Szent István bácsi naptára*+

Regényes közgazdasági oratórium 5 tableuxban és 25 lyrai vezércikkben:
 Erkel bácsi, az ú. n. ősz maestro zenéje alászövegezte Dr. Áradi Vandal.*

Prolog

Bundabass, a talmi-színház szűcsmeistersängere, megbízást kap az intendaturától, hogy Szent István palástjához hiteles tigrisbőrt hozzon Bécsből, a lenyúzott magyar bőrök arzenáljából.

Bundabass mint elmés szűcsmeistersänger, két bőrt akar nyúzni az osztrákról és próbát énekel a Hofoperntheaterben, oly sikerrel, hogy Hoffman báró generálintendáns azonnal szerződtetni akarja – udvari bundaszállítónak.

Bundabass próbaéneklése folytán Szent István bácsi naptára az 1885-iki közönséges esztendőre megkésik, mert míg Bundabass az originál-palásttal vissza nem érkezik Budapestre, addig a jeles közgazdasági oratórium első előadásával várakozni kell.

Bundabass végre Hasenschwanz k. k. udvari nyúlbőr-árusnál felfedezi a Szent István bácsi palástjához megkívántató originál tigrisbőrt és a becses acquisitiót vállaira kerítvén, lobogó palásttal visszarobog Budapestre, és lehetővé teszi Szent István bácsinak első megjelenését az „óh! diszdeld bublikum” előtt.

 

Első felvonás

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

(Mélabúsan megállapítja a nyugati depressió hatását a magyar légmérsékletre.)

 Jézus, Mária, Szent József, óh!
 A nagy (773–775) depressió
 Németország felől Magyarországnak tartva
 Kiterjedt a kontinens nagy részére!

ASZPIK.

(Címzetes püspök, élethossziglani felsőházra kompromissumálva.)

 Felség tehát fel a kardra,
 Hadd folyjék Kupa vére.

CHÓRUS.

 Nem! bikavér Kupába!
 Had vesszen el a kába!
 Hah! Duna, Tisza, Rába!
 Itt a vasorrú bába!
 NÁJ.

(Pogány magyar, félre.)

 Kű nőjőn a hasába!

(Jönnek a horvát ballerinák és Szent István bácsi előtt kólóznak. Kikólózzák tőle a horvát kiegyezést.)

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

(Meteorológiai lelkesedéssel.)

 Az állam így szilárd s most konstatálom, fiaim,
 Hogy az idő északnyugaton derül, éjjel ím
 Fagyos: délkeleten változó, helyenkint
 Csapadékkal. (Jöttök-é velem enkint?)
 Hazánkban: északias, helyenkint viharosig
 Erős szelek mellett. (Fel a Marosig!)
 A hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás
 Jóval nagyobb! (S lesz magnum áldomás!)

CHÓRUS.

(a 4 Erkel.*)

 Tehát csatára!
 Ki a határra!
 Üljünk batárra!
 És fel, Tatára!
 Üssünk tatárra!
 S áldás tatára!

(Tremoló-függönygördület.)

 

Második felvonás

KUPA.

(Pogány svábhegyi rabvallatót őrt a kupába. Körülötte Kupaktanács. – Gyász magyarok – Az Első pogány entrepriz funébrosz tagjai – nasivasiznak* a Fehér Lóban. Kibicek, mint szájtáltosok.)

 Borzasztó műbor, átkozott légy
 Én nem veszlek be, nem soha!
 

(Mélyen belenéz a kupába.)

 Hah! árulás! hah! mi az ott?

SZÁJTÁLTOSOK

( Unisono.)

 Légy!
 Hozzád a sors, hajh! mostoha!

KUPA.

 Légy ott? Hah! légyott?

NÁJ.

(Pogány magyar.)

 Ürömöm
 Légy mérge az… bümböröböm!

(Szent István bácsi mint titkos rendőr meglepi a pogány kompániát és sprengolja. A nasisták és kibicek szétfutnak, csak Kupa marad a pogány borral.)

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

(Ünnepélyesen.)

Téged pedig megkeresztellek!

(Megkereszteli kiöntött vízzel a bort és Kupát. Győzelmi marrsch hinaus!)

 

Harmadik felvonás

SZENT IMRE.

