Ady Endre (1877–1919). A költő életében a legnagyobb szerelem a nagyváradi asszony, Léda, Diósi Ödön felesége. Kapcsolatuk 1903-tól mintegy tíz évig tartott. A költő 1914-ben feleségül vette az erdélyi, nemesi családból származó, fiatal Boncza Bertát. Házasságukat az apa, Boncza Miklós – Ady itt közölt, leánykérő levele ellenére – mindvégig ellenezte.
Marie d'Agoult, grófnő (1805–1876) francia írónő, írói álneve Daniel Stern. Férjét, d'Agoult grófot elhagyta, s Liszt Ferenc élettársa lett. Szerelmük történetét a Nélida című regényében örökítette meg. Három gyermekük közül Cosima Richard Wagner felesége lett.
Amade László, báró (1704–1764) költő; első felesége halála után 1750-ig hivatásos katona, majd a pozsonyi kamaránál tanácsos. Második felesége Weltzl Paulina Mária volt; házasságuk hamar felbomlott, de a külön élő házasfelek jó viszonyban maradtak. Bár Amade mindig német nyelven írt feleségének, Weltz Paulina Máriának, a levél tartalma arra enged következtetni, hogy ezt a magyar nyelvű levelet is neki írta.
Ambrus Zoltán (1861–1932) író, műfordító, kritikus. Felesége Benkő Etelka.
Apafi Mihály (1676–1713) Erdély fejedelme. A török rabságból felesége, az okos és erélyes Bornemisza Anna szabadította ki, aki az uralkodásban is erős befolyást gyakorolt gyenge jellemű férjére.
Apor Péter, báró (1683–1752) történetíró, erdélyi főnemes, költő, a Metamorphosis Transylvaniae… című munka szerzője. Kálnoky Borbálát 1699-ben vette feleségül, családja unszolására. Végrendeletében ezt írja: „…Isten tudja s én tudom többet nem is írok, de mégis mennyi keserves szenvedésim voltanak az én feleségemtől Kálnoki Borbálától, úgy hogy 27 esztendeig véle lakásomban nem hiszem hogy 27 csendes órám lett volna…”
Arany János (1817–1882) költő, Petőfi Sándor barátja.
Babits Mihály (1883–1941) író, költő, a Nyugat szerkesztője. Felesége Török Sophie költőnő.
Bajza József (1804–1858) költő, kritikus, szerkesztő, publicista. Középbirtokos családból származott. Felesége Csajághy Júlia, Vörösmarty sógornője volt. A kemény, szigorú kritikust leveleiből gyengéd, szerető férjnek és apának ismerhetjük meg.
Balassi Bálint (1554–1594) költő, részt vett a török elleni harcokban. 1584 karácsonyán feleségül vette unokatestvérét, Dobó Krisztinát, ezért sógora, Dobó Ferenc perbe fogta hűtlenség és vérfertőzés vádjával. A Batthyány Boldizsárhoz írott levélben házasságának törvényes voltát védelmezi, melyet az egyházi hatóságok végül is semmisnek nyilvánítottak.
Bálint Klára, Szerb Antalné (szül. 1913) Bálint Aladár leánya, Bálint Endre festőművész nővére. 1935-ben ismerkedett meg Szerb Antallal. Publikációi irodalomtörténeti szaklapokban jelennek meg.
Barcsay Ábrahám (1742–1806) költő, a bécsi magyar testőrség tagjaként Bessenyei köréhez tartozott. 1778-ban feleségül vette Bethlen Zsuzsanna grófnőt.
Barkóczy Krisztina grófnő. Apja Barkóczy Ferenc gróf, kállói várparancsnok, kuruc generális. Férje Károlyi Sándor.
Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző, zongoraművész, zenetudós. Második felesége Pásztory Ditta.
Bartos Róza (1860–?) Húszéves korában lett Vajda János felesége; másfél évig éltek együtt.
