TIMOTHEUS ÉS VITUS
(Dialógus XVIII.)
T. Jay nekewnk athyamfya vith. | Jaj nekünk, atyámfia Vid. |
V. Mychoda myth reszkectz. | Micsoda, mit reszketsz? |
T. Een ees the el wezewnk. | Én és te elveszünk. |
V. Myth zoolaz ekkyppen my okyrth. | Mit szólasz ekképpen, mi okért? |
T. Az mesther megh yeowe | A mester megjöve. |
V. Laas myth thewlled hallok. | Lám, mit hallok tőled. |
T. Jay my segghewnknek. | Jaj [a] mi seggünknek. |
V. Hwl az mester kyrlek. | Hol a mester, kérlek? |
T. Az gradychon fel mene | A grádicson felmene. |
V. Ky mondaa ezth ky lathaa | Ki mondá ezt, ki látá? |
T. Mondom en magham latham. | Mondom, én magam láttam. |
V. Lathae hogy my yachwnk. | Látta-e, hogy mi játszunk? |
T. Ez az oka miyrth felek. | Ez az oka, miért félek. |
V. Myth chynalwnk azyrth. | Mit csinálunk azért? |
T. Wesdel a golyobisokath. | Vesd el a golyóbisokat. |
V. Yool ynthez. | Jól intesz. |
T. Nysswk fel az keonyweketh. | Nyissuk fel a könyveket. |
V. Byzony okos wagy. | Bizony okos vagy. |
T. Ekkyppe aliyth mynketh thanwlni. | Ekképpen alít [vél] minket tanulni. |
GABRIEL ÉS HENRICUS
(Dialógus VI.)
G. Hallodi serkenyfel. | Hallod-e, serkenj fel. |
H. Hadd aloggyam. | Hadd aludjam. |
G. Ideye fel kelny. | Ideje felkelni. |
H. Meegh meg nem virradotth. | Még meg sem virradott. |
G. Nysd fel zemeydeth. | Nyisd fel szemeidet. |
H. Meegh yghen almasok. | Még igen álmosak. |
G. Eweth pelyehnel almasb wagy. | Evet(nél), pelénél álmosabb vagy. |
H. Kyrlek ne haborgass. | Kérlek, ne háborgass. |
G. Nem zygyenlede the zamaar. | Nem szégyenled-e, te szamár? |
H. Myth zegyenlenyk. | Mit szégyelljek? |
G. Enne naygy ydeiyglenn alonnod. | Ennyi nagy ideig aludnod. |
H. Haany hora wagyon. | Hány óra vagyon? |
G. Ymmar mayd elseo lezen. | Immár majd első leszen. |
H. Meegh alozom eggy keweseth. | Még alszom egy keveset. |
G. Seoth hogy nem kelz fel the resth. | Sőt hogy nem kelsz fel, te rest. |
H. Hogy kelnek yly hamar. | Hogy kelnék ily hamar. |
G. Maid en thiged bothwal keoltelekfel. | Majd én téged bottal keltelek fel. |
H. Ym fel kelek haggy el kyrlek. | Ím, felkelek, hagyj el, kérlek. |
X ÉS Y
(Dialógus XX.)
X. Thawozzal el ynnen. | Távozzál el innen! |
Y. Yghen fennyenn zolasz. | Igen fennen szólasz. |
X. Neekem ytth wagyon helyem. | Nékem itt vagyon helyem. |
Y. En kedgyh byzony nem hyszem. | Én pedig bizony nem hiszem. |
X. Eleebb nalladnal ytth ewlthem. | Elébb náladnál itt ültem. |
Y. Thehagh myirth keoltheel fel. | Tehát miért keltél fel? |
X. Dolgom wala. | Dolgom vala. |
Y. My yelth thewl. | Mi(lyen) jelt tettél? |
X. Nem laddy az keonyweth. | Nem látod-é a könyvet? |
Y. A keonyew ahun fekszyk. | A könyv amott fekszik. |
X. Merth the wetetted el. | Mert te vetetted el. |
Y. En ez dolgoth thaghadom. | Én ez dolgot tagadom. |
X. Seogh wygre mayd helyeth actz. | Sőt végre majd helyet adsz. |
Y. Ereowel ky tholszy the enghemeth. | Erővel kitolsz te engemet. |
X. Tath ky ha nem akarsz helth adny. | Mondd ki, ha nem akarsz helyt adni. |
Y. Nubizony megh mondom ezth az mesternek. | Na bizony, megmondom ezt a mesternek |
X. Nem gondolok weelle. | Nem gondolok véle. |
LUCAS ÉS MARCUS
(Dialógus X.)
L. Miyrth the ygy susogz. | Miért így susogsz te? |
M. Nem merek zoolny. | Nem merek szólni. |
L. Kichoda thiltotth megh thighedet. | Kicsoda tiltott meg tégedet? |
M. Az mew mesterwnk. | A mi mesterünk. |
L. Lam ew nynch hon. | Lám, ő nincs honn. |
M. De az alatthomba halgatok honnwadnak. | De az alattomban hallgatók honn vannak. |
L. Kiket alathomba halgatoknak mondaz. | Kiket mondasz alattomba hallgatóknak? |
M. Az kyk thythkon mynketh fel yegeznek. | Akik titkon minket feljegyeznek. |
L. Ezekben eggyeth sem esmerzzy. | Ezek (közül) egyet sem ismersz-e? |
M. Hogyhogy en esmerhetnym. | Hogy ismerhetném? |
L. Oly okoson dolgokot zerzyk. | Oly okosan szerzik (intézik) dolgukat. |
M. Ewnekyek az alnak saghok. | Az ő álnokságuk. |
L. The deakwl zooly. | Te deákul (latinul) szólj. |
M. O mynth akarnam ha twdnyk. | Ó, mint akarnám, ha tudnék! |
L. Ekkyppen thanwlz hamarabban. | Ekképpen tanulsz hamarabb. |
M. Ez reminsighwel idesewl megh az wezzeo. | Ezzel a reménységgel édesül meg a vessző. |