(Aszpik tanítványa. Értekezést ír az Immaculata conceptióról és megházasodik. Jeles zabhegyező.)

 Dies irae, dies illa,
 Solvet saeclum in favilla,
 Szemed oly bősz, mint fa villa,
 Felnyársalsz, szép Crescimilla!

CRESCIMIRA.

(Fanyarul.)

 Á – mollban tartott szűzbeszéded
 Süsd meg nyárs nélkül, Imrus érted?

SZENT IMRE.

 Egy kettőst szívesen – énekelek!

CRESCIMIRA.

(Növekvő indulattal.)

 Üssön beléd dobos Erkel Elek!

SZENT IMRE.

(Lágyan.)

 Nem, édes! Lexi
 Ezt nem cselekszi!

CRESCIMIRA.

(Dühösen.)

 Te hűtelen vagy, hűtelen!

SZENT IMRE.

(Lágyan.)

 Bocsánat! az nem áll!

CRESCIMIRA.

(Dühösebben.)

 Játszol velem!

SZENT IMRE.

(Még lágyabban.)

 Nem én, ha mondom!
 Óh hidd el, édes!
 E sláger semmivé tesz!
 Megyek –

CRESCIMIRA.

 Hová?

SZENT IMRE.

 Oly gixert viszek véghez,
 Hegyét szegezve géghez,
 Hogy el kell dőlni!… Páh!

(Imre ki, Crescimira el, a függöny legördül.)

 

Negyedik felvonás

CRESCIMIRA.

(A „Kisasszony feleségem” coupletjét tragikus nagy áriává transponálva.)

 Oh! Szent István bácsi!
 E roppant tácsi
 Tacskó fiad részéről rád vall.
 Reszkess!
 Már hallom Gassi* Howárdot
 Köszörülni torkát s a bárdot,
 Amit szívedbe márt ott
 A quattro atto végén!
 E bárdon, e gégén
 Ki nem fogsz!
 Vagy egyik, vagy másik:
 Halálosan képedre mászik!
 Reszkess!

GASSI HOMÁRDUS.

(Convertált baryton. Volt bass-tenor a pogány magyaroknál.)

 Én vagyok Sebők!
 István! E nyárs lebök!

CRESCIMIRA.

(Meglepetve.)

 Hah! itt te már!

GASSI HOMÁRDUS.

 Jöttem száguldva mint homár!

CRESCIMIRA.

 Jól van! mehetsz! S ne légy szamár!

GASSI HOMÁRDUS.

(Elszántan.)

 Ne félj!
 Egy falsettet döfök belé!

 

(A függöny iszonyodva lezuhan.)

 

Ötödik felvonás

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

(Lefekvés előtt elkészíti a meteorológiai táblázatot a Budapesti Közlöny számára.)

 Az e hó 7-én előre jelzett idő
 Változó csapadékokkal végződik, rémítő
 Fagyos időt várhatni déli helyek kivételével,
 Derűs váltakozik hűvös borússal, fagy a hévvel,
 Egyébként lészen a temperatúra rendes –
 Fiuménál a tenger csendes!

GASSI HOMÁRDUS.

(Kibújik az ágy alól.)

 Én vagyok Sebők!
 E nyárs lebök!

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

(Nimbusszal átfont hálósapkáját Gassi Homárdus szeme közé vágja.)

 Vakúlj, magyar!

GASSI HOMÁRDUS.

(Térdre omolva.)

 Nagy tervem immár omlett!
 E hálósipka Sipka-szorosom lett!

(Bűnbánó könnyeket hullat István bácsi könnyedényébe.)

SZENT ISTVÁN BÁCSI.

 Magyarok! megjósolom 1000 évre az időt,
 Tehát: erős szelek mellett –

Meteorológiai csízió-vízió. (Látja megnyílni az 1885-iki Trattner Károlyi-féle 100 éves kalendáriumot Dummer Augusztus jövendő-mondásaival.

Látja továbbá az Erkel-ivadékok felszaporodását, míg végre az egész operaházat betöltik.

Látja végül saját magának előadatását a „Szent István bácsi” operában s ettől hirtelen erős szélhűdés éri. A firhang egy cugra leomlik. Finálé.)

 

(1885)




Hátra Kezdőlap Előre