Batsányi János (1763–1845) költő, a francia forradalom eszméinek híve. A jakobinus mozgalom leverése után egy évig Kufsteinban raboskodott. Bécsben ismerkedett meg későbbi feleségével, Baumberg Gabriellával. 1809-ben Párizsba ment (109. sz. levél), 1815-ben ismét letartóztatták, és Spielbergbe vitték (114. levél). Szabadulása után 1816-tól Linzben élt száműzetésben, feleségével együtt.
Batthyány Boldizsár (1543–1590) főnemes, tábornok. Katonai érdemeiért a főasztalnok címet kapta. Humanista műveltséggel rendelkezett.
Baumberg Gabriella (1766–1839) osztrák költőnő. 1805-ben ment férjhez Batsányi Jánoshoz.
Békeffy Franciska, özv. Máy Józsefné Máy József ügyvéd özvegyeként lett Szalay László felesége. Esküvőjük 1845. augusztus 2-án volt.
Benkő Etelka (1874–1921) énekesnő; Ambrus Zoltánnal 1893 nyarán ismerkedett meg, s 1894 júniusában feleségül ment hozzá. 1902-től az Operaház tagja volt.
Berzsenyi Dániel (1776–1836) költő, nemesi család sarja. 1799-ben vette feleségül Dukai Takách Zsuzsannát.
Bethlen Miklós, gróf (1642–1716), államférfi, kancellár, híres Önéletírása egyszersmind irodalmi remek s történeti forrásmű. Felesége Kún Ilona volt.
Boncza Miklós (1848–1917) ügyvéd, országgyűlési képviselő, Csinszka (Boncza Berta) apja.
Bethlen Zsuzsanna, grófnő. Főúri család leánya. 1778-tól Barcsay Ábrahám felesége.
Bornemisza Anna (1630 körül–1688) Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége. 1650-ben kötöttek házasságot.
Bölöni György (1882–1959) író, publicista, Ady Endre barátja. Felesége Márkus Ottilia (Itóka) volt.
Brüll Adél, Diósi Ödönné (1872–1934) Ady életének nagybetűs Asszonya, szerelmi költészetének ihletője, múzsája, a költőnek tíz éven át társa. Itt közölt levele már az Elbocsátó szép üzenet után íródott. – A költő nem ment el a találkozóra.
Csajághy Júlia (megh. 1885) Bajza József felesége, Vörösmarty sógornője.
Csajághy Laura (1824–1882) Komárom megyei, vidéki birtokos leánya. Tizenkilenc évesen lett a korosodó Vörösmarty felesége. Három gyermekük született. Nővére Csajághy Júlia, Bajza József felesége.
Csáky Pál (?–1655) Léva várának főkapitánya, Komárom és Zólyom vármegye főispánja. Levelének címzettje ismeretlen.
Cseh Mihály torjai plébános. Az ideiglenesen különvált Apor-házaspár összebékülését egyengette.
Csengery Antal (1822–1880) történetíró, közgazdász, politikus, az MTA tagja. 1851-ben vette feleségül Kőnig Rózát. A közölt levelek nyugat-európai útjáról íródtak, melynek célja a londoni világkiállítás megtekintése volt.
Csernovits Emília (megh. 1909) előkelő aradi család leánya, Damjanichék távoli rokona. 1847. augusztus 3-tól Damjanich János felesége.
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) a magyar felvilágosodás nagy költője. Szerelmét, Vajda Juliannát Komáromban ismerte meg – a boldog hónapokat azonban csalódás követte.
Csorba Ilona (1835–1895) Csorba László felsőgelléri (Csallóköz) birtokos leánya. Erdélyi Jánossal 1852-ben ismerkedett meg Pesten; aki hamarosan feleségül kérte. Némi huzavona után, melyet főként az anya, Csukás Imréné húzódozása okozott -1853. augusztus 26-án megtartották az esküvőt. Házasságukból több gyermek született.
