Bundabass, a talmi-színház szűcsmeistersängere, megbízást kap az intendaturától, hogy Szent István palástjához hiteles tigrisbőrt hozzon Bécsből, a lenyúzott magyar bőrök arzenáljából.
Bundabass mint elmés szűcsmeistersänger, két bőrt akar nyúzni az osztrákról és próbát énekel a Hofoperntheaterben, oly sikerrel, hogy Hoffman báró generálintendáns azonnal szerződtetni akarja – udvari bundaszállítónak.
Bundabass próbaéneklése folytán Szent István bácsi naptára az 1885-iki közönséges esztendőre megkésik, mert míg Bundabass az originál-palásttal vissza nem érkezik Budapestre, addig a jeles közgazdasági oratórium első előadásával várakozni kell.
Bundabass végre Hasenschwanz k. k. udvari nyúlbőr-árusnál felfedezi a Szent István bácsi palástjához megkívántató originál tigrisbőrt és a becses acquisitiót vállaira kerítvén, lobogó palásttal visszarobog Budapestre, és lehetővé teszi Szent István bácsinak első megjelenését az „óh! diszdeld bublikum” előtt.
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
(Mélabúsan megállapítja a nyugati depressió hatását a magyar légmérsékletre.)
Jézus, Mária, Szent József, óh! |
A nagy (773–775) depressió |
Németország felől Magyarországnak tartva |
Kiterjedt a kontinens nagy részére! |
ASZPIK.
(Címzetes püspök, élethossziglani felsőházra kompromissumálva.)
Felség tehát fel a kardra, |
Hadd folyjék Kupa vére. |
CHÓRUS.
Nem! bikavér Kupába! |
Had vesszen el a kába! |
Hah! Duna, Tisza, Rába! |
Itt a vasorrú bába! |
NÁJ. (Pogány magyar, félre.) |
Kű nőjőn a hasába! |
(Jönnek a horvát ballerinák és Szent István bácsi előtt kólóznak. Kikólózzák tőle a horvát kiegyezést.)
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
(Meteorológiai lelkesedéssel.)
Az állam így szilárd s most konstatálom, fiaim, |
Hogy az idő északnyugaton derül, éjjel ím |
Fagyos: délkeleten változó, helyenkint |
Csapadékkal. (Jöttök-é velem enkint?) |
Hazánkban: északias, helyenkint viharosig |
Erős szelek mellett. (Fel a Marosig!) |
A hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás |
Jóval nagyobb! (S lesz magnum áldomás!) |
CHÓRUS.
(a 4 Erkel.*)
Tehát csatára! |
Ki a határra! |
Üljünk batárra! |
És fel, Tatára! |
Üssünk tatárra! |
S áldás tatára! |
(Tremoló-függönygördület.)
KUPA.
(Pogány svábhegyi rabvallatót őrt a kupába. Körülötte Kupaktanács. – Gyász magyarok – Az Első pogány entrepriz funébrosz tagjai – nasivasiznak* a Fehér Lóban. Kibicek, mint szájtáltosok.)
Borzasztó műbor, átkozott légy |
Én nem veszlek be, nem soha! |
(Mélyen belenéz a kupába.) |
Hah! árulás! hah! mi az ott? |
SZÁJTÁLTOSOK
( Unisono.)
Légy! |
Hozzád a sors, hajh! mostoha! |
KUPA.
Légy ott? Hah! légyott? |
NÁJ.
(Pogány magyar.)
Ürömöm |
Légy mérge az… bümböröböm! |
(Szent István bácsi mint titkos rendőr meglepi a pogány kompániát és sprengolja. A nasisták és kibicek szétfutnak, csak Kupa marad a pogány borral.)
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
(Ünnepélyesen.)
Téged pedig megkeresztellek!
(Megkereszteli kiöntött vízzel a bort és Kupát. Győzelmi marrsch hinaus!)
SZENT IMRE.
(Aszpik tanítványa. Értekezést ír az Immaculata conceptióról és megházasodik. Jeles zabhegyező.)
