Anatómia

Te pedig, aki az ember alakját és tagjait minden megjelenési formájukban szavakkal akarod leírni, hagyj fel e szándékkal, mert minél aprólékosabban írod le őket, az olvasó elméjét annál jobban összezavarod, és megnehezíted számára a leírtak megértését. Tehát nem leírni, hanem lerajzolni kell őket.

W./a 19013.

 

A könyv rendeltetése

Művem úgy fogja számodra megjeleníteni az emberi testet, mintha csak magad előtt látnád a hús-vér embert. Mégpedig a következő okból kifolyólag: ha alaposan meg akarod ismerni a darabjaira szedett emberi test részeit, akkor vagy őt kell forgatnod, vagy a szemeidet, hogy forgatva minden nézőpontból, alulról, felülről és oldalról is megszemléld, és megkeresd minden egyes tag eredetét. Tudásvágyadat csakis így elégítheti ki a természetes boncolás. Azonban meg kell értened, hogy még az ilyen tudás sem elégít majd ki teljesen, mégpedig az igen nagy zűrzavar miatt, amit a vénákkal, artériákkal, idegekkel, inakkal, izmokkal, csontokkal átszőtt szövetek keveredése okoz, valamint a vér, amely mindent azonos színűre fest. Az ereket pedig, amelyeket a vér már elhagyott, nem lehet felismerni az összehúzódásukról. Az ép szövetek, miközben a bennük összekapcsolódó részeket vizsgálod, megrongálódnak, a vér befesti őket, s nem tudod megvizsgálni az általuk borított tagokat, mivel színük nagyon hasonlatos a véres szövetekéhez. Nem tudod megvizsgálni az egyiket anélkül, hogy ne kuszálnád össze és rongálnád meg a másikat. Tehát több metszetet kell készíteni, amelyek közül három szükséges a vénák és artériák teljes tanulmányozásához, miközben minden mást gondosan tönkreteszel. További három kell a szövetek tanulmányozásához; szintén három az inak, izmok és szalagok számára; és három a csontoknak és porcoknak; és három a csontok anatómiájának, amelyeket szét kell fűrészelni, hogy megmutathassuk, melyik üreges és melyik nem az, melyik velős, melyik szivacsos, melyik vastag kívülről befelé, és melyik vékony. Némely csont pedig egyes részein igen vékony, máshol pedig vastag, egyes részein üreges, másutt pedig tömör, velős vagy szivacsos. Van olyan csont is, amelyen mindezeket a dolgokat fellelheted, de van néhány, amelyiken egyiket sem. És kell készítened hármat a nőről, akiben a méh és a magzat mélységes titka lakozik.

Tehát az én rajzom megismertet veled minden részletet és minden egészt, mivel minden egyes részletet három különböző szemszögből ábrázol. Amikor szemből megnéztél egy testrészt, amelynek idegei, inai és vénái a szemben lévő részből erednek, azután ugyanazt a részt megnézheted oldalról vagy hátulról, mintha csak a kezedben tartanád, és forgatva töviről hegyire addig vizsgálgatnád, míg minden ismeretet meg nem szereznél róla, amire csak vágytál. Hasonlóképpen minden testrészről három vagy négy ábrát találnál különböző nézőpontokból, így igaz és teljes ismereteket szerezhetnél mindarról, amit az emberi alakról tudni szeretnél.

Itt tehát tizenöt teljes képben bemutatnám neked a mikrokozmoszt, ugyanabban a rendben, ahogyan előttem Ptolemaiosz is tette kozmográfiájában. A testrészeket úgy osztom majd fel, ahogyan ő osztotta tartományokra az egészet, és a részek feladataival is minden tekintetben meg foglak ismertetni.* Szemeid elé fogom tárni az ember teljes alakjának ismeretét, valamint képességét, amennyiben tagjai révén helyzeti mozgást tud végezni. És adja a Teremtőnk, hogy be tudjam mutatni az ember természetét és szokásait alakjának leírása közben.

