Macbeth+

[William Shakespeare]
(Naturell-reális Zola-iskola szerint scenírozva.)

 

 

MACBETH.

 Borotva az, mit ott látok? kezem felé
 Fordítva markolatja? …oly való
 Alakban, mint ez, melyet ím kirántok…
 Dunkan, ne lásd! neked feni e szíj,
 Torkod nyesem, hogy több leget ne szíjj!…

MACBETH BOSZORKÁNYAI.

 Körül, körül az üst körül,
 Míg minden méreg egybe gyűl.
 Ide veled, csalamádé,
 Küfferlei csokoládé,*
 Kutyatej, Szalay-műbor,*
 Kristalizált rézszínű orr,
 Heinrich-cikke,* Tisza-háj,
 Kóbi-velő, csukamáj,
 Koty belé, szilvalé,
 Téged kevernek belé

 

*

 

MACBETH.

(Banquo szelleméhez.)
 Hah, integetsz. Fölkelt és visszajő
 Húsz, mély halálos sebbel a fején,
 S székünkről ellök, s ott terpeszkedik.
 Ez furcsa! furcsább, mint a gyilkolás! De
 Hisz Kozerek* is elhibázta Győrött!…

 

*

 

LADY MACBETH.

(alvajár.)

Vértesynek (Kristóf tér 4.)* minden illatszere sem édesíti meg e kis kezet! Oh! oh! ohó!

(Az „Alvajáró”-ból énekel egy cavatinát)

 

*

 

LADY MACDUFF.

 Fiú apád halott. – S mit téssz te most?
 Hogy élsz meg?

KIS FIÚ.

 Mint sápisták, anyám,
 Vasutat, avagy bankot gründolok
 Mameluknak csapok, s kitart a kormány.
 Vagy vallásalapítványt bérelek.
 Avagy leszek subvenciós író.
 Vagy kormánybiztos és szélsőbali.
 Németül író „magyar” sornaliszt.
 Halbkreuzer-Kulturmensch,* revelveres.
 Vagy új nemes, Háromszázhatvani,*
 Vagy pesti zenger… szóval szép a kor,
 S ki meg nem él: impraktikus botor!

 

 




Hátra Kezdőlap Előre