Czobor Erzsébet Thurzó György nádor második felesége 1592. február 2-től. Férje halála után gondoskodott a bicsei gimnázium fenntartásáról, s Wittenbergában tanuló magyar diákokat segélyezett.
Damjanich János (1804–1849) honvéd tábornok, aradi vértanú. Szerb származású. Felesége Csernovits Emília volt; házasságuk rövid hét hónapig tartott. A szabadságharc tábornokaként Damjanich nagy sikereket ért el a tavaszi hadjáratban. 1849. október 6-án, Aradon kivégezték.
Dreier Julianna (sz. 1916) Gelléri Andor Endre felesége. 1937 augusztus 19-én kötöttek házasságot. Két kisgyermekével együtt túlélte az üldöztetéseket és a világháborút.
Dukai Takách Zsuzsanna Dukai Takách Judit húga. 1799-ben, tizenöt éves korában lett Berzsenyi Dániel felesége.
Eörsi Júlia (1889–1959) író. Családi neve Tóth Júlia. Juhász Gyulával évekig szoros kapcsolatban állt – házasságukról szóló bizonyítékai azonban vitathatóak.
Erdélyi János (1814–1868) költő, kritikus, népdalgyűjtő. Első felesége Vachott Kornélia volt; ennek halála után Csorba Ilonával kötött házasságot.
Forgách Imre (1539–1599) 1566-ban Trencsén vármegye főispánja, 1574-től törvényszéki bíró Eperjesen, majd Nagyszombatban. Első neje Perényi Erzsébet, második Zrínyi Kata, a levél írója volt, ennek halálakor harmadszor is megnősült, feleségül vette Szidónia Katalin özvegy tescheni hercegnőt.
Forgách Mária Révay Péter felesége.
Forgách Zsuzsánna Révay Ferenc felesége.
Fráter Erzsébet (1826–1875). Apja bihari alispán. 1845-ben ment férjhez Madách Imréhez, a tőle közölt 33. sz. levél az esküvő előtti napokban íródott. Mialatt férje a szabadságharc leverése után Pesten raboskodott, Fráter Erzsébet könnyelmű életet élt – ezt a 91. sz. levélben kért számos divatcikk is megerősíteni látszik –, ezért Madách 1854-ben elvált tőle. Életét Nagyváradon fejezte be mindenkitől elhagyatva, a legsötétebb nyomorban.
Füst Milán (1888–1967) író, költő. Radákovich Mária hozzá intézett levelében Kosztolányi iránti érzelmeiről vall.
Gelléri Andor Endre (1906–1945) író, novellista. 1937-ben kötött házasságot Dreier Juliannával. A háborúban többször behívták munkaszolgálatra, egy ausztriai lágerben halt meg 1945-ben.
Gergely Tibor (1900–1978) festőművész. Lesznai Anna harmadik férje.
Gersei Pethő László Perényi Klára férje.
Gozsdu Elek (1849–1919) író, ügyvéd, királyi főügyész. Weisz Annához kései, soha be nem teljesült szerelem fűzte. A hozzá írt, száznál több levélben az író politikai, irodalmi aktuális eseményekről, élményekről is részletesen beszámolt.
Gyulai Márta költő, kritikus. A Nyugat köréhez tartozott; novellái, versei, kritikái jelentek meg a húszas és a harmincas években.
Gyulai Pál (1826–1909) irodalomtörténész, kritikus, író, egyetemi tanár. 1858-ban kötött házasságot Szendrey Máriával.
Gyömrői Edit 1936-tól József Attila pszichoanalitikusa. A költő a kezelés közben beleszeretett.
Hatvany Lajos, báró (1880–1961) irodalomtörténész, író, kritikus. Ady barátja és támogatója.
Jászai Mari (1850–1926) színésznő, a legnagyobb magyar tragika. 1869-ben feleségül ment Kassai Vidor komikus színészhez; a házasság azonban nem sikerült, s 1879-ben elváltak. Erre utal már a 137. sz. levél is.
