(A tágabb Vaterland nagyobb dicsőségére napról-napra szaporodnak a kolosszális közös ügyetlenségek e közösügyes vállalatban. Mióta a legmagasabb protektor nem vadászhatik, úgy látszik, hogy a főmunkatársak és társszerkesztők tűzték ki feladatokul a bak-lövéseket.
Hiteles forrásból értesülünk, hogy a legközelebbi füzetben a következő nagy fölfedezések és találmányok lesznek Magyarországról:)
„Ipolyi Arnold+ egy kis folyam, mely a gráni baziliták temploma mellett ömlik a Donau című folyóba, mely arról nevezetes, hogy Strauss walcert komponált róla.
A Donau mellékágait képezik a Drau, Sau és Theiss,+ e két utóbbi elválaszthatatlanul össze van nőve a fővárosi Pecze-part szabályozása óta.
Magyarország fővárosa „Ragály-Kemencze” (Pest-Ofen), mely Heiliger Stefan és Sankt Ladislaus idejében még kis falucska volt Krebs-palais (Rákospalota) szomszédságában, de azóta annyira megnőtt, hogy jelenleg Wiennek egyik külvárosával méltán versenyezhet.
Hereinchen (Szabadka) más néven Theresiopolnak is neveztetik s város a Pest-Semliner vonalon, mely Meinböcklein (Kecskémet) és Gross-Kreisler (Nagy-Körös) mentén vonul Nieder-Ungarnba.
Híres alföldi város Debreczin, hol a híres Szekcziger (Hatvani+) tanított a fünfcziger években.
Túl a Donaun fekszik Fünf-Kirchen+ hol Mohácsi bácsi+ 1525-ben 20 000 magyart a sárgaföldig ivott Villányer Weinnal s maga a király Ludwig der Zwájte szintén az egér-tótok (maustodt) közt volt, melyből talán maig sem józanodott ki.
Leghíresebb magyar geográfus jelenleg Jókler Mókler (cigányul Kókai More), akinek villája van a Platten-óceán+ partján, mely spanischer Windnek nevezett vízinadrágjairól (Wasserhose) és arról nevezetes, hogy a Rothes Meerből eredvén: Eisenstadt és Pannenberg (Pannonhalma) közt szakad a Donauba Komorn-nál!”+
(1886)