Rajta, ki Héraklész fia, most úsz! úsz! álljon a síkra! |
| Fáradt már a török, angyala hogy ne legyen! |
Nem bántott titeket, – mily bántalom! Itt a boszú most. |
| Hapták! Tölts! Célozz… Ott Marathon, marakodj! |
Miltiadész árnyéka veled! Szalámisz alejkum! |
| És Themiszkotelész Thémisze lássa jogod. |
Rajta tehát, Danaosz fia, szájt hisz tátani jól tudsz, |
| Táts hát, táts már szájt, s kapd be a vén törököt. |
Tárj zsebet is, dugd zsebre ha pár para nála vagyon még; |
| Hogyha parányi a díj, – kétszer is annyi a dics. |
Ám ha arany lírát lelsz még (heuréka!) zsebében, |
| Légy lyrikus, bár hős épikus ízü nagyon. |
Nem félsz, hérosz, úgy-é. Reterál már, látod, a turkus, |
| Kisebb gondja nagyobb, mint a te hősi csatád. |
Első ember e föld kerekén volt Alkibiádám |
| Most első lehet itt bármelyitek, fiaim. |
Föl hát, itt a határ! Toppanj bé! Pasamadiner! |
| Hős agamemnoni kéz verje le Memnon agát! |
Légy bika, légy ökör és véled szökik el – Zeüsz úgyse! – |
| Szép Európa, mivel nála ki győz? az ökör. |
|
|
|