Szatmár, május 28. 1847.
Imádott Gabim!
B….m a szentháromságomat, ha kimondhatatlanul nem sajnálom, hogy meg nem látogattalak, de teljes lehetetlen. Szerelem hozott le Szatmárba, s az tartott itt, márpedig ez, tudod, hogy azt mondja: én vagyok a te urad istened, ne legyenek kívülem idegen isteneid. Viharos napokat éltem át, de az eredmény az, hogy megjőve Párizsból, rögtön megházasodom, mi még szeptemberben megtörténik. Menyasszonyomról csak annyit mondok, hogy ő lesz az összes magyar írók feleségeinek koronája. George Sand esze s Shakespeare Júliájának szíve egyesült az én Juliskámban, úgy biz, ecsém. Engem már megáldott az isten, azt kívánom, hogy tégedet is áldjon meg. Isten veled! ölel, csókol
igaz barátod
Petőfi Sándor