Jókai Mór (1825–1904) Első házasságát fiatalon, a szabadságharc idején kötötte Laborfalvi Rózával; a másodikat hetvenöt évesen, a fiatal Nagy Bella színésznővel. A közölt levelek a gondos, aggódó, a háztartás dolgaival is törődő férjet állítják elénk.
József Attila (1905–1937). A költő legszebb szerelmes leveleit menyasszonyához, Vágó Mártához írta – a tervezett házasság azonban meghiúsult, részben Vágó Márta családjának ellenkezése miatt.
Juhász Gyula (1883–1937) költő, újságíró, tanár. Szerelmi költészetének legfőbb ihletője Sárváry Anna színésznő volt. Az itt közölt levelek később íródtak menyasszonyához, Eörsi Júliához.
Kaffka Margit (1880–1918) író. Első házassága nem sikerült. A háború előtt ismerte meg második férjét, Bauer Ervint, a kiváló tudóst, Balázs Béla öccsét. Házasságuk rövid pár évének boldogságát a világháború árnyékolta be – erről vall a Schöpflin Aladárhoz írt, igen őszinte hangú levél is.
Kálnoky Borbála Kálnoki Sámuel leánya, Apor Péter felesége 1699-től. Házasságukból 12 gyermek származott. A levelek alapján úgy tűnik, Kálnoky Borbála rendkívül értelmes, uralkodni vágyó, politikával is foglalkozó asszony volt; nemhiába mondták őt – megrovóan – „Háromszék királynéjának”.
Kanizsai Orsolya (?–1571) Nádasdy Tamás nádor felesége. Korának egyik legműveltebb asszonya; férjével való levelezése becses irodalmi emlék.
Kardos Gézáné Magoss Olga (szül. 1893) Magoss György debreceni polgármester leánya; 1915-től özvegy. Móricz Zsigmonddal 1925-ben ismerkedett meg Debrecenben, Ady Lajoséknál.
Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő; a humoros irodalom kiemelkedő klasszikusa. Az itt közölt levél egy kései szerelméhez szól.
Kármán József (1769–1795) A Fanny hagyományai című regény szerzője, lapszerkesztő, színigazgató. Bécsben végezte tanulmányait, itt ismerkedett meg Markovich Miklósné grófnővel.
Károlyi Sándor (1668–1743) Rákóczi tábornoka, aki elárulva a szabadságharc ügyét, Nagymajténynál letette a fegyvert a Habsburgok előtt. Felesége Barkóczy Krisztina volt.
Kassai Vidor (1840–1928) Családi neve Kossitzky. 1861-ben lépett színészi pályára; 1869–80-ig a kolozsvári színház tagja volt, majd 1880-ban a budapesti Népszínházhoz szegődött. Jászai Mari férje 1869–1879-ig.
Kazinczy Gábor (1818–1864) író, politikus; Petőfi barátja.
Kisfaludy Sándor (1772–1844) költő; hivatásos katona. 1795-ben ismerkedett meg a badacsonyi szüreten Szegedy Rózával, aki a sok szerelmi kaland után múzsája, majd 1800-ban felesége lett.
Kornis Zsigmond gróf, főkormányzó. A tőle közölt levél Apor Péterné férjével való összebékítése érdekében íródott.
Kossuth Lajos (1802–1894) Magyarország kormányzója. A szabadságharc bukása után külföldre menekült; 1865-től néhány éves megszakítással Turinban élt haláláig. Itt ismerkedett meg Zeyk Saroltával, akivel sokáig levelezett, s leveleiben a tartalmasabb élet felé próbálta őt fordítani.
Kosztolányi Dezső (1885–1936) író, költő, műfordító. Lányi Hedvighez ifjúkori szerelem fűzte – Radákovich Máriát mint idős, beteg, családos ember ismerte meg és szeretett bele.