Dies irae, dies illa, |
Solvet saeclum in favilla, |
Szemed oly bősz, mint fa villa, |
Felnyársalsz, szép Crescimilla! |
CRESCIMIRA.
(Fanyarul.)
Á – mollban tartott szűzbeszéded |
Süsd meg nyárs nélkül, Imrus érted? |
SZENT IMRE.
Egy kettőst szívesen – énekelek! |
CRESCIMIRA.
(Növekvő indulattal.)
Üssön beléd dobos Erkel Elek! |
SZENT IMRE.
(Lágyan.)
Nem, édes! Lexi |
Ezt nem cselekszi! |
CRESCIMIRA.
(Dühösen.)
Te hűtelen vagy, hűtelen! |
SZENT IMRE.
(Lágyan.)
Bocsánat! az nem áll! |
CRESCIMIRA.
(Dühösebben.)
Játszol velem! |
SZENT IMRE.
(Még lágyabban.)
Nem én, ha mondom! |
Óh hidd el, édes! |
E sláger semmivé tesz! |
Megyek – |
CRESCIMIRA.
Hová? |
SZENT IMRE.
Oly gixert viszek véghez, |
Hegyét szegezve géghez, |
Hogy el kell dőlni!… Páh! |
(Imre ki, Crescimira el, a függöny legördül.)
CRESCIMIRA.
(A „Kisasszony feleségem” coupletjét tragikus nagy áriává transponálva.)
Oh! Szent István bácsi! |
E roppant tácsi |
Tacskó fiad részéről rád vall. |
Reszkess! |
Már hallom Gassi* Howárdot |
Köszörülni torkát s a bárdot, |
Amit szívedbe márt ott |
A quattro atto végén! |
E bárdon, e gégén |
Ki nem fogsz! |
Vagy egyik, vagy másik: |
Halálosan képedre mászik! |
Reszkess! |
GASSI HOMÁRDUS.
(Convertált baryton. Volt bass-tenor a pogány magyaroknál.)
Én vagyok Sebők! |
István! E nyárs lebök! |
CRESCIMIRA.
(Meglepetve.)
Hah! itt te már! |
GASSI HOMÁRDUS.
Jöttem száguldva mint homár! |
CRESCIMIRA.
Jól van! mehetsz! S ne légy szamár! |
GASSI HOMÁRDUS.
(Elszántan.)
Ne félj! |
Egy falsettet döfök belé! |
(A függöny iszonyodva lezuhan.)
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
(Lefekvés előtt elkészíti a meteorológiai táblázatot a Budapesti Közlöny számára.)
Az e hó 7-én előre jelzett idő |
Változó csapadékokkal végződik, rémítő |
Fagyos időt várhatni déli helyek kivételével, |
Derűs váltakozik hűvös borússal, fagy a hévvel, |
Egyébként lészen a temperatúra rendes – |
Fiuménál a tenger csendes! |
GASSI HOMÁRDUS.
(Kibújik az ágy alól.)
Én vagyok Sebők! |
E nyárs lebök! |
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
(Nimbusszal átfont hálósapkáját Gassi Homárdus szeme közé vágja.)
Vakúlj, magyar! |
GASSI HOMÁRDUS.
(Térdre omolva.)
Nagy tervem immár omlett! |
E hálósipka Sipka-szorosom lett! |
(Bűnbánó könnyeket hullat István bácsi könnyedényébe.)
SZENT ISTVÁN BÁCSI.
Magyarok! megjósolom 1000 évre az időt, |
Tehát: erős szelek mellett – |
Meteorológiai csízió-vízió. (Látja megnyílni az 1885-iki Trattner Károlyi-féle 100 éves kalendáriumot Dummer Augusztus jövendő-mondásaival.
Látja továbbá az Erkel-ivadékok felszaporodását, míg végre az egész operaházat betöltik.
Látja végül saját magának előadatását a „Szent István bácsi” operában s ettől hirtelen erős szélhűdés éri. A firhang egy cugra leomlik. Finálé.)
(1885)