Gróf Gvadányi József, lovas generális, |
| Ő ünnepségére, amely jubiláris, |
| föltámadt s Peleske Nótáriusát is |
mulatságra hozza Pestre, amely már is |
| világvárossá lett, – valóságos Páris! |
|
|
*
Százados síromból fölvertek dicsversek, |
Jó Peleskeimmel elindulok Pestnek, |
Szent István ünnepén megtekintem eztet, |
Város virágzásán mulatok keveset. |
|
Pestből Budapestté föl is gyarapodott, |
Terézia város népes lőn és Lipót. |
Új magyar Nemzettség fölös számmal van ott, |
Németül nyomják ki magokat mind azok. |
|
Francz s német stukkókat magyar Diátromban, |
Fölkelt Nemességet látom Orfeumban. |
Honnyi Követjeink üléseznek Koczban,* |
Posonyi Dieta tart éjtszaka ottan. |
|
Operában ugrós Lánykák gyűlnek öszve, |
Melegségben Tántznak ők neki vetközve. |
Népnek Színházában tsattog Operette, |
Tetőtűl talpiglan dallásnak gyürközve. |
|
Téjjel mézzel folyó Kanahánban nyeltem |
Vízi vezetéket, mellyel is beteltem. |
Traktéjokban* német Spajzcédulát ettem, |
„Bitte csalni!” Kellner így biztatott engem. |
|
Hát még Tűzkárosult ünnep Stattwaldliba! |
Szépség Concursuson a sok mellyes Liba, |
Kötélhúzó Tótok, azután pedig a: |
„Gazdáját, vagy májat szereti-e Kutya?” |
|
Honni Asszonyságok hat ökrös szekéren, |
Hordárok „Segítség”! ordítva serényen. |
Sütése ökörnek nyárson és egészben, |
Lutris ez-is Golyó repülése Égben. |
|
Oh mely nagy csődülés, Nótárus barátom, |
Nagy dobot üt Pisti Grófom s Atzél Báróm! |
Túlteszünk így Páris, London, Koppenhágon, |
Párja Budapestnek nincsen a világon! |
|
Száz esztendők múlva ébrednem nem káros! |
A Jelen a Múlttal bizony nem határos. |
Ím Budapest helyén látok Világvárost, – |
Lefekszem és föl se támadandok már most! |
|
|
|