Kőnig Róza (1825–?) 1842-től Egressy Béni felesége volt; ennek halála után, 1851. szeptember 24-én Csengery Antallal kötött házasságot. Francia és német színműveket fordított a Nemzeti Színház számára.
Kőszeghy Zsuzsi Kőszeghy Pál leánya, aki Bercsényi Miklós titkára és életrajzírója volt. A rodostói száműzetésben Bercsényi Miklós, özvegysorra jutván, feleségül vette.
Krúdy Gyula (1879–1933) író. Első feleségétől, Spiegler Bellától 1918-ban elvált, hogy feleségül vehesse Várady Zsuzsát, régebbi nagy szerelmének „Rezsán”-nak leányát, akit gyermekkora óta ismert. Számos regényalakját róla mintázta.
Kún Ilona Kún István főispán leánya, Bethlen Miklós felesége.
Laborfalvi Róza (1817–1886). Eredeti neve Laborfalvi Benke Judit. Jókai Mór első felesége. A kor híres, ünnepelt drámai színésznője; férje darabjaiban is játszott.
Lányi Hedvig (sz. 1894). Apja Lányi Ernő, a levelek írásának idején a szabadkai zeneiskola igazgatója, zeneszerző. Testvérei, Ernő, Viktor, Sarolta -irodalmi pályára léptek. Tizenhárom éves volt, amikor Kosztolányi Dezsővel megszerették egymást. Viharos szerelmük kudarcáról vall a 144. sz. levél.
Lázár Júlia Szabó Lőrinc egyetemi ismerőse. Bécsben orvostanhallgató volt, majd Pesten a húszas években divatszalont nyitott. 1944-ben Szabó Lőrincék temettették el, az ő emlékére íródott az Egy barátnőnk temetésén című vers.
Leiningen-Westerburg Károly, gróf (1819–1849) honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike. 1844-ben kötött házasságot Sissány Elizzel.
Lesznai Anna (1885–1966). Családi neve Moscovitz Amália. Író, költő, iparművész. 1919 után Bécsbe emigrált, ekkor ment férjhez Gergely Tibor festőművészhez. Ez volt harmadik házassága. Kilencévi budapesti tartózkodás után, 1939-től Amerikában élt haláláig férjével együtt.
Lichtmann Anna 1917-től Tóth Árpád felesége.
Liszt Ferenc (1811–1886) zeneszerző, zongoraművész. Az 1830-as években Marie d'Agoult francia grófnő volt élettársa, akitől három gyermeke született.
Lorántffy Zsuzsanna (1600 körül–1660) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, társa az uralkodásban és az erdélyi kultúra felvirágoztatásában.
Madách Imre (1823–1864) drámaíró, költő. 1845-ben ismerkedett meg Fráter Erzsébettel, akit családja tiltakozása ellenére feleségül vett. Három gyermekük született. 1854-ben elváltak.
Markovich Miklósné, Marie-Anne von Grünthall egy olasz vár parancsnokának leánya; tizenhét éves korában a kalandos életű Markovich gróf felesége lett. Férjét katonai karrierje teljesen lekötötte, Markovichné rövid időre a jó megjelenésű Kármán Józsefnél talált vigasztalást. Az alig fél évig tartó kapcsolat abban a hatvannál is több levélben folytatódott, melyet elválásuk után váltottak, 1789-ben.
Márkus Ottilia (1882–1951) író, az első világháború előtt Anatole France titkárnője volt. Írói álneve Kémeri Sándor. Az Itóka nevet Adytól kapta. Második férje Bölöni György volt.
Mauks Ilona (1855–1926). Apja szolgabíró, földbirtokos – az ő szolgabírói esküdtje volt Mikszáth Kálmán, akihez 1873. június 13-án, szülői tilalom ellenére feleségül ment. 1878-ban, Mikszáth kilátástalan egzisztenciális helyzete miatt elváltak, 1882-ben azonban az immár sikeres író ismét megkérte volt felesége kezét (39. sz. levél).
