Az ételnek módjáról s egyszersmind húsról, vadhúsról, bépácolásról,
kertbéli gyümölcsről és ami ezekhez illő

– Micsoda húst esznek az urak naponként?

– Vasárnap leginkább vagy tyúk, vagy csirke, galamb, vagy más szárnyas állat húsát, vagy pástétomot vadhús sülttel, vagy lúddal, vagy pulykával, vagy tyúkkal avagy kappannal együtt.

– Micsoda vadhússal?

– Néha vaddisznó vagy szarvas, vadkecske, nyúl hússal, vagy fogoly-madárral, vadkácsával, húros madárral, pacsirtával vagy másfélével.

– Mikor kerülnek fel nyúl belső részek vagy lúd aprólékok?

– Nincs szerencsénk hozzá, úgy gondolom, a szolgálók eszik meg az ollyat.

– Van-e egy címer berbécshús néha vagy egy fertály* borjú, vagy vesepecsenye, vagy savanyú lévre készíttetett sült, vagy borjúszegy?

– Igen is, de csak csütörtökön.

– Fa-hajjal és szekfűvel van-e megspékelve a sült?

– Igen is, de néha meg is van még hintve megtörött szerecsendióval vagy megkavart szerecsendió-virággal, vagy paradicsommaggal.

– Adnak-e ürgét is enni?

– Nem, uram, azt nem eszik ebben az országban.

– Hát sütemények vagyon-e?

– Igen is, uram, néha kicsiny pástétomunk, néha kalácsunk, néha levélen sültünk, ottan-ottan lepényünk, sőt még mézes pogácsánk is van.

– Kendteknek salátájok is van a sült mellé?

– Többnyire saláta helyett van damaszkuszi szilvánk, vagy csipkerózsa gyümölcs apró szőlővel elegyítve, asszú pogácsánk, vagy zsemlyénk borral meglágyítva, amelyre hintenek nádmézet fa-hajjal, és ezt papagájlevesnek hívják.

– Micsoda salátát szoktak az urak parancsolni?

– Néha saláta endivia, rabunca lapu, zeller torma lapu, kövér porcsin és keserű lapu, sőt ugorka vagy veres répa is tétetik fel.

– Igen jó, mert a változtatás kellemes.

– Jól mondja kegyelmed, én is megnyugszom azon.

– Hát a saláta olajjal-e vagy szalonnával van készítve?

– Közönségesebben fa olajjal és ecettel.

– Hát hétfőn mi szokott lenni az ebéd?

– Leves után legalább minden tizennegyedik nap savanyú káposzta disznóhússal vagy káposztavirággal (kartfiollal), vagy öregrépával, vagy peszternákkal, vagy spárgával, petrezselyemmel, vagy kaporral, vagy köménnyel, vagy metélttel.

– Vagyon-e vaj, sajt vagy gyümölcs a vendégség végén?

– Mindenkor van vaj, de ritkán sajt vagy gyümölcs.

– Mit szoktak kedden ebédelni?

– A tehénhúsleves mellett téj, ser, borlevest, a vagy árpalevest, vagy árpakását, vagyon e' felett közönségesen szokott lével, vagy murokkal juhhús, vadszőlővel, hagymával, kerti veteménnyel, fejér káposztával, tövises paréjjal, majoránnával, parhagymával és foghagymával.

Ezenkívül vagyon szagos vesénk vagy füstölt húsunk, befőzött hús, mustos pecsenye, véres hurka, bolognai májas hurka, fodor mustárral vagy gyömbérrel.

– Hát szerdán?

– A leves után borjú vagy más hús nevezetes lével, ottan-ottan bépácolt hús rozmarinttal, levendulával, borostyánlevéllel, fenyőmaggal és zsájával, azután vagyon kása vagy tojás, e' pedig vagy keményen vagy lágyon főve, vagy készülve, vagy vajjal rántva, vagy tojásos lepény, vagy fagylalt, vagy pedig rostélyos pecsenye.

– Csütörtökön kétségkívül van hal és sült az asztalon?

– Kitalálta az úr.

– Micsoda halakat visznek az urak asztalára?

– Néha csukát, néha potykát, osztán keszeget, majd márnát, sigér halat, compót, hollószín halat, kövi halat és gob halat.

– Nem esznek-e néha az urak semling halat is vagy angolnát, vagy pisztrángot, vagy mennyhalat, süllőt, vagy szardella nevű tengeri kis halacskát, vagy rákokat vagy solea nevű tengeri, igen lapos halat, vagy csigákat?

– Rákokat, lapos halakat és tőkehalat eszünk néha, a második fogáson, de a többi némüeket nem.

– Tekenős békácskákat sem észnek hát?

– Nem, soha is.

– Mi az ebéd pénteken?

– Bé csinált csuka, lével, és borsó heringgel, olykor pedig e helyett gölödör* vagy vágott tészta, vagy egyéb ollyas.

– Tehát szombaton is két ételt tesznek fel?

– Igen is, minden ebédkor, és nékünk mindég több vagyon egy tál ételünknél.

 

Paap János: Hathangú ének… 1796. 82–86. l.




Hátra Kezdőlap Előre