– Kocsin vagy gyalog méltóztatik járni a városban?
– Jobb lesz gyalog járni, így megnézhetek mindent jobban.
– Ez itt a Lánchíd előtt a Ferenc–József-tér.
– Mi ez itt a közepén?
– Ez a díszesen befoglalt domb a „Királydomb”, melyen a magyar király a koronázás után négy kardvágást tesz a levegőbe, annak jeleül, hogy az országot a világnak mind a négy tájéka felé védendi.
– Láttam már ezt a jelenetet képben.
– Itt balra van a Magyar Tudományos Akadémia; jobbra a Lloyd épülete, hol a kereskedelmi testület üléseit tartja, hol kereskedelmi kaszinó, gabonacsarnok és tőzsde is van, és a „Pester Lloyd” kiadatik.
– Hogy híjják ezt a szép, egyenes utcát?
– Dorottya-utca, innen jut az ember a színháztérre, hol az 1847-ben leégett Német Színház romjai és a Magyar Kereskedelmi Bank vannak.
– Menjünk tovább! Ej, de sok díszes bolt van ezen utcában!
– Ez a Váci-utca, hol az előkelő világ déltájban sétálni szokott; ez pedig a városháztér!
– Ez az épület a nagy toronnyal valószínűleg a városház?
– Igen; ez itt jobbra a kegyesrendűek kolostora, főgymnasiummal és egy kis templommal az első emeleten; ott hátul van a belvárosi plébániatemplom két toronnyal.
– Micsoda szűk, de élénk utca ez?
– Ez a Kígyó-utca; innen vezet a Párisi-utca, mely mint némely párisi átjáróház üveggel fedett, az Úri-utcába.
– Csinos; hát ez a tér?
– Ez a Ferenciek tére; balra van a ferenciek temploma és az Egyetemi Könyvtár, jobbra a Királyi Kúria, hol a legfőbb törvényszék van.
– Micsoda ószerű épület ez itt?
– Ez belülről többet ér, mint kívülről mutat. Ez Emich könyvnyomdája, a legnagyobb, mely Pesten létezik, hol legtöbb hírlap nyomatik.
– Hát ez a nagyszerű szegletház, nyilvános épület, vagy magánház?
– Ez a Pesti Takarékpénztár, mely Magyarországban a legrégibb, és ezt a házat 1867-ben építette.
– A szomszéd ház is szép, és felül Heckenast nevet látok.
– Ez is nagy nyomda, és ép úgy, mint a Emich-féle, gőzsajtóval dolgozik.
– Ezen hosszú ház, hol nincsen bolt, talán urasági palota?
– Úgy van, ez gróf Károlyi György palotája, mely mögött a Cukor- és Magyar-utca felé nagy kert is van.
– Hova jutunk innen az Egyetemi-utcából?
– Az Egyetemi-térre.
– Micsoda templom ez?
– Ez az egyetemi templom, és előtte az egyetemi épület, a templom második oldalán, be az utcába, van Magyarország középponti papnöveldéje.
– Mi van arra a háromemeletes házra írva?
– „Nemzeti zenede.”
– Hova jutunk most?
– A Kecskeméti-utcán át a Széna-térre.
– Szénát árulnak itt?
– Nem. Ez régi neve, alkalmasint nem sokára illőbb nevet kap.
– A reformátusok temploma ez itt, csillaggal a tornyon?
– Igen, és mindjárt mellette az ő gymnasiumuk.
– Vigyázzunk, kocsi jön itt!
– Ez egy kocsija a közúti vasútnak, mely innen indul, és a városon keresztül Újpestig terjed.
– Mennyi széles és keskeny utca indul innen!
– Jobbra az első a Lövész-utca, ez visszavisz a belvárosba, ahonnan most jöttünk; ez a széles, a Mészáros-utca a Dunára vezet; mellette van a Kétnyúl-utca, hol Vidacs nagyszerű gazdasági gépgyára van.
– Mennyi élénkség van ezen a téren!
– Itt a református templomon innen van a Soroksári-utca. Ezen utca vége felé van a Concordia-malom. Pestnek legnagyobb műmalma.
– Micsoda széles út ez itt egyenesen előttünk?
– Ez az üllői út.
– Van itt mit nézni?
– Van; menjünk! Ez itt jobbra az úgynevezett „Köztelek”, hol az Országos Gazdasági Egylet üléseit tartja.