Vésd azonban eszedbe, hogy ha a testeket folyó vízben vagy meszes vízben boncolod, az idegek boncolása nem mutatja meg az idegek elágazási helyét, sem azt, hogy melyik izomban ágaznak el. Mert, még ha a kiindulási helyük víz nélkül is ugyanott van, mint vízben, a külön futó idegek a víz folyása miatt egy kötegbe összetapadnak, ahogyan a fonáshoz gerebenezett len vagy kender. Olyannyira, hogy végül lehetetlen megállapítani, az idegek mely izmokban fonódnak össze, hogy melyik és hány idegszál fonódik egybe az imént említett izmokban.

W./C 19061.

 

Ó, író, milyen szavakkal írhatnád le oly tökéletesen a teljes alakot, ahogyan azt ez a rajz teszi? Tudás híján csak zavaros leírást adhatsz, és a dolgok valódi alakjáról csak kevés ismeretet nyújtasz. Áltatod magad, elhiteted magaddal, hogy tökéletesen ki tudod elégíteni hallgatódat, ha bármilyen, felületek által határolt test ábrázolásáról beszélsz. De én figyelmeztetlek, hogy ne törd magad a szavakkal, hacsak nem vakokhoz szólsz, avagy nem az emberek fülének – nem pedig szemüknek – akarsz bemutatni valamit. Beszélj lényeges és természetes dolgokról, de ne fáradozz azon, hogy a szem előtt megjelenő dolgokat a fülön keresztül közvetítsd, mert a festő műve jócskán fölül fog múlni.

Milyen szavakkal írhatnád le ezt a szívet, hogy ne töltsön meg egy könyvet? Minél hosszadalmasabban fogalmaznál, annál jobban összezavarnád hallgatód elméjét, s minduntalan magyarázatokra lenne szükséged, vagy a tapasztalatra való utalásokra. Ezt azonban rövidre kellene szabnod, és csak kevés ismeretet közvetítene a tárgy egészéhez képest, amelyről teljes egészében be szeretnél számolni.

W./C.19071.

 

Az egyszerű testrészek száma tizenegy, azaz porcok, csontok, idegek, vénák, artériák, szövetek, szalagok és inak, bőr, hús és zsír.*

F.III/27.

 

A fej edénye tíz részre osztható: mégpedig öt tartalmazó részre és öt tartalmazottra. A tartalmazó részek: haj, bőr, izomhús, zsírszövet és a koponya. A tartalmazottak pedig ezek: kemény agyburok, lágy agyburok, agy, ami alatt újra a lágy, majd a kemény agyburok következik, amelyek tartalmazzák az agyat, a rete mirabile [csodálatos háló], azután a csont, amely az agy alapja, és ahonnan az idegek is kiindulnak.*

F III/27.

 

A nyelvet mozgató izmokról

Egyetlen testrésznek sincs szüksége annyi izomra, mint a nyelvnek; ezekből 24 ismeretes, és én még továbbiakat is találtam. Ez a mozgások számát illetően mindazon testrészeket felülmúlja, amelyek akaratlagosan mozognak. És ha azt akarnád mondani, hogy a szem feladata az, hogy befogadja az elé helyezett tárgyak számtalan alakjának és színének minden fajtáját, a szaglásé, hogy befogadja az illatok végtelen keverékét, a fülé, hogy befogadja a hangokét, mi azt mondjuk majd, hogy a nyelv szintén az egyszerű és összetett ízek végtelenjét érzékeli. De ez nem szándékunk, mivel mi csak az egyes testrészek helyi mozgását tárgyaljuk.

