Arany János

Tűz a nap a rétre, fénye szinte bántó
Tereli hat ökrét „csálé-hajsz!” a szántó,
A zsíros ugarban hasad a barázda,
Az egykedvű szántó ösztökéjét rázza.
De közeleg ímé hű hitvesi társa,
Hej nincs is az esze többé a szántásra,
Egykedvű orcáját enyhe fénybe kapja
Nyájas sugarával az örömnek napja.
Szerető ölében ott van kis magzatja,
Szakasztottan olyan mint az édesapja;
S míg ezek a csókkal egymást szinte marják,
A hű asszony tartja az ekének szarvát.

 

(1883)




Hátra Kezdőlap Előre