– Nem visznek az urak valami tiltott árut?
– Nincs velünk semmi kobzani való. Csak egy-két cikkelyünk van, melly fizet, s azt nyomban bejelentjük.
– Lássuk, mi? Adják ide az urak a láda- és párna-zsákkulcsaikat.
– Íme. Tessék fürkészni, de kérjük, tegyen ismét mindent helyére vissza.
– Mi van ebben a vászon zsákban?
– Fejér ruha s egy-két öltönyeg, semmi más.
– Legény, segíts lecsatolni a felső ládát.
– Sajnáljuk, hogy úgy fárad az úr.
– Kötelességem.
– Itt van az útvám (útpénz) s itt (halkan) valami a fáradságért.
– Köszönöm. Hajts, kocsis, megónoztam már a ládákat, ezek az urak nem visznek semmi tilost.
Csató Pál: Magyar és német beszélgetések, 1834. 49–50.l.