Európai utazók Ázsiában+

Vámbéry Ármin+ előadása
 (Angolszászból)

 

Századunk már a legrégibb korban is Ázsia felé fordította figyelmét, mert Ázsia az európai népek anyja. És valamint Jáfet föltakarta részeg apját Noét, úgy Európa fölfedezte józan anyját Ázsiát.* Legelső magyar utazó Ázsiában Lengyel Márk volt, kit az olaszok Marco Polonak neveztek. Ő egész Kínáig hatolt, de mégsem annyira mint én, aki Hamzsabéget is megjártam. Az ő nyomain haladt az Indiákon járt Körösi Csoma Sándor, kinél azonban én sokkal több indiánert megettem. Tibeti útja sem valami nevezetes, mert Tibetet az Alter* kirakatában is szemügyre veheti, hol mindjárt Mohair-re+ következik. Közép-Ázsia hegységeit+ a Schlagintweit testvérek+ utazták be, kik a Kuen-Luen hegyláncon+ is átmásztak, miért is a cártól Sakuenluenski melléknevet nyertek; e névre azonban én kevesebb súlyt fektetek mint a Saplatyinski melléknévre, s különben is, ha valaki a Kuen-Luent magas hegységnek nevezi, azt mondom rá egy másik ázsiai hegységgel, hogy „Hindu Kuss!”+ Nem lehet tovább tagadni, hogy Leitner hazánkfia is járt Kasmírban, de épp oly kevéssé lehet tagadni, hogy ilyesmi férfihoz nem illik, mert kasmirban csak hölgynek illik járni, annak is csak, ha gazdag, amit pedig Leitnerről nem állíthatnék. Ami az angolokat illeti, azok Ázsiát csak hallomásból ismerik, mert több fölolvasást tartottam nekik Londonban angol nyelven, melyen mint hallani méltóztatnak, kitűnően tudok. Sőt szerényen bevallhatom tán, hogy a londoni Asiatical Society tulajdonképpen csak édes magamból áll s lajstromai csak úgy pro forma vannak mindenféle nevekkel kitöltve. Természetes, hogy Rawlinson, Layard és George Smith, kik Ninivehben ástak, csekély jellemek; a magyar jellemmel legalább az ilyen áskálódások, különösen régi elhalt emberekkel szemben, össze nem férnek. Ami dicséretet rátok pazaroltak, amiért az ékes írásokat el tudták olvasni, az mind hígvelejűség volt, mert ékes írást ki ne olvasna el? A Himalája északi részeit Forsyth angol óbester forgatta föl, de siker nélkül: legalább nem mondhatni, hogy azokat akár csak egy lépéssel is közelebb hozta volna hozzánk. Ugyanazt mondhatom Shaw+ angol utazóról, aki a turáni síkságokat fürkészte át, de nem annyira torkomán, mint anglomán szempontból ítélendő meg. Végre magam vettem kezembe az ázsiai búvárlatok munkáját és szerénység nélkül mondhatom, hogy valamennyieknél többet tettem. Ha eddig a magyar ember, arra amit nem tudott, azt szokta mondani, hogy: „tudja a tatár” úgy én kimerítettem a tatár tudományt. A mancsu+ nemzetre rábizonyítottam, hogy csak ló lehet, mert más nemzetnek mancsa nincsen. Bokharagóniát megjártam, khokandisz-cukrot nyaltam, Khina-megyében is beszamarkandikáltam, Jakab béggel bégettem, Sir-Alival sírtam és Batu khánnal khántáltam, a molláhk+ és motolláhk titkait kikapartam, Taskendet és Zsebkendet kipuhatoltam, a Karakorum+ szoros torkolatán caracoliroztam, a Himalája tövében nagyszerű Davalagirigárét csináltam, a tibeti lámát egy tatár kecskebakkal összepárosítottam, szóval: én vagyok az egyetlen tulajdonképpeni, valóságos, igazándi, félreismerhetetlen és kétségbevonhatatlan ázsiai utazó. Allah il Allah Küpriszli Mehemet+ csibukcsi Kapudan basa+ isztambulevardianopolitanicsovics Abdul Kerim+ alásan kadikői bum!

 

(1876)




Hátra Kezdőlap Előre