– Miért harangoznak?
– Talán halott van.
– El akar az úr véllem az cintóriomba* menni a temetést látni?
– Ha úgy tetszik.
– Lássuk elébb a sírját.
– Nem bánom.
– Sokféle hagyományok vannak ebben a cintóriomban.*
– A sok gazdag temetések okozzák azt.
– Ím hozzák a temetendő testet.
– Nézzük meg.
– Hát itten is, mint mi nálunk a keresztet szokták elsőbb vinni.
– Ez itten nincsen szokásban, hanem a kereszt helyett négy durungokat szoktak előre vinni.
– Egészlen 8 papok és sok mesterek mennek a temetéssel.
– Talám 8 uraknak temetése lészen ez.
– A sír nem nagy.
– Talám a megholt kis testű ember vala.
– Ugyan illő halott takarító ez.
– Még illőbbek vagynak itten.
– Ugyan könnyűnek kell lenni az halott testnek, mivel a vivők éppen nem látszatnak nehezen vinni.
– Látni való dolog.
– Nincsenek sokan a kísérők és akik gyász köpönyeget visznek.
– Az igen könnyű test okozza, különben a zsírosabbakat másképen szokták.
– Micsoda asszonyok ím ezek a fejér ruhával?
– Temetésre hívogató asszonyok.
– Az az ember, aki a sírhoz közel áll, bizonnyal a sírásó lészen.
– Igen is ő.
– Hát halotti prédikáció avagy dicsérő beszéd lészen-e?
– Csak halotti prédikáció lészen, mert dicsérő beszédek a felsőbb rangúakat illetik meg.
– Nállunk ellenkezőképpen vagyon a dolog.
– Nállunk is.
– Ez a harangú torony nem ollyan nagy, mint a várasi.
– Nem is szükséges, mert nincsen óra benne.
– Meg lehet innen a mutatóját az váras órájának látni?
– Az nagyobbik mutatót ugyan láthatni, de a fertály* mutatót semmiképpen sem.
– Hányra mutat?
– Mintegy háromra.
– Tehát haza kelletik mennem.
– Nem akarja az úr a halotti prédikációt meghallgatni?
– Nincsen érkezésem azt hallgatni.
– Tehát az úrral megyek.
– Talám csak nem fognak halotti verseket osztogatni?
– Nem, az csak gazdagoknál vagyon szokásban.
– Igen köszönöm fáradságát az úrnak, mellyet érettem felvállalt.
– Éppen semmi fáradság se volt.
Paap János: Hathangú ének… 1796. 188–192. l.