Mikes Kelemen (1690–1761) II. Rákóczi Ferenc fejedelem íródeákja, urát követte a bujdosásba is. Mikes többször említi törökországi leveleiben Kőszeghy Zsuzsi iránti vonzalmát – aki azonban az idős, de gazdag Bercsényit választotta.
Mikszáth Kálmán (1847–1910) író, újságíró. Balassagyarmaton ismerte meg Mauks Ilonát, akit 1873. július 13-án vett feleségül. Három gyermekük született.
Miticzky Julianna (Paulina) Amade László kései szerelme. Igazi nevét nem tudjuk.
Móricz Zsigmond (1879–1942). A nagy író első házasságának történetét a Kardosné Magoss Olgához írt (1. számú) levél mondja el. Holics Janka tragikus halála után, 1926. június 29-én Móricz Simonyi Máriát vette feleségül, azonban második házassága sem sikerült – mint ahogyan azt a közölt levelek is dokumentálják.
Nádasdy Tamás báró (1498–1562) nagybirtokos főnemes, horvát bán, nádor. 1533-ban vette feleségül Kanizsai Orsolyát, aki hatalmas birtokait is magával vitte a házasságba. A reformáció nagy pártfogója volt; birtokán nyomdát és iskolát alapított.
Nagy Bella (1879–1947) színésznő, 1899-ben kötött házasságot a 75 éves Jókai Mórral. Házasságkötésük után visszavonult a színpadtól.
Ormosdi Székely Magdolna. Első férje Alsólendvai Széchy Tamás, Vas megye főispánja a mohácsi csatában esett el. Az özvegy 1528-ban Thurzó Elekhez ment feleségül.
Osvát Ernő (1877–1929. okt. 28.) a Nyugat alapítója, szerkesztője; író, kritikus. Gyulai Mártához öngyilkossága előtt írta az itt közölt, megrendítően szép búcsúlevelet.
Pásztory Ditta (szül. 1903) zongoraművész, Bartók Béla második felesége. Tanítványaként ismerte meg, 1923. augusztus 28-án kötöttek házasságot.
Paxy Anna Révay Ferenc felesége.
Perényi Klára Gersei Pethő László felesége.
Petőfi Sándor (1823–1849). A költő Aranyhoz írt levele a régen várt, nehezen kivívott esküvő előtti napok boldog türelmetlenségében fogant. Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án lett a költő felesége. Házasságuknak Petőfi halála vetett véget – előtte pár nappal írta feleségéhez a 100. sz. levelet.
Radákovich Mária (sz. 1899) Kosztolányi Dezső utolsó szerelmi fellángolása kapcsolódik hozzá. 1935-ben ismerkedtek meg Visegrádon. Mária ekkor már férjes asszony, egy gyermeke van. A Röpima és a Szeptemberi áhítat című verseket ez a szerelem ihlette.
Radvánszky János (1666–1738) kincstartó, a kuruc gazdasági tanács tanácsosa. Thököly seregében is harcolt. Meghurcolták, majd 1697-ben birtokai egy részét visszakapta. 1703-ban Zólyom vármegye alispánjaként csatlakozott Rákóczihoz.
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735). A fejedelem Sieniawska grófnővel való kapcsolata nem pusztán érzelmi volt – tőle remélt segítséget a bukott szabadságharc folytatásához is Rákóczi. Hosszú levelezésükből csak a fejedelem által írottak maradtak fenn.
I. Rákóczi György (1593–1648) Erdély fejedelme. Feleségével, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonnyal a kultúra és művészet támogatója volt Erdélyben: Sárospatakot kulturális és pedagógiai központtá fejlesztette. Az oktatás ügyét különösen a szívén viselte – mint az a közölt levélből is kiderül.
Révay Erzsébet Révay István túróci főispán és Újfalussy Kata leánya. Első férje Petrőczy István báró, tábornok. Halála után Calisius Fülöphöz ment férjhez.
