Mit tekintett „tartozásának” Kossuth?

(1885. március 9.)

(Zeyk Saroltának írott levelében egy látogatójáról számolt be Kossuth: „Ma egy Baranya megyei magyar földmíves volt nálam. Csak gondold meg, azért tette meg a hosszu, költséges utat, hogy engem láthasson. Látott, megnézett, s azzal elégülten vissza utazott. Van valami meginditó a magyar nép e kegyeletében, annyival inkább, mert csak oly keveset tehettem érte a sokból, mit tenni kivántam!”

A „földmíves” – Kossuth jellemzése szerint – az az „értelmes, szép óriás” nem üres kézzel tért vissza falujába. Magával vitte vendéglátója névjegyét. Béni Izsák Ferenc (1848–1906) családja még egy évtizeddel halála után is büszkén mutatta Kossuth dedikált fényképét és névjegyét az alábbi, sajátos emléksorokkal.)

 

„Turin, 1885 március 9-én.

Mi hozta Önt Béni Izsák Ferenc hozzám Turinba? Kérdezem. »Szivem sugallata« felelte Ön. Megilletődéssel köszönöm! Vigye Ön magával megemlékezését arra, hogy a magyar nép szabadságáért küzdött, és a Hazának szabadsággal tartozik

Kossuth”

Hatvany–Orbán, 99., 207.




Hátra Kezdőlap Előre