Szódász Károly*

 

Hullj, huj le, pónyva, ott a Dúnaparton!
Melly alá Sáándor félve menekül!
Dee nincs neki – bár földbe búna – pardon.
Bár fene kű áll néki fenekül!
Szódám' neki – mit úgy megúna, – tartom,
S el nem viszi szárazon e nekűl!
Hát lejjebb, mint a Depinyi uszóda,*
Ússz oda most, Hozzá, iszonyú szóda!
Dicső! halld lantom Párnaszusszantásait,
Mint nász-innepkor párna szusszant, ásít!

 

(1882)




Hátra Kezdőlap Előre