Révay Ferenc nádori helytartó, nádorhelyettes, Túróc vármegye főispánja.
Révay Mihály báró, főajtónálló. Felesége Bakics Anna.
Révay Péter (?1568–1622) Révay Miklós és Bakics Anna fia. 1598-ban Túróc vármegye főispánja. Koronaőr, a Habsburgok híve. De Sacrae Coronae Regni Hungariae fortuna Commentarius… címmel történeti művet írt. Felesége Forgách Mária volt.
Sárosi Gyula (1816–1861) költő, a híres Arany Trombita szerzője. Első feleségének, Arnoldinának emlékét a levelek címzettjének, Vas Paulinának sohasem sikerült eltörölnie. A 112. sz. levelet a szabadságharcot követő raboskodása idején írta.
Schöpflin Aladár (1872–1950) irodalomtörténész, író, kritikus, szerkesztő. A Nyugat köréhez tartozott. Kaffka Margithoz mély barátság fűzte.
Seilern Crescencia, grófnő (1799–1875). Első férje Zichy Károly gróf. 1818-ban ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal. A reménytelen, vívódó szerelem szép dokumentuma a 149. sz. levél. Zichy Károly halála után, 1836-ban végül házasságot kötöttek. Két gyermekük született, Béla és Ödön.
Sieniawska grófnő, Lubomirska Ilona Erzsébet (megh. 1729) Sieniawsky Ádám herceg felesége. Támogatta a Lengyelországban bujdosó Rákóczit, majd később a fejedelem lengyel királlyá való választásának tervét. Kapcsolatukban – a szerelem mellett – a politikának is főszerepe volt.
Simonyi Mária (1888–1959) Móricz Zsigmond második felesége. Drámai színésznő, gyakran játszott férje darabjaiban is.
Sissány Eliz Törökbecse birtokosának leánya, 1844 májusától Leiningen-Westerburg Károly felesége. Kétségkívül nagy szerepe lehetett abban, hogy a német Leiningen a szabadságharcban a magyarok oldalán harcolt és halt meg mint aradi vértanú.
Soldos Emília (1830–1882) Gömör vármegyei régi birtokos család leánya, 1849-től Tompa Mihály felesége.
Szabó Lőrinc (1900–1957) költő, műfordító. Lázár Júliával egyetemi évei alatt ismerkedett meg.
Szalay László (1813–1864) politikus, történetíró. Felesége özvegy Máy Józsefné, Békeffy Franciska volt. A szabadságharc után, melyben a kormányt diplomataként szolgálja, 1855-ig Svájcban kényszerül tartózkodni – innen írja borús hangú, hazavágyó leveleit feleségének, Fannynak.
Széchenyi István, gróf (1791–1860) politikus, író. Felesége Seilern Crescencia, Zichy Károly özvegye volt, akivel 1836-ban kötött házasságot. 1860-ban, a döblingi ideggyógyintézet lakójaként halt meg. A 117. és 118. számú leveleket innen írta feleségének.
Szegedy Róza Szegedy Ignác Vas megyei főispán leánya. Kisfaludy Sándor múzsája, 1800-tól felesége.
Szendrey Júlia (1828–1868) Szendrey Ignác erdődi gazdatiszt leánya. Petőfivel 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg, egy év múlva, a Szendrey család tiltakozása ellenére, Júlia a költő felesége lett. Egy gyermekük született, Petőfi Zoltán.
Szendrey Mária Szendrey Júlia húga, Petőfi sógornője. 1858. július 31-től Gyulai Pál hű és odaadó felesége.
Szerb Antal (1901–1945) író, irodalomtörténész. A háború végén munkaszolgálatosként nyugatra hurcolták, a balfi táborban halt meg.
Telegdy Pál (meghalt a XVI. sz. végén). Hatalmas és gazdag főúri család elszegényedett sarja. Apja Telegdy Mihály, anyja Bánffy Zsófia. A gazdag Várday Katával 1589-ben kötött házasságot. Báthori István alatt részt vett az 1593. és 1594. évi csatákban, ott volt Hatvan és Fülek ostrománál.
