.




Hátra Kezdőlap Előre