– Hova sietsz? (Hova olly szaporán?)
– A húzásra megyek.
– Sokat tettél a loteriába?
– Egy tallért kijelelt húzásokra s ugyan annyit ambókra és ternókra.
– Reménylesz-e nagy nyereséget?
– Ha számaim a kijelelt rendben jőnek ki, akkor én szerencse fia vagyok.
– S min építed ezen reménységet?
– Megálmodtam a számokat.
– S hiszesz te az álmoknak?
– Miért ne? nekem egy álmos könyvem van, melly csalhatatlan.
– Én is tettem a loteriába; de én tíz számot tettem egy sorba s nem jeleltem ki a helyeket. Így könnyebb a nyereség.
– Igen, de így soha sem nyersz nagyot (sokat). Ha én nyerek, ami kétségtelen, kocsin jövök hozzád vissza, hirdetni szerencsémet.
*
– Hogy hogy? már megjöttél? és gyalog!
Csaté Pál: Magyar és német beszélgetések, 1834. 81–82. l.