Gondold csak el, hogyan ismerjük meg a nyelv mozgása révén, az ajkak és a fogak segítségével az összes dolog nevének hangzását, és hogyan jutnak el fülünkhöz ennek az eszköznek révén egy adott nyelv egyszerű és összetett hangjai. Amelyek száma, ha minden természeti folyamatnak lenne neve, a végtelen felé tartana, azzal a végtelen sok dologgal együtt, amelyek már megvalósultak, és azokkal, amelyeknek lehetősége adott a természet számára. Ezek pedig nem csupán egyetlen nyelvben fejeződnének ki, hanem rengetegben, amelyek száma szintén a végtelen felé tart, hiszen évszázadról évszázadra, országról országra folytonosan változnak az emberek keveredése révén, akik a háborúk és más körülmények miatt folytonosan keverednek. És ugyanezek a nyelvek alá vannak vetve a mulandóságnak, és halandóak, mint minden más teremtett dolog. És ha feltételezzük, hogy világunk örökkévaló, akkor azt is fel kell tételeznünk, hogy ezek a nyelvek végtelen változatosságban léteztek és léteznek a századok végtelen folyamán, amely a végtelen időben zajlik stb.

Ez egyetlen más érzékre sem igaz, mert azok csak az olyan dolgokat ragadják meg, amelyeket a természet hoz létre folyamatosan; a természet viszont nem váltogatja úgy az általa teremtett dolgok szokásos jellegét, ahogyan az ember által létrehozott dolgok változnak időről időre, mivel a természet csak egyszerű dolgok létrehozására törekszik. Az ember azonban ezekből az egyszerű dolgokból számtalan összetettet alkot, de nem áll hatalmában semmilyen egyszerűnek a létrehozása, hacsak nem saját magából hoz létre egy másikat, vagyis a gyermekét. Ebben igazolnak engem a régi alkimisták, akiknek sem véletlenül, sem tudatos kísérletezés folytán nem sikerült soha létrehozniuk még a legapróbb dolgot sem, amelyet a természet alkotott. Ez a nemzettség véget nem érő dicséretet érdemel a dolgok hasznossága miatt, amelyeket az ember használatára feltalált, de még ennél is többet érdemelne, ha nem talált volna fel ártó dolgokat, amilyenek a mérgek és más hasonló, az életet és az elmét elpusztító anyagok, amelyektől nem voltak mentesek. Ám ők sok megfigyelés és gyakorlatozás közepette nem a természet kevésbé nemes alkotását akarták létre hozni, hanem éppen a legkiválóbbat, vagyis az aranyat, a nap tulajdon gyermekét, amely jobban hasonlít hozzá, mint bármely más teremtményhez, s egyetlen teremtett dolog sem örökkévalóbb nála. Rajta nem fog a tűz rontása, amely minden más teremtett dolgot lealacsonyít, hamuvá, üveggé vagy füstté változtat. És ha az oktalan fösvénység mégis ily balgaságra csábít, miért nem mész le a bányába, ahol a természet hozza létre az aranyat? Ott majd követőjévé tesz téged, és állhatatosan kigyógyít balgaságodból, megmutatva, hogy azon anyagok közül, amelyekkel te a tűzben dolgozol, egyetlen egy sem olyan, amit a természet felhasznál az arany létrehozásához. Itt nincs higany, itt nincs semmilyenfajta kén, nincs tűz, sem más hő, amellyel a természet világunkat élteti. Meg fogja neked mutatni az arany szerteágazó vékony erecskéit a lazúrkőben, vagy az ultramarinban, amelynek kékjén még a tűz hatalma sem fog. Figyeld meg jól az arany erezetét, és meg fogod látni, hogy az erek széle lassan mozogva folyamatosan nő, s amihez hozzáér, azt arannyá változtatja. És lásd be, hogy itt olyan vegetatív lélek tevékenykedik, amilyet létrehozni nem áll hatalmadban.*

W./B.19045.

 

Rajzold le ide a medve, a majom és egyéb állatok lábát, figyelembe véve, mennyiben különböznek az emberi lábtól, és rajzold hozzájuk még egy madár lábát is.

W./A.