– Hát az a roppant épület ott szinte a jobb oldalon?
– Az katonai laktanya, különben a város tulajdona: ez itt a bal oldalon a „Josephinum” nevű árvaház.
– Kié ez a hosszú kert?
– Ez az egyetemi füvészkert, igen szép üvegházzal.
– Hát ezen kert közepén levő nagy palota?
– Ez a „Ludoviceum”, mely az ország tulajdona.
– Micsoda intézet ez?
– 1849 óta katonai kórház.
– Mire volt eredetileg szánva?
– Katonai növeldére.
– Szabad a kertbe bemenni?
– Igen. Ez valaha báró Orczy tulajdona volt, minek következtében most is Orczy-kertnek neveztetik.
– Ez nagy és igen szép kert.
– Kár, hogy elhanyagoltatik, és oly ronda a bejárása. Menjünk most ezen a kövezetlen és majdnem falusi utcán a Kálvária-hegyhez.
– Valami különös szépségű az?
– Az nem épen, de onnan látszik a magyar éjszaki vasút indóháza.
– Hova vezet ez a vasút?
– Losoncra, idővel Besztercebányára s talán Poroszországba is.
– Ez, mint a felírás mutatja, a Stáczio-utca!
– Ezen megyünk ismét be a városba.
– Micsoda templom ez itt?
– A józsefvárosi templom, mely belülről szebb, mint kívülről sejtené az ember.
– Nyersdohány-szagot érzek itt.
– Ezen hosszú és különös alakú épület dohányraktár.
– Úgy látszik, megint a Széna-térre értünk.
– Úgy van; forduljunk most erre jobbra, ez a széles út az úgynevezett országút.
– Mily pompás, kerttől övedzett épület ez!
– Ez a Nemzeti Múzeum, ezt majd külön látogatjuk meg.
– Hát ezen gyönyörű épületek háta mögött?
– Ez az első, a kéttornyú, gróf Károlyi Alajos palotája; mellette van a Nemzeti Lovarda; e mellett a testgyakorlati iskola; a másik sarkon pedig gróf Festetits György palotája.
– Itt oldalvást is látok egy nyilvános épületet 1865 évszámmal.
– Ezen évben építtetett az Országház, hol a magyar országgyűlés alsó- vagy képviselőháza üléseit tartja.
– Ez is nyilvános épületnek látszik itt jobbra, a két kapuval és két erkéllyel.
– Igen; az egyik oldalon van az egyetem sebészeti és szülészeti kórodája, a másikon az állatgyógyintézet.
– Miért áll ott annyi kocsi?
– Ott van a Zrínyi-kávéház, mely talán csak arról nevezetes, hogy ritkán zárják be.
– Azaz: hogy éjjel-nappal nyitva van.
– Azért mégis említésre méltó ez a hely, hogy a belvárosból jövő Hatvani-utca és ennek folytatása a kerepesi út itt keresztülvágják az országutat.
– Ami persze nagy népsokaságot okoz.
– Azért indulnak innen a társaskocsik az éjszaki és délkeleti vasúthoz, a Városligetbe, a Császárfürdőbe, és lóversenykor oda is. Itt visz a közúti vasút Új-Pestre, és ugyanaz indul innen a Városligetbe, az éjszaki vasút indóházához és a kőbányára.
– Van a kerepesi úton néznivaló?
– Igen; forduljunk azért be oda! Itt van jobbra a magyar Nemzeti Színház; két házzal tovább a Beleznay-kert, hol a magyar népdalárok működnek.
– Ide eljövünk egyszer estve.
– Tovább az Ősz-utca sarkán van a „Mátyás király” vendéglő, és mindjárt mellette az Ősz-utcában a szegénygyermekkórház, mely magánemberek által alapíttatott, és magánemberek által tartatik fenn.
– Mi van ott, hol városi poroszló őrt áll?
– A városi kényszerítő dologház.
– Miféle kis templom ez, mit már messziről lehetett látni?
– Ez a Rókus-kápolna, mellette és mögötte pedig ezen nagy épületek képezik a városi Rókus-kórházat.
– Hány betegágy lehet itt?
– Mintegy 800.
– Micsoda csinos új templom látszik ott messziről?
– Ez a tótajkú protestansok temploma.
– Megyünk még tovább?