Térey Mari Szendrey Júlia legbensőbb barátnője. Sikeresen közvetített Petőfi és Júlia között; a szerelmesek ismét egymásra találtak.
Thurzó Elek (1490–1543) országbíró. 1521-ben körmöci kamaragróf, 1525-ben tárnokmester. Második felesége Ormosdi Székely Magdolna, akihez az első fennmaradt magyar nyelvű szerelmes levelet írta.
Thurzó György (1567–1616) főnemes, 1609-től nádor. 1590-től harcolt a török ellen. Második házasságát 1592-ben kötötte Czobor Erzsébettel.
Tompa Mihály (1817–1886) költő, Soldos Emíliával 1847. december 16-án ismerkedik meg, 1849 május elején, a diadalmas tavaszi hadjárat idején összeházasodnak. A közölt levél Tompa egyetlen fennmaradt, feleségéhez intézett levele.
Tóth Árpád (1886–1928) költő, műfordító, újságíró. Lichtmann Annát 1917-ben vette feleségül.
Török Sophie (1895–1955) költő. Családi neve Tanner Ilona. 1921-től Babits Mihály felesége.
Vachott Kornélia (1817–1842) Vachott Imre, az Eszterházy-uradalom gyöngyösi ügyészének leánya. 1838-tól Pap Dániel menyasszonya; Erdélyi János csak félve közeledett a jómódú leányhoz, mint azt a 28. sz. levél is tükrözi. Az 1840 novemberében tartott eljegyzést hamarosan házasság követte (1841. március 24.), mely boldog, de igen rövid volt. Kornélia 1842. március 15-én gyermekágyi lázban meghalt.
Vágó Márta (1903–1976) József Attila fiatalkori szerelme. 1928–29-ben Londonban tanult – a hosszú távollét okozta eltávolodás utolsó akkordja a tőle közölt levél.
Vajda János (1827–1897) költő, publicista. 1880-ban vette feleségül a fiatal Bartos Rózát, házasságuk azonban nem sikerült, s hamarosan elváltak.
Vajda Julianna (1776–1855) Vajda Pál komáromi kereskedő leánya. Csokonai hozzá, „Lillához” írta legszebb szerelmes verseit; a hozzá intézett levelek is a műfaj legszebb darabjai közé tartoznak. Lilla mégsem a költőt választotta, 1798-ban Lévai István komáromi kereskedő felesége lett.
Várady Zsuzsa Krúdy Gyula második felesége.
Várday Kata Várday István és Losonczy Dorottya leánya. 1589-től Telegdy Pál felesége. Annak halála után, 1600-ban Nyáry Pál bihari főispánnal kötött házasságot.
Vas Paulina (?1825–?) Vas Antal málcai (Zemplén m.) földbirtokos leánya. 1842-től Sárosi Gyula felesége.
Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő, drámaíró. 1843-ban vette feleségül Csajághy Laurát; hozzá írta – többek között – A merengőhöz című, híressé vált költeményét is.
Weisz Anna Weisz Lajos gazdag temesvári kereskedő felesége. Gozsdu Elekhez tíz éven át – 1906-tól 1915-ig – szoros kapcsolat fűzte.
Zeyk Sarolta Zeyk József emigráns magyar unokahúga; őt látogatta meg Turinban, s e látogatás során ismerkedett meg a nyolcvankét éves Kossuth Lajossal. Hamarosan visszautazott Erdélybe, szüleihez; a végtelenül magányos Kossuth oda küldözgette utána gyengéd, apai gondoskodással s aggódással teli leveleit.
Zrínyi Kata Zrínyi Miklós, a szigetvári hős leánya; Forgách Imre második felesége. Első férje Thurzó Ferenc, ennek halála után, 1576. június 27-én ment férjhez Forgách Imréhez.