 

Ami az emberi test felépítését illeti, a többi állat testfelépítésével összehasonlítva úgy találtam, hogy érzékszervei tompábbak és nehézkesebbek. Vagyis egy kevésbé mesteri szerkezetből áll, részekből, amelyek az érzéki benyomásokra kevésbé érzékenyek. Ezzel szemben az oroszlánfajtáknál megfigyeltem, hogy a szaglóérzék, ami az agy központi részéhez tartozik, egy méretes kamrában áll a szag útjába, miközben az számos porcszöveten halad át, vagyis több csatornán, amelyek a már említett agyhoz vezetnek.

Az oroszlánfajták esetében a szemekhez tartozó kamra is jelentős részét foglalja el a koponyának, oly módon, hogy a látóidegek közvetlen összeköttetésben állnak az aggyal. Az ember esetében azonban ennek épp az ellenkezőjével találkozunk, mivel a szemüregek a koponyának csak kis részét foglalják el, a látóidegek pedig vékonyak, hosszúak és gyengék. Így érthető, hogy szolgálatukat napközben silányul, éjszaka pedig még rosszabbul látják el, míg az említett állatok éjjel jobban látnak, mint nappal. Ez abban is megmutatkozik, hogy zsákmányukat éjszaka ejtik el, nappal pedig alszanak, miként az éjszakai madarak.

Az emberi szem látónyílása, vagyis a pupilla, amikor kitágul vagy összehúzódik, saját nagyságának legfeljebb a felével nőhet vagy csökkenhet, ezzel szemben az éjszakai állatoké legalább a százszorosával. Jól megfigyelhető ez egy éjszakai madárnak, a bagolynak a szemén, ha lobogó fáklyát tartunk elé, vagy még jobban, ha elérjük, hogy a napba nézzen. Látni fogod, hogy a pupilla, amely az előbb még az egész szemet kitöltötte, olyan kicsi lesz, mint egy szem köles, és az összehúzódás következtében az emberi szem pupillájához lesz hasonlatos, és a világos, fénylő tárgyakat ugyanolyan színben látja tündökölni, mint az ember, holott ezeknek az élőlényeknek az agya kisebb, mint az emberi agy. Abból is ez derül ki, hogy a pupilla éjszaka, mivel százszor nagyobb lesz, mint az emberé, százszor annyi fényt is lát, mint az emberé, ezért a látóképesség még az éjszakai sötétség ellenére sem csökken. Viszont az ember pupillája, amelyik csak megkétszerezni tudja a saját nagyságát, csupán halvány derengést lát, majdnem úgy, mint a denevér, ami a legnagyobb sötétség idején nem repül.

W/B. 13.

 

Ha egy hagymát középen kettészelsz, minden burkolatot vagy héjat pontosan láthatsz és megszámolhatsz, amik a hagyma közepét körülveszik.

Hasonlóképpen, amikor egy emberi fejet kettéhasítasz, először a haját vágod át, azután a bőrt és az izmokat, majd a koponyaburkot (pericranium), a koponyát (cranium) és abban a dura matert és a pia matert, és az agyat, azután újra a pia és a dura matert, majd a rete mirabilét és a csontot, amely alapul szolgál.*

W./ Quaderni V./6.

 

Az embert lábujjhegyen állva ábrázold, hogy jobban össze tudd hasonlítani más élőlényekkel.

Az ember térdét ugyanúgy hajlítva rajzold meg, mint a lovakét.

Ahhoz, hogy a ló csontozatát össze tudd hasonlítani az emberével, az embert lábujjhegyen állva kell ábrázolnod.

 

Az állatok csontozatának és izomzatának felépítése közötti hasonlóságokról

Írd le, elhízás esetén mely izmok tűnnek el, és fogyásnál mely izmok tűnnek elő.

Figyeld meg, hogy a zsírréteggel borított helyek, amelyek legtöbbször domborúak, ütköznek ki leginkább a fogyásnál.

Ahol az izmok elválnak egymástól, ott a megfelelő körvonalakat meg kell rajzolnod, hasonlóképpen ott is, ahol összekapcsolódnak. És mindezt csak tollal szabad rajzolnod.