– Igen; az út végén balra látszik az „Elisabethinum” nevű szegények háza; jobbra a légszeszgyár; a vámsorompón kívül pedig van a nagy temető számos és díszes emlékekkel.
– Visszamegyünk most?
– Vissza; és itt a Dohány-utcán át, hol a nagyszerű, kéttornyú zsinagóga áll, ismét az országútra jutunk.
– Laktanya ez az egyemeletes, hosszú dísztelen épület?
– Szekerészlaktanya; hanem ez csak hátulsó része az úgynevezett „Hadastyán-palotá”-nak; de menjünk itt a Rostély-utcán be a Granátos-utcába, és nézzük meg előhomlokzatát!
– Ez nem csak nagy, hanem nagyszerű épület is. Mikor építették ezt?
– Az elmúlt tizennyolcadik század első felében III. Károly alatt, még pedig a hadastyánok számára.
– Most is azok laknak benne?
– Nem; későbben granátosok laktak itt, honnan az utcát most is Granátos-utcának nevezik; jelenleg gyalogság lakja.
– Micsoda szép ház az ott, az oszlopos erkéllyel?
– Ez a pesti megyeház; átellenében pedig van a híres komlókert.
– Kert ez? és miről híres?
– Ez tulajdonképpen nem is kert, hanem csak korcsma a „Komlókert”-hez.
– Miről híres hát?
– Itt mulat minden estve cigányzene mellett a pezsgő ifjúság, és azok, kik a nagy elevenséget szeretik. Itt nem ritkán történnek politikai tüntetések is.
– Menjünk most ismét vissza az országútra! Ez itt jobbra a Király-utca, egyike a leghosszabb és legélénkebb utcáknak, mely első felében meglehetősen piszkos is.
– Sok kocsit látok oda menni.
– Arra mennek a Városligetbe.
– Micsoda templom ez itt balra?
– Ez a protestans templom, s a mellette levő két nagy ház iskolák, az egyikben hangversenyekre alkalmas nagy terem is van.
– Hogy hívják ezt a tért, hol annyi társas és bérkocsi áll?
– Deák-Ferenc-tér.
– Folytassuk utunkat!
– Az országútnak ezen folytatását váci útnak hívják.
– Nagyszerű templomot látok itt épülőfélben.
– Ez a lipótvárosi templom, melyet 1850-ben kezdtek építeni, mely már 600.000 ftba került, s talán még egyszer annyiba fog kerülni.
– Hova vezet ez a váci út, hogy annyi és mindenféle kocsi jár itt?
– A délkeleti vasút indóházához. Épen ide értünk.
– Ez egyike a legnagyobb indóházaknak; különösen jó benyomást tesz a pompás személycsarnok.
– Ez a sok kürtő, mit a Lipótváros ezen részén tetszik látni, majdnem mind gőzmalmokhoz való.
– Úgy látszik, a malomipar itt nagyon ki van fejlődve.
– Forduljunk erre a Gyapjú-utcán az úgynevezett „Új-épület”-hez!
– Mi az?
– Egy roppant nagy, a múlt században váralakban épült laktanya, melynek négy sarokudvara, négy hosszú udvara és egy középudvara van, mely oly nagy, hogy egy ezred katonaság kényelmesen tarthat benne gyakorlatokat.
– Nagy, igen nagy, de semmi szép rajta!
– Ez itt a Széchenyi-sétány, melyet a nagy gróf Széchenyi István tervezett, és többek társaságában létrehozott.
– Ez úgy látszik, elhanyagoltatik!
– Sajnos úgy van; most ezen szép, egyenes utcák akármelyikén átmehetünk az Erzsébet-sétányra.
– Ez díszére válik a városnak, de annál dísztelenebb ez az épület a közepén.
– Ez a jelenlegi Német Színház, hanem szerencsére csak ideiglenes épület.
– A másik utcában is látok sétányt.
– Az a József-tér, hol, mint tetszik látni, fa nincs, csak cserje és hant.
– Kit illet azon emlék a közepén?
– A meghalt nádort, József főherceget, ki sokat tett Pest város szépítésére.
– Még a Dunaparton nem jártunk.
– Azt jobb lesz a budai várból nézni, honnan az összes benyomás nagyszerű.
– Hagyjuk tehát ezt máskorra!
Czanyuga József: Magyar és német társalgási nyelv, 1868. 320–337. l.