Rákóczi György*
  feleségének, Lorántffy Zsuzsannának (106.)**

[1636. szeptember 30.]

Az úr isten, édesem, szent fiának érdemeiért minden jókkal áldjon meg benneteket.

Hogy, édesem, egészségben vagytok, annak szívünk szerént örülünk. Adja az úr isten ezután is hallhassunk örvendetes híreket felőletek. Istennek hála, édesem, mi is tűrhető egészséggel bírunk. Innét holnapután megindulunk vagy arra felétek, vagy Körösbánya felé, az honnét közelebb érhetjük Kornis uramékat. Magamra, édesem, bizon jól vigyázok, híveink is vigyáznak. Az ország ma declarálá magát írásban, együtt élnek, halnak velünk. Most is, édesem, kérlek, ne búsulj, bizon megsegít bennünket az úr isten. Patakra ím mi is írtunk. Küldd, édesem, éjjel, nappal az tízezer forintot, az hatezer tallért is hozasd be minél hamarébb. Most kell költenünk, édesem, mást ad az úr isten érette; csak szolgálhassunk istenünknek, hazánknak s nemzetünknek, édesem. Petneháziné asszonyomat hívasd be melléd; ím mi is írtunk őkegyelmének. Az udvarbírót riaszd meg, az várat éléssel rakja meg éjjel-nappal. Az munkácsi donatiót,* hogy Réz András kiváltsa s alá küldje, még Fejérvárról megírtuk. Abban fogyatkozás, édesem, nem leszen. Adja az úr isten, édesem, stb. Amen.

Datum ex Castris Torda positis 30. die Sept. 1636.

Az te szerelmes urad.

Rákóczy György m. p.

 

[Külcím] Az én szerelmes atyámfiának Lorántfi Susannának adassék.




Hátra Kezdőlap Előre