Ennek az összehasonlításnak az érdekében békák lábát is ábrázolnod kell, mert azok nagyon hasonlítanak az ember lábához, mind a csontok, mind az izmok tekintetében. Továbbá a nyulak hátulsó lábait is le kell rajzolnod, mert azok nagyon izmosak, az izmok pedig jól kivehetőek, mert sehol sem fedi el őket a zsír.

W./Quaderni V./22.

 

Ha az éjszakai sötétség száz fokkal sötétebb a szürkületnél, és ha az emberi szem a sötétben kétszeresére növeli a pupilláját,* akkor a szem számára a sötétség már csak feleakkora lesz, mivel megkétszerezte látóképességét. Tehát a sötétség már csak ötven fokos lesz. És ha a bagoly szeme a már említett sötétségben a pupilláját százszorosára növeli, akkor látóképessége is százszor erősebbé válik, annyira, hogy száz fokos látóképességet nyer. Mivel az azonos dolgok egymást nem haladják meg, a madár ugyanolyan jól lát éjszaka a százszorosan megnövelt pupillájával, mint nappal a kilencvenkilenc századnyira csökkentett pupillájával.

És ha azt állítod, hogy ez a madár a nappali fényt nem látja, ezért marad a fészkében, erre az a válasz, hogy a madár napközben csak azért marad a fészkében, hogy elkerülje a madarak seregét, amely egyébként állandóan nagy lármával, csapatostul venné körül. És gyakran elpusztulna, ha nem rejtőzne el barlangokban és üregekben.

Az éjszakai állatok közül csak az oroszlán változtatja meg a pupilla formáját is, amikor kitágítja vagy összehúzza; mert amikor ez a legkisebbre össze van húzva, akkor hosszúkás alakja van, amikor eléri a fele nagyságát, akkor ovális, amikor pedig a legnagyobbra kitágul, kerek formája van.

C.262.

 

Az öreg embereknél a halál láz nélkül jön elő az erekből, amelyek a lépből a máj kapuja felé tartanak. Mert olyan vastag hártya keletkezik bennük, hogy elzáródnak, és a vért, ami táplálja őket, nem tudják továbbengedni.

A szüntelen áramlás, amelyet a vér végez az erekben, azt okozza, hogy az erek fala annyira megvastagszik és megkeményedik, hogy végül az erek összeszűkülnek és megakadályozzák a vér áramlását.

Az élőlények ereiben lévő terek vagy üregek és a nedvek hosszú vezetékei, amelyek táplálják őket, mindig egyre keményebbé válnak, és végül egészen összeszűkülnek. A föld erezetének üregei viszont a víz hosszú és szüntelen folyása révén egyre tágulnak.

I.G.26.

 

A fülek közötti távolság [ló esetében] ugyanakkora, mint maga a fül.

A fülek hossza akkora, amekkora az arc negyed része.

I.A.62

 

Amikor a madár szeme mindkét hártyájával becsukódik, akkor először a secondina* csukódik be. Ez a könnycsatornától a szemzugig záródik, az elsővel [hártyával] ellentétben alulról fölfelé. Ez a két egymást keresztező mozgás először is a könnycsatornától fedi el a szemet, mivel már megnézték [a madarak], hogy elölről és hátulról nem fenyegeti őket veszély. A felső részt azonban szabadon hagyják a ragadozó madarak veszélye miatt, amelyek fölülről vagy hátulról csapnak le, a bőrt pedig először a szemzug irányába húzzák vissza; ha ugyanis az ellenség hátulról jön, még megvan a madárnak a lehetősége előrefelé elrepülni. A madár szemén lévő bőr, amit secondinának hívnak, átlátszó hártya, mivel ha ez a védelem nem volna, a heves szél miatt, ami gyors repüléskor hevesen bántaná a szemét, nem tudná azt nyitva tartani. A pupillája pedig kitágul vagy összeszűkül, aszerint, hogy gyengébb vagy erősebb, azaz ragyogó fénybe néz-e.

B.24.




Hátra Kezdőlap Előre