– Nem mondaná meg ön, merre kell tartanom, hogy a kapuhoz jussak?
– Menjen kegyed a part iránt (part hosszat), annak végén forduljon balra, ott egy résutat fog találni, mellyen által megyen; onnan egy jó széles útra ér, melly kegyedet egy nagy piacra viszi, hol egy sikátort fog látni.
– Mellyen nem megyek át.
– Nem, mert onnan nincs kimenetel. Ezt jobb kézre fogja ön hagyni s által megyen a boltozat alatt, melly mellette van.
– S azután?
– S azután kérdezősködjék ön tovább.
– Köszönöm szívességét.
– Nincs mit.
Vörösmarty Mihály: Ungrische Sprachlehre, 1832. 76–77. l.