Heyden Sebald:
 Gyermeki beszélgetések 1531-ből

 

 

TIMOTHEUS ÉS VITUS

(Dialógus XVIII.)

T. Jay nekewnk athyamfya vith.Jaj nekünk, atyámfia Vid.
V. Mychoda myth reszkectz.Micsoda, mit reszketsz?
T. Een ees the el wezewnk.Én és te elveszünk.
V. Myth zoolaz ekkyppen my okyrth.Mit szólasz ekképpen, mi okért?
T. Az mesther megh yeoweA mester megjöve.
V. Laas myth thewlled hallok.Lám, mit hallok tőled.
T. Jay my segghewnknek.Jaj [a] mi seggünknek.
V. Hwl az mester kyrlek.Hol a mester, kérlek?
T. Az gradychon fel meneA grádicson felmene.
V. Ky mondaa ezth ky lathaaKi mondá ezt, ki látá?
T. Mondom en magham latham.Mondom, én magam láttam.
V. Lathae hogy my yachwnk.Látta-e, hogy mi játszunk?
T. Ez az oka miyrth felek.Ez az oka, miért félek.
V. Myth chynalwnk azyrth.Mit csinálunk azért?
T. Wesdel a golyobisokath.Vesd el a golyóbisokat.
V. Yool ynthez.Jól intesz.
T. Nysswk fel az keonyweketh.Nyissuk fel a könyveket.
V. Byzony okos wagy.Bizony okos vagy.
T. Ekkyppe aliyth mynketh thanwlni.Ekképpen alít [vél] minket tanulni.

 

 

GABRIEL ÉS HENRICUS

(Dialógus VI.)

G. Hallodi serkenyfel.Hallod-e, serkenj fel.
H. Hadd aloggyam.Hadd aludjam.
G. Ideye fel kelny.Ideje felkelni.
H. Meegh meg nem virradotth.Még meg sem virradott.
G. Nysd fel zemeydeth.Nyisd fel szemeidet.
H. Meegh yghen almasok.Még igen álmosak.
G. Eweth pelyehnel almasb wagy.Evet(nél), pelénél álmosabb vagy.
H. Kyrlek ne haborgass.Kérlek, ne háborgass.
G. Nem zygyenlede the zamaar.Nem szégyenled-e, te szamár?
H. Myth zegyenlenyk.Mit szégyelljek?
G. Enne naygy ydeiyglenn alonnod.Ennyi nagy ideig aludnod.
H. Haany hora wagyon.Hány óra vagyon?
G. Ymmar mayd elseo lezen.Immár majd első leszen.
H. Meegh alozom eggy keweseth.Még alszom egy keveset.
G. Seoth hogy nem kelz fel the resth.Sőt hogy nem kelsz fel, te rest.
H. Hogy kelnek yly hamar.Hogy kelnék ily hamar.
G. Maid en thiged bothwal keoltelekfel.Majd én téged bottal keltelek fel.
H. Ym fel kelek haggy el kyrlek.Ím, felkelek, hagyj el, kérlek.

 

X ÉS Y

(Dialógus XX.)

X. Thawozzal el ynnen.Távozzál el innen!
Y. Yghen fennyenn zolasz.Igen fennen szólasz.
X. Neekem ytth wagyon helyem.Nékem itt vagyon helyem.
Y. En kedgyh byzony nem hyszem.Én pedig bizony nem hiszem.
X. Eleebb nalladnal ytth ewlthem.Elébb náladnál itt ültem.
Y. Thehagh myirth keoltheel fel.Tehát miért keltél fel?
X. Dolgom wala.Dolgom vala.
Y. My yelth thewl.Mi(lyen) jelt tettél?
X. Nem laddy az keonyweth.Nem látod-é a könyvet?
Y. A keonyew ahun fekszyk.A könyv amott fekszik.
X. Merth the wetetted el.Mert te vetetted el.
Y. En ez dolgoth thaghadom.Én ez dolgot tagadom.
X. Seogh wygre mayd helyeth actz.Sőt végre majd helyet adsz.
Y. Ereowel ky tholszy the enghemeth.Erővel kitolsz te engemet.
X. Tath ky ha nem akarsz helth adny.Mondd ki, ha nem akarsz helyt adni.
Y. Nubizony megh mondom ezth az mesternek.Na bizony, megmondom ezt a mesternek
X. Nem gondolok weelle.Nem gondolok véle.
  

 

LUCAS ÉS MARCUS

(Dialógus X.)

 

L. Miyrth the ygy susogz.Miért így susogsz te?
M. Nem merek zoolny.Nem merek szólni.
L. Kichoda thiltotth megh thighedet.Kicsoda tiltott meg tégedet?
M. Az mew mesterwnk.A mi mesterünk.
L. Lam ew nynch hon.Lám, ő nincs honn.
M. De az alatthomba halgatok honnwadnak.De az alattomban hallgatók honn vannak.
L. Kiket alathomba halgatoknak mondaz.Kiket mondasz alattomba hallgatóknak?
M. Az kyk thythkon mynketh fel yegeznek.Akik titkon minket feljegyeznek.
L. Ezekben eggyeth sem esmerzzy.Ezek (közül) egyet sem ismersz-e?
M. Hogyhogy en esmerhetnym.Hogy ismerhetném?
L. Oly okoson dolgokot zerzyk.Oly okosan szerzik (intézik) dolgukat.
M. Ewnekyek az alnak saghok.Az ő álnokságuk.
L. The deakwl zooly.Te deákul (latinul) szólj.
M. O mynth akarnam ha twdnyk.Ó, mint akarnám, ha tudnék!
L. Ekkyppen thanwlz hamarabban.Ekképpen tanulsz hamarabb.
M. Ez reminsighwel idesewl megh az wezzeo.Ezzel a reménységgel édesül meg a vessző.



Hátra Kezdőlap Előre