Földerült a jubileum esztendeje. Harsanjon meg a kürt, hirdesse messze az örömteljes eseményt!
Az ünnepi hangulatot ébren köll tartani. E célból szólaltatjuk meg a
MILLENNIUMI TÁROGATÓ
címezetű újságunkat.
A Millenniumi Tárogatónak mindennap ünnepi száma lesz.
A századvégi ízlést szolgáljuk. Tudjuk, mi illik legjobban egy modern ezredévi ünnepséghez.
BOTRÁNY! SKANDALUM! LELEPLEZÉS!
Mi az, amit a bölcs lángesze föl nem ér?
Mi az, amit az olvasó titkon érző szíve óhajtva sejt?
A TITKOS BŰN!
AZ ELPALÁSTOLT VÉTEK!
Mi lerántjuk róluk a leplet, hogy ne csak sejtsék, hanem lássák is!
Ez lesz a millennáris látványosság.
Nincs az a bűnpalást, melyet le nem rántanánk. Nincs az a mocsok, melyet ki ne kotornánk.
Mi az ünnepi közönségnek mind az öt érzését szolgáljuk: Láthattok, hallhattok, ízlelhettek, tapinthattok és szagolhattok!
Teszünk róla, hogy minden nap legalább egy
!SIKKASZTÁS!
kerüljön napfényre.
Dolgozótársaink feltúrják a csatornákat és pöcegödröket, hogy a legízletesebb falatokat onnan hozzák fel a jubiláris lakomákra.
Kiválóbb napokon, mikor legtöbb idegen vendégeink lesznek, gondoskodunk róla, hogy a
DÍSZBOTRÁNY! DÍSZLELEPLEZÉS!
el ne maradjon.
Mindezt a tisztátalanságot pedig tiszta hazafiasságból követjük el. A nagyközönségtől nem várunk egyebet, csak egyes számért a szokásos 4 krajcárt.
(1896)