(A tiszaeszlári hamis vérvád által szított indulatok közepette tartotta szükségesnek Kossuth, hogy nyilvánosan szembeforduljon „egy bécsi lap” koholmányaival. Urváry Lajoshoz, a Pesti Napló szerkesztőjéhez írta – többek között az alábbiakat.)
„Én ember és ember között faj-, nyelv-, vallás- felekezet miatt soha sem tettem s nem is fogok tenni különbséget; az antisemitikus agitatiót mint a XIX-ik század embere szégyellem; mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom; – kárhoztatom már csak azért is, mert a fenforgó sociális és közgazdászati bajokra nézve a symptomákat okoknak tünteti fel, s mintha a hazánk jólétét akadályozó idegen érdekek szolgálatába állott volna a valódi okok felismerésétől s az orvoslat kutatásától és sürgetésétől a figyelmet elterelni.”
KLI. X 117–118.